Elkészült a stratégia
A kormányszóvivő kitért arra is, hogy a 2014–2020 közötti tervezési időszakban a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható több mint 700 milliárd forintos uniós forrás lehívására lesz lehetőség. Ez a keret csaknem kétszerese a korábbi támogatási ciklusban rendelkezésre álló forrásnak. Kitért arra is, hogy jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, amely a jövő évtől fokozatosan 1,8 százalék fölé emelkedhet.
Pálinkás József pedig úgy fogalmazott, a kutatás-fejlesztési struktúra teljes átalakítására volt szükség, és az új hivatal katalizátora kíván lenni a folyamatnak, hogy ne pusztán ágazati érdekek szerint és folyamatos átszervezésekkel történjen a kutatás-fejlesztés kezelése. Szavai szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával egy olyan intézményt alakítanak ki, amely kormányzati ciklusokon átívelően fogja a kutatás-fejlesztés irányítását ellátni. Azt ígérte, hogy jóval átláthatóbb és gyorsabb rendszerben történik majd a források odaítélése. Az Akadémia volt elnöke ehhez bizalmat kért a kutatás-fejlesztés szereplőitől, a vállalkozásoktól, az egyetemektől és a kutatóintézetektől egyaránt.
Pálinkás József kiemelte az egészségipari kutatásokat, az energetikai és a járműipari fejlesztéseket is. De mint mondta, a kormány legnagyobb tervei az informatikai területtel vannak. Elmondta, azt szeretnék, ha Budapesten egy szoftverfejlesztő központ jöhetne létre. Ehhez a Magyarországon szoftverfejlesztéssel foglalkozó nagyvállalatok és a szoftverfejlesztéssel foglalkozó akadémiai kutatóközpontok olyan együttműködését kívánják elősegíteni, amely Budapestet a szoftverfejlesztés világtérképére helyezi – fűzte hozzá a kormánybiztos.•
