2018. december: jegyzet, mesterséges intelligencia, it, geológia, portré, fizika, tudomány, csillagászat, innováció, egyetem, fenntarthatóság, környezetvédelem, zöldkörnyezet

Vonzó a középiskolásoknak az informatikus és mérnök hivatás

Keresett, jól fizető szakmának tartják a középiskolások a mérnöki hivatást, és közülük minden negyedik megkérdezett el is tudja képzelni magát ezen a területen. Viszont hiába vonzó számukra ez a pálya, mégsem tudnak munkaköröket, feladatokat társítani hozzá.


Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) 42 magyar középiskola 1204 tanulójának megkérdezésén alapuló új, országos felméréséből kiderül, hogy a válaszadó 9–12. évfolyamos diákok 80 százaléka szerint bár sokat kell tanulni ahhoz, hogy valakiből informatikus vagy mérnök váljék, közülük a legnagyobb arányban (22 százalék) az informatikai képzést jelölnék meg elsődleges továbbtanulási irányként, míg másodikként (18 százalék) valamely mérnöki szakot. Ezeket a gazdasági (12 száza­lék), az orvosi és gyógyszerészeti (11), a bölcsész (8) és a jogi (6) területek követik náluk.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) a STEM Pályaorientáció 2018 konferencián mutatta be új, országos felmérését.

A válaszadó középiskolás fiúk 37 száza­léka egyértelműen el tudja képzelni magát mérnökként, a lányoknak viszont csak 15 százaléka – annak ellenére, hogy a mérnökök munkájáról meglehetősen kevés információjuk van. A felmérésbe be­vont középiskolások kétharmada az építészre, il­let­ve az építőmérnökre asszociál, ha mér­nökről hall. Napjaink legaktuálisabb mérnöki és informatikai szakterületeire kevesen utaltak. A robotikát és a kiberbiztonságot alig 1-1 százalékuk említette. Meglepő módon a megkérdezettek közül senki sem volt, aki olyan területeket hozott volna összefüggésbe ezekkel a szakmákkal, mint a mesterséges intelligencia vagy az adatbányászat.

A műszaki szakmákról alkotott kép formálásán kívül az egyéni kompetenciák fejlesztése is támogatandó feladat.

A kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy leginkább a szülők befolyásolják a fiatalokat a pályaválasztási döntésükben. A válaszadók fele a tanárai javaslataira is odafigyel, valamint fontos számukra a barátok véleménye is. A megkérdezett középiskolások ugyanakkor egyértelműen úgy vélekednek, hogy például a mérnökökkel való személyes találkozások és a szakmák megismerését elősegítő direkt élmények jóval nagyobb hatással vannak rájuk a pályaválasztás során, mint a közösségi médián keresztül elérhető információk. Az előbbieket sokkal hitelesebbnek tekintik. Emellett népszerűek a köreikben az olyan programok is, mint a céges előadások, a pálya­orientációs tanácsadás, a tudományos fesz­tiválok és kiállítások, valamint a tudomá­nyos élményközpontok programjai is.

Az EJMSZ kutatása rávilágít arra is, hogy az iskolai tanulmányaik és a pályaválasztás kapcsán a fiatalok a matematikát és az informatikát legalább kétszer annyira hasznosnak vélik, mint bármely másik tantárgyat. Ennek ellenére matematikából szerzik a leggyengébb osztályzatokat, ami miatt sokszor elbizonytalanodnak, hogy a mérnöki pálya valóban nekik való-e.

A megkérdezettek ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy mérnökként jó esélyekkel indulhatnak a munkaerőpiacon, és kifejezetten stabil megélhetést, magas életszínvonalat biztosíthat számukra ez a szakterület. Abban viszont már megoszlottak a vélemények, hogy milyen egyéni kompetenciákra volna szükség a mérnöki pályához. A válaszaikból az derült ki, hogy leginkább a kreativitás, az elemzési képesség, a kritikus gondolkodás, az újdonságokra való nyitottság, a problémamegoldó képesség, valamint a rugalmasság kapja a fő fókuszt ezen a területen.•

 
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka