A kognitív zavarok jobb megértése
Régóta ismert, hogy az alvás javítja az emlékezőképességet, míg az alvásmegvonás egyik alapvető következménye a memória romlása. Különösen fontos szerepet játszik a legmélyebb alvásfázisra jellemző agyi ritmus, a lassúhullám-aktivitás, amelynek csökkenése közvetlenül gátolja a memória hosszú távú rögzülését. Jóllehet kiemelkedő szerepe régóta ismert, ma sem tudjuk pontosan, mi váltja ki a neuronok aktivitásának ezt a hálózati szinkronizációját. Az MTA TTK Szerves Kémiai Intézet (SZKI) kutatói most egy, a nevét csillagszerű alakjáról elnyert sejttípus, az asztrociták szerepét írták le ebben a folyamatban.
Héja László és munkatársai azt feltételezték, hogy az asztrociták nemcsak az egyedi szinapszisok szintjén modulálják a neuronális aktivitást, hanem az asztrocitahálózatok nagyobb léptékben is kontrollálják a hálózati működést. A kísérletükben részt vevő patkányok a neuronok és az asztrociták aktivitásának vizsgálatát lehetővé tevő molekulát (kálciumszenzitív zöld fluoreszcens fehérjét) termeltek. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársaival közösen ezeken az állatokon igazolták, hogy az asztrocitahálózatban előbb terjed el a lassúhullám-aktivitás, és ez segíti hozzá a neuronokat ahhoz, hogy aktiválódjanak. A kutatók reményei szerint a mechanizmus felismerése a jövőben hozzájárulhat a kognitív zavarok jobb megértéséhez, majd pedig hatékonyabb kezeléséhez.•