Inno-tér
2017. augusztus 12.

A kognitív zavarok jobb megértése

A kognitív zavarok jobb megértését és hatékonyabb kezelését segítheti magyar kutatók most közzétett eredménye – felismerésük a Scientific Reportsban jelent meg.


Régóta ismert, hogy az alvás javítja az emlékezőképességet, míg az alvásmegvonás egyik alapvető következménye a memória romlása. Különösen fontos szerepet játszik a legmélyebb alvásfázisra jellemző agyi ritmus, a lassúhullám-aktivitás, amelynek csökkenése közvetlenül gátolja a memória hosszú távú rögzülését. Jóllehet kiemelkedő szerepe régóta ismert, ma sem tudjuk pontosan, mi váltja ki a neuronok aktivitásának ezt a hálózati szinkronizációját. Az MTA TTK Szerves Kémiai Intézet (SZKI) kutatói most egy, a nevét csillagszerű alakjáról elnyert sejttípus, az asztrociták szerepét írták le ebben a folyamatban.

Piros fluoreszcens festékkel feltöltött asztrociták hálózata (Forrás: MTA TTK SZKI Funkcionális Farmakológiai Kutatócsoport)

Héja László és munkatársai azt feltételezték, hogy az asztrociták nemcsak az egyedi szinapszisok szintjén modulálják a neuronális aktivitást, hanem az asztrocitahálózatok nagyobb léptékben is kontrollálják a hálózati működést. A kísérletükben részt vevő patkányok a neuronok és az asztrociták aktivitásának vizsgálatát lehetővé tevő molekulát (kálciumszenzitív zöld fluoreszcens fehérjét) termeltek. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársaival közösen ezeken az állatokon igazolták, hogy az asztrocitahálózatban előbb terjed el a lassúhullám-aktivitás, és ez segíti hozzá a neuronokat ahhoz, hogy aktiválódjanak. A kutatók reményei szerint a mechanizmus felismerése a jövőben hozzá­járulhat a kognitív zavarok jobb megértéséhez, majd pedig hatékonyabb kezeléséhez.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka