Inno-tér
2019. január 13.

Exobolygók vizsgálata magyarokkal

Az Európai Űrügynökség, az ESA ARIEL-küldetése ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó légkörök kémiáját fogja tanulmányozni.


Az exobolygók (távoli csillagok körül keringő bolygók) kutatása hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben, első­sorban az e célra épített űrteleszkópoknak köszönhetően. Mára több ezer exobolygót ismerünk, és sok további felfedezése várható, de a következő fontos lépés ezeknek az égitesteknek a jobb megértése lesz. Ezt a célt szolgálja majd az Európai Űrügynökség ARIEL nevű űrtávcsöve – az űrmisszió 2028-ban indulhat –, amely több ezer exobolygó légkörének vizsgálatát teszi lehetővé. A teleszkóp egyméteres átmérőjű tükre a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti.

Az Ariel-űrtávcső látványrajza (Forrás: ESA)

Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének és az ELTE Gothard Asztro­fizikai Obszervató­riumának munkatársai. „Az exoholdak és gyűrűk keresésétől, a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket za­varó asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL-misszióban is kamatoztatni fogunk. A csillagok aktivitásának és a planétákkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával és jobb megértésével szintén a misszió alap­vető céljához fogunk hozzájárulni” – idézte az mta.hu a hazai tudósok hozzájárulását koordináló Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos igazgatóhelyettesének szavait. Az ARIEL-programban 15 ESA-tagország hatvan intézete vesz részt.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka