Valamit tenni kell
Tavalyelőtt több mint 2,6 millió tonna kommunális hulladék keletkezett, ebből 2,2 millió tonna származott a lakosságtól, azonban csak 203 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek szelektíven, áll a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásában. Budapesten 2015-ben több mint 500 ezer tonna kommunális hulladékot és 66 ezer tonna, anyagfajtánként szétválogatott, azaz szelektív hulladékot gyűjtött be a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. A vegyesen begyűjtött hulladék 37,5 százalékban tartalmaz újrahasznosítható anyagokat, olvasható az FKF 2016-os, Válogassunk okosabban! című kiadványában. A Szelektálok.hu azt írja: bár az emberek 80-90 százaléka vallja magáról, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot, valójában csak 15 százalékuk szelektálja a szemetet. Szelektíven gyűjthető a papír, a műanyag, a fém és az üveg. Ezek a mindennapi életünk során rendszeresen keletkeznek az otthonunkban, és nagy részük teljes mértékben újrahasznosítható, tehát ha odafigyelünk erre, máris sokat tettünk a környezetünkért.
Az egy évben keletkező kommunális hulladékok 13,4 százaléka papír: újság, kartondoboz, csomagolópapír, irodai papírhulladékok, szórólapok és reklámkiadványok, valamint papírpoharak. A kommunális hulladékok mintegy 3,5 százalékát teszik ki az üvegek és 1,8 százalékát a fémek. Itthon körülbelül 800-900 millió darab alumíniumdobozt használunk el egy évben, aminek kevesebb mint a felét hasznosítjuk újra, derül ki a Dobd be magad kampány adataiból. Műanyagok 13 százalékban találhatók a kommunális hulladékok között. Magyarországon 80 millió darab műanyag palack hulladék keletkezik évente.
Néhány tanács a hulladékok szelektív gyűjtésére: szétválogatva gyűjtsük össze a különböző szeméttípusokat, és egy nagy adagban vigyük el a szelektív kukákhoz. Figyeljünk arra, hogy csak tiszta, és lehetőleg minél kisebb méretűre összegyűrt hulladékot dobjunk a gyűjtőkbe.
A Médiaunió Nem nehéz kampányának tavaly őszi szakaszában a környezetbarát hulladékkezelés mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy ideje lenne valamit kezdeni a feleslegessé vált holmikkal is. Ezek újrafelhasználásával sokat tehetünk azért, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Idővel rengeteg olyan holmi halmozódik fel a lakásokban, amire már nincs szükségünk, és legszívesebben megszabadulnánk tőle. A könnyebbik út, ha egyszerűen kidobjuk ezeket a kukába. Ugyanakkor van egy környezetkímélőbb módja is a felesleges dolgok eltüntetésének, amivel jelentősebb átalakítás nélkül újra használatba kerülhetnek. Ez történik a visszaváltható üvegekkel, a használt ruhákkal, az antikváriumba kerülő könyvekkel is. Megelőzésként ez az egyik leginkább környezettudatos tevékenység, írja a hasznosítsd.hu. Az újrahasználat jellemző a művészvilágban is, ahol sokan úgy jelenítik meg környezettudatos gondolkodásukat, hogy hulladékból készítenek például ruhákat. Vagyis mielőtt kidobnánk valamit, gondoljuk meg, hogy nem tudjuk-e megjavíttatni, továbbadni vagy másképpen hasznosítani, olvasható a Hulladékboltermek.hu honlapon.
Ha azonban mégsem akarjuk újrahasználni, átalakítani vagy továbbértékesíteni, oda lehet adni a feleslegessé vált holmikat jótékony szervezeteknek, adományboltoknak. Egyelőre itthon sajnos nincs olyan hálózat, amely összekapcsolná az újrafelhasználást hirdető kezdeményezéseket. Ilyenek a cserebörzék (könyvek, ruhák, antik holmik), az újrahasználattal foglalkozó kereskedések (hibás alkatrészek cseréje, javítóüzletek), az ipari szintű használatra előkészítés, a szervezett second hand vagy az adományboltok és az online használtcikk-kereskedések.
Néhány tipp: A megunt ruhadarabokat át lehet alakítani. A ház körül található maradékokból, hulladék anyagokból is lehet barkácsolni. Ha valami elromlott, kidobás helyett próbáljuk megjavíttatni. Elcserélhetjük valami hasznos dologra azt, amire már nincs szükségünk, vagy odaadhatjuk jótékony szervezeteknek.•