2017. november: jegyzet, orvostudomány, portré, fizika, kémia, agykutatás, tudomány, atomenergia, innováció, anyagtudomány, energiagazdálkodás, zöldkörnyezet, it
Inno-tér
2017. november 7.

Állkapocs a márgából

Ragadozó dinoszauruszok csontjai, csigolya­darabok, egykori tengeri élőlények több száz foga került elő Ősi Attila paleontológus idei villányi és iharkúti ásatásain.


A 2012-ben felfedezett villányi lelőhelyen mára több ezer közép­ső és késő triász kori ősgerinces fogait és csontjait találták meg a kutatók. Az idei év egyik legjelentősebb felfedezése egy félméteres állkapocs, amely egy krokodilszerű ragadozó tengeri hüllő, a Nothosauria maradványa. A lelet arra utal, hogy akár négy-öt mé­teres ragadozók is élhettek annak idején az egykori dél-európai kontinens sekély tengerrel borított partvidékénél. (A feltárást irányító Ősi Attila paleontológus kutatásait öt éven át a Lendület program, 2017-től pedig az ELTE támogatja.) A villányi lelőhely márgájából egy különleges csigolyamaradvány mellett a csont­tartalmú kőzetrétegből kitermelt 25 kilogrammnyi anyag átmosása, átszitálása után közel 1500 fog és csontlelet is előkerült.

238 millió éves lelet – Nothosauria hüllő félméteres állkapcsa Villányból (Forrás: ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport)

Az egykori Iharkút település határában található rekultivált külszíni bauxitbánya területén közel két évtizede végeznek ásatásokat Ősi Attila vezetésével. Az idén mintegy 800 csont- és fog­lelet, közöttük legalább tíz állkapocs és koponya maradványa került elő. A gazdag kréta időszaki gerincesfauna legújabb leletei között van például a növényevő dinoszaurusz, a Mochlodon vorosi alsó állkapcsa is.

A Moch­lo­don vorosi teljes alsó állkapcsa Iharkútról (Forrás: ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport)

Korábban apró csontdarabkákat találtak, most azonban egy olyan teljes állkapocs került elő, amelynek révén jobban megérthetjük, hogy miként rágtak ezek a 85 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi állatok.•

 
Inno-tér
Innotéka