A magyar fiatalok 86 százaléka, míg a magyar tanárok 35 százaléka töltötte ki az online kérdőívet. A magyar felmérés kiértékelése az elmúlt hetekben fejeződött be, melyekből néhány megállapítást érdemes kiemelni.

Fiatalok

• A nemek arányát tekintve a résztvevők 84%-a fiú, és csak 16%-a lány.
• A fiatalok 90%-a azért indult el a 22. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen, mert szerintük nagy a verseny presztízse, és nem azért, mert kötelezővé tették volna az iskolában. A tanulók egyhangúan azt nyilatkozták, hogy újra indulnának a Tehetségkutató Versenyen, sőt 90%-uk ajánlaná a barátainak is.
• A tanulók 90%-a verseny után jobban érdeklődik a tudományok iránt, és 88%-a már azt is látja, hogy mennyire fontos számára a tudomány.
• A diákok 96%-a egyetértett azzal, hogy nagyon sok újdonságot tanult a verseny alatt, 94%-a nem csak, hogy jól érezte magát a verseny közben, hanem immáron a felmerülő problémákra is könnyebben megoldásokat tud találni. A diákok 73%-a azért is előnynek tekinti, hogy részt vett a tudományos versenyen, hiszen így esélye nyílt rá, hogy megmutassa a munkáját az egész világnak.
• A tanulók több mint 70% több hónapot foglalkozott projektjének a fejlesztésével, de többségük nehézségnek tartotta, hogy a kidolgozás folyamatában kevés anyagi támogatásban részesült a kutatás-fejlesztési munkájuk.
• A diákok többsége szerint (63%) a projekt sikeréhez jelentős kreativitásra van/volt szükség.

Tanárok

• A felkészítő tanárok 62%-a nő, míg csak 38%-uk volt férfi. 60%-a több mint 20 éve van a pedagógus pályán, a pedagógusok 88%-a mester diplomával rendelkezik, 6%-uk pedig doktori címmel.
• Az iskolák 60%-a már kétszer, vagy annál többször vett részt a versenyen, és csak 31%-uk vett részt először. A pedagógusok fele már részt vett a versenyen, mint felkészítő tanár. A pedagógusok 56%-a újra elvállalná a felkészítő tanár szerepét, hiszen a verseny számukra is pozitív élményt nyújtott.
• A felkészítő tanárok 56%-a tudományos tantárgyat és 13%-uk matematikát tanít az iskolában, és 19%-uk a versenyt már integrálta a tantervbe.
• A tanárok egyhangúan egyetértettek abban, hogy a diákjaik sokat tanultak a versenyből, és már felismerték a tudomány jelentőségét a mindennapi életben is. A tanárok szerint a tanítványok 88%-át a versenyen való részvétel motiválta arra, hogy majd tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai pályára lépjen.
• A pedagógusok többsége nehézségnek tartotta az anyagok és a felszerelések megszerzését, illetve anyagi támogatások felkutatását az egyes projektekhez. A versenyzőket a szülők (75%), az iskola vezetése (56%) és a mentorok (44%) támogatták a leginkább.
• A felkészítő tanárok szerint a diákok 81%-át a versenyben való részvétel sokkal jobban motiválta, mint egy hagyományos tanóra.
• A felkészítő tanárok szerint a projekt sikeréhez egyidejűleg fontos az intelligencia, a tudományos műveltség és a kreativitás, tehát okos, intelligens és kreatív képességekkel rendelkező fiatalok voltak sikeresek.

A magyarországi eredményektől kissé eltérnek az európai eredmények, ugyanis ott a nemek arányát tekintve jóval kiegyenlítettebb a mezőny:

• az indulók 41%-a lány és 57%-a fiú,
• a felkészítő tanároknál 54%-a nő és 46%-a férfi,
• a pedagógusok 77%-a már részt vett a versenyen, mint felkészítő tanár,
• a nemzetközi felmérés alapján a felkészítő tanárok 42%-a (Magyarországon majdnem háromszorosa) tudta a versenyt integrálni a tantervbe, s 56%-a újra elvállalná a felkészítő tanár szerepét.

A többi eredmény nagyjából összhangban van a magyar felméréssel.

Idén az Intel immáron 10 országra kiterjedően – köztük Magyarországon is, a Magyar Innovációs Szövetség közreműködésével – végzi el újból ezt a felmérést.

Forrás: MISZ