2019. március: jegyzet, ökológia, portré, anyagtudomány, mikroszkópia, egyetem, nanotechnológia, kémia, biokémia, tudomány, neutronkutatás, biotechnológia, genomika, orvostudomány, közlekedés, energiagazdálkodás, elektronika, gépipar, okostechnológia, fenntarthatóság, innováció, egészségipar, élelmiszer, zöldkörnyezet, megújuló energia, atomenergia, ipar 4.0, ipari automatizálás, it
Inno-tér
2019. március 6.

Átalakul a Duna élővilága

Miként befolyásolja egy nagy folyóban, neve­zete­sen a Dunában az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyag­szegényebbé váló víz a fitoplankton fejlődését?


A Duna élővilágát nagymértékben befolyásolja az ember. A folyó felső szakaszán sorra épültek a víztározók, vízlépcsők, amelyek visszatartják a lebegő anyagot és a tápanyagokat, ennek következtében a 2000-es évekre jelentősen csökkent a folyó tápanyagterheltsége. Mindemellett a klímaváltozás következményei is egyre inkább mérhetővé váltak: a folyóvíz átlaghőmérséklete ha lassan is, de emelkedik; gyakoribbak lettek az aszályos időszakok, emiatt többször és a korábban megszokottnál hosszabb ideig van alacsony vízállás. Ezt pedig időnként minden korábbinál magasabb vízállásokat eredményező áradások szakítják meg. A klímaváltozás és az emberi hatások együttesen az élővilág átrendeződéséhez vezetnek, mégpedig a vízi táplálékhálózat alapját jelentő lebegő algákkal, a fitoplankton szervezetekkel kezdve.

Fitoplanktonok

Abonyi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont posztdoktori kutatója és kollégái egy különösen hosszú, 34 évet (1980–2014) átfogó adatsoron elemezték, hogyan változik a lebegő algák összetétele a Duna középső szakaszán.

Kovamoszatok

Az elemzésből kiderült, hogy mára a lebegő életmódú, a tápanyaggazdag vizet kedvelő algák relatív mennyisége csökkent a Dunában az 1980-as évekhez képest, a tápanyagszegényebb vizekre jellemző formáké, a rögzült életmódot folytató algáké, illetve az ostoros algáké pedig nőtt.•

 
Inno-tér
Innotéka