2019. június: orvostudomány, ökológia, jegyzet, fizika, lézer, anyagtudomány, tudomány, disszemináció, Nemzeti Agykutatási Program, innováció, építés, atomenergia, biztonságtechnika, élelmiszer, egyetem, zöldkörnyezet, energiagazdálkodás, közlekedés, megújuló energia, környezetvédelem, fenntarthatóság, it
Inno-tér
2019. március 31.

Az európai vizek védelméért

375 ezer ember aláírásával állt ki vizeink védelme mellett, elvárva, hogy az Európai Unió ne gyengítse ambiciózus célkitűzését, a vizek jó állapotának elérését.


Az Európai Bizottság 2018 őszén társadalmi konzultációt indított, amely során bárki kifejthette véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban, a WWF és más civil szervezetek pedig #ProtectWater néven kampányt indítottak azért, hogy minél több állampolgár vegyen részt a konzultációban, amely március 11-én zárult. Az EU hivatalos elemzése várhatóan 2019 őszén jelenik meg, a jogszabály jövőjéről pedig 2020 első felében hozzák meg a végső döntést.

Az EU-tagállamok még 2000-ben határoztak úgy, hogy a vizeket és vizes élőhelyeket veszélyeztető és pusztító folyamatokat megállítják, és vizeinket jobb állapotba hozzák legkésőbb 2027-re. A Víz Keretirányelv megalkotásával ehhez létre is hozták a meg­felelő jogi keretet, de ha el akarjuk érni a 2027-es célokat, a tagállamoknak jelentős lépéseket kell tenniük és forrásokat biztosítaniuk. Az eredmények azonban váratnak magukra, sőt tartani lehet a sza­bályozás gyengítésétől.

Az elmúlt háromszáz évben a Föld vizes élőhelyeinek 87 szá­za­léka pusztult el, 1970 óta a vizes élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi pedig 83 százalékkal zsugorodtak. Az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40 százaléka egészséges, Magyarországon pedig a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota.•

 
Inno-tér
Innotéka