2019. február: ökológia, portré, jegyzet, innováció, egyetem, kémia, tudomány, Nemzeti Agykutatási Program, mikroszkópia, orvostudomány, régészet, genomika, anyagtudomány, kiállítás/konferencia, atomenergia, energiagazdálkodás, agrárium, fenntarthatóság, megújuló energia, zöldkörnyezet, ipar 4.0, mesterséges intelligencia, it, nanotechnológia
Inno-tér
2018. július 4.

Hagyjuk őket megöregedni

A magyarországi és olasz partnerszervezetek együttműködésében tavaly indított Life4Oak Forests projekt fő célja a korosabb erdőkre jellemző mikroélőhelyek kialakítása.


Hazánkban mintegy százhúszezer hektár százéves vagy annál idősebb erdő található. Ezeknek több mint a fele védettség alatt áll, ugyanakkor egyhatoduk még a Natura 2000 hálózatnak sem része.

Fotó: Gálhidy László

Mintegy hetvenezer hektárt borít idős tölgyállomány a síkságoktól az alacsonyabb hegyvidékekig. A Duna–Ipoly és a Bükki Nemzeti Parkban egyaránt több mint tízezer hektár százévesnél korosabb erdő van. Néhány ezer hektár található a Zemplénben, a Vértesben és a Mecsekben, valamint a Budai-hegységben, az Őrségben, a Mátrában és a Bakonyban. Sok város – például Miskolc, Pécs, Esztergom vagy Kőszeg – körül vannak ötszáz hektárt meghaladó idősebb erdők. Budapesten a százévesnél idősebb erdő legismertebb állományai a Normafa környékén találhatók.

Fotó: Frank Tamás

A debreceni Nagyerdő alföldi kocsányos tölgyeseket foglal magába. Természetközeli erdőgazdálkodási módszerekkel mindössze háromezer hektárt kezelnek, miközben több mint a felük vágásos és átmeneti üzemmódú kezelés alatt áll. Harmincezer hektáron nem folyik faanyagtermelés, idetartozik néhány különleges erdőrezervátum is. Ezek közül nyolc – például a Kékes, a Szalafői őserdő vagy a Kunpeszéri Tilos-erdő – európai viszonylatban is figyelemre méltó.
A WWF, a Természetvédelmi Világalap szerint növelni kellene az érintetlen, korosodó erdők arányát az országban, és a fiatalabb erdőkben is el lehetne kezdeni a természetes erdőszerkezet kialakítását.•

 
Inno-tér
Innotéka