Erdőkutatás
A kutatások rávilágítottak arra, hogy jelentős különbség van az Északi-középhegység – kiemelten a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és az Aggteleki-karszt – erdeinek állapota között. Vizsgálták egyebek között a fafajösszetétel mellett az erdők szerkezetét, a holtfa mennyiségét, az idegenhonos növényfajokat, az újulatot és a vadhatást is.
Az erdők részletes felmérése mellett más szakértői csoportok ugyanezeken a területeken a madár- és denevérfajok előfordulását vizsgálták, és információkat gyűjtöttek a rovarvilág jellemzőbb tagjainak elterjedéséről is. A madárfajok köréből a harkály- és légykapó fajok, a rovarok közül elsősorban a szarvasbogár, a nagy hőscincér, a havasi cincér vizsgálata kapott kiemelt figyelmet. Különleges természetvédelmi beruházásokra is sor került, így denevérbarát épületátalakításokra, barlangi élőhelyek és itatóhelyek kialakítására, valamint mesterséges odútelepek megépítésére. A számítástechnikai eszközökkel végzett adatgyűjtést közel harminc felmérő végezte. A projektben részt vett a Duna–Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mellett az ELTE Biológiai Intézete, valamint a WWF Magyarország és a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület. A 2012 és 2017 között Magyarország kárpáti régiójában ötvenezer hektáron végzett vizsgálatok eredményei hozzájárulhatnak az erdők kezelésének természetvédelmi szempontú fejlesztéséhez.•
