Evolúciós emlékek
A földi élet történetéről a nagyjából félmilliárd évvel ezelőtt bekövetkezett „kambriumi robbanás” után rendelkezünk bizonyítékokkal. Ekkor jelentek meg a legtöbb mai soksejtű állatcsoport ősei, és ezt az evolúciós „robbanást” néhány tízmillió évvel később a szárazföldi növények csoportjai is követték. Félmilliárd évnél régebbi fosszília azonban nagyon kevés maradt ránk, noha tudjuk, hogy az élet ekkor már jó hárommilliárd éve jelen volt a Földön.
Szöllősi Gergely János, az MTA–ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője és kutatótársai áprilisban megjelent publikációjukban egy teljesen új genetikai módszert ajánlanak, amely fosszíliák híján is pontos kormeghatározásra alkalmas. Ha egy élőlény egy DNS-szakaszt vett át egy másiktól, akkor egészen biztos, hogy egy időben éltek. A kutatók 40 cianobaktérium-, 60 archaea- és 60 gombafaj teljes genomjában található sok tízezer gén szekvenciája alapján géntranszfer-események ezreit rekonstruálták.
Egy fajképződési sorrend meghatározása mellett azt is megmutatták, hogy ez a sorrend jól megfeleltethető a molekuláris órák korábban meghatározott időinformációinak a baktériumok, az archaeák és eukarióták esetében is. Így tehát előállt egy olyan módszer, amelynek eredményei összhangban vannak az eddig ismert genetikai régészeti eljárásokkal, azonban kiterjeszthető az élet fejlődésének sokkal távolabbi múltjába is.•