2019. március: jegyzet, ökológia, portré, anyagtudomány, mikroszkópia, egyetem, nanotechnológia, kémia, biokémia, tudomány, neutronkutatás, biotechnológia, genomika, orvostudomány, közlekedés, energiagazdálkodás, elektronika, gépipar, okostechnológia, fenntarthatóság, innováció, egészségipar, élelmiszer, zöldkörnyezet, megújuló energia, atomenergia, ipar 4.0, ipari automatizálás, it
Inno-tér
2019. március 8.

Bosszantó kutyaugatás

Miért leszünk többnyire idegesek, ha kutya­ugatást hallunk? Miért zavar különösen a szomszéd kutyája? Vannak, akiket az átlagosnál is jobban bosszant a csaholás? – az ELTE kutatói ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat.


Jégh-Czinege Nikolett PhD-hallgató, valamint Faragó Tamás és Pongrácz Péter, az ELTE Etológia Tanszékének kutatói mintegy 150 embert kértek ar­ra, hogy számos kutyaugatás meghallgatása után pontozzák az ebek hangját. Mennyire találták azokat idegesítőnek, illetve a hang alapján a kutyát mennyire gondolták mérgesnek, ijedtnek, avagy vidámnak. A tesztek során a lakókörnyezet esetleges szerepét is nézték – tanulmányuk a Bioacoustics című lapban jelent meg.

Az eredmények szerint a lakóhelynek – meglepő módon – nem volt hatása a kutyaugatás által kiváltott bosszankodás mértékére. Az ELTE közleménye szerint nem áll meg az a tétel, miszerint a nagyvárosi, „természetből kiszakadt” embereket jobban idegesíti a kutyák által keltett zaj. Az életkor viszont összefüggést mutatott a bosszankodással: a fiatal felnőttek tartották a legidegesítőbbnek az ugatásokat, különösen, ha azok magas hangon szóltak.

Érdekes, hogy az ember számára nem a legmérgesebb vagy legrémültebb kutya ugatása a legbosszantóbb: a kifejezetten bosszantó ugatások külön kategóriát képviselnek. Ennek a hangtípusnak az evolúciós eredetét a kutatók abban látják, hogy fenyegető szituációba kerülve a kutya számára előnyös lehetett az ember figyelmének gyors és hatékony megragadása.•

 
Inno-tér
Innotéka