2018. november 9.

Szerző:
Szegedi Imre

Világot hódítana a hazai orvostechnológia

A magyar kórház- és orvostechnikai ipar hazánk egyik kiemelkedően sike­res ágazata. Ezen a téren egy évszázada erőteljes és hatékony innováció folyik, jelentős szakmai-műszaki értékek jöttek létre, széles körű piaci kapcsolatok alakultak ki, és számottevő az export minden kontinensre. A további fejlődés, a gyors növekedés feltételeiről az októberben megrendezett Hungaromed 2018 kiállítás szakmai panelbeszélgetésén is szó esett.


A leggyorsabban növekvő ágazatok egyike az orvostechnológiai ipar, a legtöbb fejlett országban ma a nemzeti össztermék több mint 10 százalékát ez az iparág adja. Sajátosságainál fogva az ágazat kevéssé érzékeny a gazdasági visszaesésekre – beteg emberek mindig voltak és lesznek. Az orvosi eszközök világpiaca 2015-re 425,7 milliárd dollárra nőtt, ami dinamikus fejlődés a 2010-es 300 milliárd dollárhoz viszonyítva, és a bővülés azóta is töretlen, évi 4-6 százalékos.
A piacot az Egyesült Államok uralja 37,4 százalékos részesedéssel. Nekünk, magyaroknak is fontos ez a terület, hiszen az orvostechnológiai ipar szinte az utolsó, döntően hazai tulajdonú gyártóágazat. Amellett, hogy az itthon fejlesztett és gyártott eszközök, berendezések (és eljárások) révén jelentősen hozzájárul a magyar lakosság életkilátásának és általános egészségi állapotának javulásához, a kereskedelem évi növekedési üteme is kivételes. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 12 300 főt közvetlenül, további 30 ezer főt közvetetten foglalkoztat. Érthető tehát, hogy az ágazat kiemelt jelentőségű a kormányzat kutatatás-fejlesztési és innovációs célkitűzéseiben. És ezt a tradíciók is erősítik.

A magyar orvostechnikai ipar indulása az 1917 végén megalakított, majd 1918. február 23-án bejegyzett, röntgenberendezéseket gyártó és javító Odelga Magyar Gyógytechnikai Részvénytársaság létrejöttéhez köthető. Az 1930–40-es években sok hasonló profilú hazai cég jött létre, az orvosképzés is megerősödött, és a mai napig működő szakmai egyesületek alakultak. 1963-tól – miután összevontak több nagy műszergyárat: a Budapesti Orvosi Műszergyárat, a Fogorvosi Műszergyárat, a Kórházi Berendezések Gyárát, a Debreceni Orvosi Műszergyárat és a Kontakta Vállalatot – a magyar orvostechnika ipart a Medicor Művek kép­viselte. Magyarország lett a közép- és kelet-európai országok orvos­technikára szakosított vezetője. A világ harmadik legnagyobb orvostechnikai gyártójaként a Medicor fénykorában, az 1970–80-as években több gyáregységgel, sok telephellyel rendelkezett, több mint 10 ezer főt foglalkoztatott, a világ 35 országában volt leányvállalata, irodája, képviselete! A vállalat által fejlesztett és gyártott készülékek minden földrészre, sőt még a világűrbe (a Balaton műszer 1980-ban, Farkas Bertalan űrrepülésekor járt a magasban) is eljutottak.

A magyar orvostechnika ipart képviselő Medicor fénykorában, az 1970–80-as években a világ harmadik legnagyobb orvostechnikai gyártója volt, ennek köszönhetően Magyarország a közép- és kelet-európai országok orvostechnikára szakosított vezetője volt. A képen a Budapest magazin 1967. 1. számában megjelent cikk is a Medicor sikereiről számol be.

A rendszerváltás után ugrásszerűen megnőtt a kórház- és orvostechnikai vállalkozások száma, meglehetősen sok új cég jött létre, illetve telepedett meg nálunk. A világcégek zöldmezős beruházásként telephelyet és fejlesztési központokat hoztak hazánkba. Ma közel 2000 cég tevékenysége kapcsolódik az orvostechnikához, és közülük 150-200 kiemelkedik a termékfejlesztésben és exportban. A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok ezer szállal kötődnek, erős kapcsolatokat ápolnak a magyar egészségüggyel, aminek következtében – minden nehézség ellenére – egyes területeken a magyar egészségügy műszaki színvonala eléri vagy meghaladja az uniós átlagot. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy miközben az Európai Unióban elvárás, hogy a gyógyításban alkalmazott eszközök, műszerek átlagéletkora lehetőleg ne haladja meg az öt évet, nálunk ezt nem sikerül tartani. Van olyan Medicor-készülék, amely 25-30 éve került ki a gyárból. Ez dicséri a készülék előállítóját, de sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem jó, ha nem a legmodernebb technológiát használják a gyógyításban.

Az utóbbi évek egyik sikeres vállalkozása a 77 Elektronika Kft., amelynek világviszonylatban is egyedülálló félautomata vizeletüledék-analizátor termékcsaládja nyerte el a 2016-os Magyar Innovációs Nagydíjat. A teljesen új kategóriát teremtő termékcsalád világszerte több tízezer olyan kis- és közepes humán és állatorvosi laboratórium számára teszi lehetővé a korszerű, gyors, pontos, egyszerű mikroszkópos vizeletüledék-analízis elvégzését, melyek nem engedhetik meg maguknak a költséges, nagyautomata készülékek használatát. (A készüléket 2016 első negyedévében kezdték forgalmazni Európában, az Egyesült Államokban és egyes ázsiai országokban. Az első évben 2484 félautomata vizeletüledék-analizátor értékesítésével közel 4,9 milliárd forint árbevételt ért el a cég.) Az orvosi műszereket és orvostechnikai eszközöket gyártó, százszázalékosan magyar tulajdonú kft. itthon elsősorban Dcont vércukormérő termékcsaládjáról ismert, amely 2000-ben nyert Innovációs Nagydíjat.

A Dcont vér­cukormérő 2000-ben nyert Innovációs Nagydíjat.

Az elmúlt ötéves fejlődési pályát és a globális trendeket figyelembe véve nem irreális várakozás, hogy az orvostechnológia a következő öt évben megduplázza árbevételét. Hazánkban az ágazat 2015-ös nettó árbevétele 253,8 milliárd forint volt, melyből 37,9 milliárd forint a belföldi, míg 215,9 milliárd forint az export. Szakértők szerint a hazai vállalatok részesedése a magyar piacon 18 százalék, így a teljes hazai kereslet 210,8 milliárd forintra tehető a 2015-ös adatok alapján. A bővülés valóban dinamikus, hiszen 2017-ben az orvostechnológiai iparág 304 milliárd forintnyi terméket állított elő, ebből 40,3 milliárd forintnyi terméket belföldön értékesítettek. Nem légből kapott elképzelés, hogy az eddig még kiaknázatlan potenciálok ösztönzése hozzásegíti hazánkat ahhoz, hogy a térség legversenyképesebb országa legyen az orvostechnológia területén. Szakértők úgy vélekednek, hogy megfelelő támogatási rendszerrel az orvosi berendezés- és eszközgyártás ismét hazánk vezető iparágává válhat.
Ennyi adat birtokában érthető, hogy miért született tavaly december utolsó napjaiban kormányhatározat a hazai orvostechnológiai ipar fejlesztéséről. A Magyarországon 100 éve jelen lévő, 2018-ban centenáriumát ünneplő, jelentős hazai innovációs potenciállal bíró ágazat fejlesztése érdekében a kormány határozata alapján össze kell írni a hazai közfinanszírozott egészségügyi el­látórendszer orvostechnológiai eszközszükségletét. Fel kell mérni azokat az innovatív, hazai fejlesztés alatt álló vagy már előállított orvostechnológiai termékeket, amelyek piacra vihetők itthon és külföldön. Meg kellett vizsgálni azokat az ágazatspecifikus eszközöket, amelyek segítségével a hazai versenyképes termékek külföldi piacra juttatása elősegíthető. Az ágazat várható munkaerő-szükségletét figyelembe véve a kormányzat szerint cselekvési terv is kell a mérnökképzés és szakképzés hiányterületeinek fejlesztésére, különösen a duális képzésre. (A kormányhatározat végrehajtása késésben van, nem sikerült minden határidőt tartani.)

„Az egészségipar fejlesztése meghatározó jelentőségű a verseny­képesség és a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából, a lakosság egészségi állapotának javulása 30-40 százalékkal is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez” – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára egy 2018. márciusi budapesti konferencián. Hornung Ágnes, aki anyai örömök elé nézve szeptember közepén távozott posztjáról, azt emelte ki, hogy a kormány 2016-ban fogadta el a hazai ipar fejlesztéséről szóló Irinyi-tervet, amelyben hét stratégiai ágazatot jelölt ki, ezek egyike az egészséggazdaság.

Az októberi orvostechnikai konferencia egyik szakmai panelbeszélgetésén a hazai orvostechnikai ipar innovációjáról, bel- és külföldi versenyképességéről, gyors növelésének feltételeiről, lehetőségeiről, feladatairól volt szó. Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium egészségiparért felelős miniszteri biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy készül az ország új gazdaságfejlesztési stratégiája. A munkaanyag, amely még nem tekinthető a kormány álláspontjának, 2030-ig próbál megoldást találni a magyar gazdaság helyzetére. Ebben négy, fejlesztésre érdemes területet emeltek ki – az építőipart, a kreatívipart, az élelmiszer-gazdaságot és az egészségipart. A miniszteri biztos a tavaly decemberi kormányhatározat egyik pontjával kapcsolatban – mely szerint fel kell mérni, milyen innovációs folyamatok láthatók az egészségiparban, milyen termékek készülnek – elmondta: 2016-ban 616 magyar szabadalmat jegyeztek be, ebből 86 az orvostechnológiai iparághoz tartozott. Vagyis hatalmas hozzáadott érték jelenik meg az ágazatban. Ezt a folyamatot a kormánynak minden eszközzel támogatnia kell.

2017-ben az orvostechnológiai iparág 304 milliárd forintnyi terméket állított elő, ebből 40,3 milliárd forintnyi terméket belföldön értékesítettek. Az iparág bővülése dinamikus, megfelelő támogatási rendszerrel az orvosi berendezés- és eszközgyártás ismét hazánk vezető iparágává válhat. (A képen orvosdiagnosztikai berendezések fejlesztése a 77 Elektronoka Kft.-nél.)

„Nekünk öt-tíz évre előre kell tervezni. A 140 fős külgazdasági attaséi hálózat feladata a világban zajló folyamatok, a globális tendenciák követése. Tapasztalataink szerint azokban az országokban és azokon a területeken, ahol a magyar gyártók hagyományosan sikeresek, szintén hatalmas a verseny. Egy adott állam piacvédelmi intézkedésekkel olyan alacsonyra viheti le az árakat, hogy a magyar gyártók versenyképtelenek lesznek az adott ország belföldi termelőivel szemben. A szakminisztérium a hazai gyártók érdekében próbál fellépni” – mondta el Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Exportfejlesztési Koordinációs Főosztályának vezetője. A hazai cégek munkáját segíti az a New Yorkban létrehozott központ, amely a kisvállalkozások külföldi megjelenését támogatja. Idén néhány céget kivisznek, hogy – gazdaságdiplomáciai eszközökkel – segítsék ezek bejutását az amerikai piacra.

A Medicor Zrt. termékeinek 90 százaléka külföldön talál gazdára, azaz minden tizedik kerül hazai kórházba, egészségügyi intézménybe. (Az itthon eladott termékek jelentős része alapítványokon keresztül jut el a megfelelő helyekre.) Steiner András vezérigazgató-helyettes szerint azonban nem az a fontos, hogy hány százalék a hazai forgalom, hanem az, hogy amikor meghív egy külföldi partnert, működés közben tudja bemutatni az általa gyártott készüléket – hiszen a partnerek teljes joggal referenciákat szeretnének látni. Az elkövetkező két évben közel kétmillió eurót fektetnek a termékek fejlesztésébe, megújításába. A termékeket valamilyen módon forgalomképessé kell tenni, és ahhoz klinikai vizsgálatokra van szükség. Ha azt itthon nem tudják elvégezni, mert az adott műszer itthon nem kellett, értelemszerűen nem jutnak hazai szakvéleményekhez, akkor valahol másutt kell a vizsgálatra sort keríteni. Magyar gyártó esetében nonszensz, hogy határon túl kell referenciákat keresni. Nem várható el, hogy egy magyar vállalkozás lenyomja a világcégeket, de az igenis elvárható, hogy a hazai gyártók termékei (ha megfelelő minőségűek) itthon is részesei legyenek a gyógyításnak. A hazai gyártók számára rendkívül fontos a belföldi piac, amikor árat adnak a hazai kórházaknak, gyári árral dolgoznak. Nem ezen a piacon akarnak meggazdagodni, nekik az a fontos, hogy az referenciahely legyen.

Sződy Róbert, a Péterfy Sándor utcai kórház ortopéd sebésze konkrét példát említett. A főorvos szerint az orvosnak sem, a betegnek meg pláne nem mindegy, hogy milyen minőségű pél­dául a beültetésre kerülő implantátum. A közreműködésével kifejlesztett, egyedileg gyártott implantátumok beültetését engedélyezték a hatóságok, ám ahhoz, hogy továbblépjenek, például az úgy­nevezett fárasztásos vizsgálatot el kellene végezni, amire hazánkban – megfelelő berendezés híján – nincs lehetőség. Külföldön horribilis áron végeznék el a teszteket, ami megakasztaná a projektet. Szó sincs egyedi problémáról, az összes hazai implantátumgyártó hasonló helyzetben van.

Belföldi értékesítésnél megkerülhetetlen, hogy a kórházak fizetési lehetőségei sokszor limitáltak. Az egészségügyi intézményektől a gyártók gyakran kapják azt a választ, hogy hatvan, esetleg kilencven nap múlva fizetnének a készülékekért. A cégek a magyar egészségágazat támogatása érdekében ebbe is belemennek, ha valóban megérkezik a pénz, de ilyen biztosítékot nem kaptak a partnereiktől. A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) esetében elvárás lenne, hogy ne kelljen hosszú távú finanszírozást felvállalni, mert erre egyszerűen nincs forrásuk, nem tudnak bankot játszani. Az államnak kell a gyártók megfelelő likviditását biztosítania.

Blaskovics Gábor, a MetriMed Kft. ügyvezető igazgatója 2009-ben Gábor Dénes-díjat kapott az életfogytig tartó, a fizikai, kémiai és élettani követelményeknek megfelelő „törhetetlen” protézis-fémalapanyagok kutatás-fejlesztéséért, hazai előállításáért, speciális implantátumok kutatás-fejlesztéséért. „Azt szoktuk mondani, hogy van innováció pénz nélkül is, de a piacra történő bevezetéshez pénz kell” – üzente a hódmezővásárhelyi vállalkozás vezetője, aki szerint az innováció egy ötletből indul ki, a megvalósításához azonban sok-sok pénz kell. Ami olykor nem vezet eredményre. Évtizedekkel ezelőtt részt vettek egy alapkutatásban, egyetemekkel közösen elvégezték a vállalt vizsgálatokat, majd nem jutottak semmilyen eredményre. A következtetés az volt: nem baj, mert akkor ebbe az irányba nem érdemes menni. Most azt tapasztalják, hogy sokkal nyitottabbak az egyetemek és a kutatóintézetek a cég által kezdeményezett pályázati programokra, ráadásul az intézmények jelentős összegekkel szállnak be. Annak ellenére egyre szorosabb az együttműködés, hogy a kisebb vállalkozások az alkalmazott kutatásban érdekeltek, míg az egyetemek az alapkutatásokban.

Fontos, hogy a hazai gyártók termékei (ha megfelelő minőségűek) itthon is részesei legyenek a gyógyításnak, referenciát jelentve a gyártóknak. A hazai kórházak fizetési lehetőségei sokszor limitáltak, ezért a kkv-k esetében hasznos lenne, hogy ne kelljen hosszú távú finanszírozást felvállalni, az államnak kellene a gyártók megfelelő likviditását biztosítania. (A képen a MetriMed fejlesztette térdprotézis.)

A pályázatokkal az a gond, hogy a kiíró sok esetben nem határoz meg konkrét igényeket, hanem csak adatokat ad meg. De hogy mit miért kérnek, nincs megfogalmazva. Megadják, hogy miből készüljön az implantátum, de hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezzen, az már nem jelenik meg, tehát nem lehet tudni, hogy milyen célra kell kifejleszteni azt. Ha viszont ismert lenne a cél, és a fejlesztő jobb minőségű eszközt tudna készíteni más anyagból, nem indulhatna a tenderen, mert a pályázati kiírás csak az adott anyagra vonatkozik. A cél ismeretében a gyártó meg tudja határozni, hogy melyik alapanyag a megfelelő. Az érintett felek egyeztetésével akár pénzt is spórolnának. Ezeket a tanácsokat 2012 óta mondják a cégek, ám azok eddig – a jelek szerint – nem jutottak el az érintettekhez.
Kifogásként hangzott el, hogy a pályázatok aránylag hosszú kifutásúak, lassú az elbírálásuk, ami piaci hátrányt jelent, hiszen elképzelhető, hogy a konkurencia időközben megjelenik a pia­con. Lengyel Györgyi szerint a minisztérium egyik fő feladata a hatékony szabályozás kialakítása, minden erre irányuló javaslatot örömmel fogadnak. Mint mondta, olyan közbeszerzésekre van szükség, amelyek harmonizálnak az EU-s jogszabályokkal, de egyúttal a magyar hozzáadott értéket is támogatják. A minisztérium nemcsak a hatékony szabályozással tud segíteni, hanem az üzleti környezet fejlesztésével is. Az utóbbi kulcskérdése, hogy milyen támogatások érhetők el a termékek kifejlesztésére, piacra juttatására. Az egyik nagy, most is elérhető forrás az Irinyi-terv iparstratégiai támogatási előirányzata, amelyet a 2019-es költségvetés 2,5 milliárd forinttal támogat. (Itt más forrásból nem finanszírozható egyedi kérelmekre adnak pénzt.) Az Ipar 4.0 program részeként a kkv-k vissza nem térítendő támogatásokat kaphatnak minimum 20, maximum 500 millió forint erejéig. (Gyártáshoz kapcsolódó logisztikai folyamatok automatizálása, intelligens mechatronikai rendszerek kialakítása finanszírozható ebből a keretből.) A hárommilliárd forintból gazdálkodó beszállítói fejlesztési program is segíti az ágazatot – ez esetben egy nagyvállalatnak legalább öt mikro-, kis- és középvállalkozással kell szerződést kötnie. A hat kiemelt terület egyike az orvostechnológia.

Fontos, hogy rendelkezésre állnak kutatás-fejlesztésre felhasználható források, de Steiner András szerint legalább ilyen jelentőségű a termék piaci megismertetése. Külföldi kiállításokon kell igazolni, hogy mivel jobb az új termék az előzőnél vagy éppen a konkurenciáénál. Ehhez is segítség kell, mert, ha nincs támogatás, elakad, lelassul az innovációs folyamat. A piacszerzés, illetve megtartás hatékony eszköze a legfontosabb nemzetközi szakkiállításokon való jelenlét. Nem lehet kihagyni egy-két évet, akkor sem, ha a részvétel komoly költségeket ró a kis- és középvállatokra. A cégek ilyen irányú segítése az elmúlt időben csökkent, ami hátráltatja a vállalkozások piacra jutását. Ha valaki saját standot szeretne egy nemzetközi kiállításon, akár négy-öt évet is kell várnia. Ha sorra kerül, akkor 4-5 millió forintot kell fizetni egy kiállítóhelyért. Ha egy vállalkozás az évi négy-öt meghatározó kiállításon jelen akar lenni, az anyagilag megrogyasztaná a céget. Nem pénzt kérnek, hanem lehetőséget a megjelenésre. Enélkül ugyanis a cégek gyorsan leszállóágba kerülnek.

A konferencián jelentették be az ágazat továbbfejlesztését szolgáló Magyar Orvostechnikai Iparért Alapítvány létrejöttét. A cél az orvostechnikai ipar versenyképességének javítása, az egész­ségipari innovációs tevékenység megerősítése szakmai hálózatépítésen keresztül.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka