Eltér az európai és a kínai bélflóra
Néhány évtizeddel ezelőtt a kutatók még úgy gondolták, hogy a humán genom önmagában határozza meg az ember egyedfejlődését és betegségeit. Később kiderült, hogy ez nem egészen így van, hiszen az ideg- és az immunrendszer fejlődése sok véletlen lépést tartalmaz. Ezek a véletlen lépések okozzák, hogy egypetéjű ikrek egyike 1. típusú cukorbeteg lesz, a másik nem. Az emberi bélflóra is inkább függ a környezeti hatásoktól, mint az emberi genomtól.
Néhány évvel ezelőtt egy nemzetközi kutatócsoport az emberi bélbaktériumokat tanulmányozva néhány emberi „enterotípust” határozott meg, ezek olyan különböző baktériumközösségek, amelyek megléte embercsoportokra, illetve ugyanazon földrajzi területen élőkre (például Japán) jellemzőek. Az enterotípusok leírása, illetve vizsgálata azért érdekes, mert ha két, lényegesen különböző bélflórájú betegnek ugyanazt a hatóanyagot adják, akkor az egyik beteg bélflórája a gyógyszer hatóanyagait máshogy bonthatja le, mint a másik betegé, vagyis ugyanaz a gyógyszer különböző hatást fejthet ki. Az egyik páciens meggyógyul, a másik beteg maradhat.
Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport két munkatársa, Szalkai Balázs doktorandusz és Grolmusz Vince egyetemi tanár olyan rövid DNS-szekvenciákat talált, amelyek gyakorisága jelentősen eltér az európai és a kínai mintákban.
A vizsgált DNS-szekvencia gyakoriságának eltérései (Forrás: ELTE)A kutatók a következő példával illusztrálták a különbséget: az ATAATGGC sorozat sokkal gyakrabban fordul elő kínai, mint európai mintákban (az A az adenin, a T a timin, a G a guanin, a C a citozin nukleotidot jelöli). A rövid DNS-szakaszok statisztikailag szignifikáns különbségeinek leírásával lehetőség nyílhat az emberi enterotípusokat meghatározó egyszerű diagnosztikai eszközök kifejlesztésére.•
