Exobolygók vizsgálata magyarokkal
Az exobolygók (távoli csillagok körül keringő bolygók) kutatása hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben, elsősorban az e célra épített űrteleszkópoknak köszönhetően. Mára több ezer exobolygót ismerünk, és sok további felfedezése várható, de a következő fontos lépés ezeknek az égitesteknek a jobb megértése lesz. Ezt a célt szolgálja majd az Európai Űrügynökség ARIEL nevű űrtávcsöve – az űrmisszió 2028-ban indulhat –, amely több ezer exobolygó légkörének vizsgálatát teszi lehetővé. A teleszkóp egyméteres átmérőjű tükre a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti.
Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának munkatársai. „Az exoholdak és gyűrűk keresésétől, a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL-misszióban is kamatoztatni fogunk. A csillagok aktivitásának és a planétákkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával és jobb megértésével szintén a misszió alapvető céljához fogunk hozzájárulni” – idézte az mta.hu a hazai tudósok hozzájárulását koordináló Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos igazgatóhelyettesének szavait. Az ARIEL-programban 15 ESA-tagország hatvan intézete vesz részt.•