2012. február 5.

Szerző:
Szegedi Imre

Üzemidő-hosszabbításra készülnek Pakson

A fukusimai baleset miatt nukleáris szempontból sokáig emlékezetes marad a 2011-es esztendő, ugyanakkor itthon az a legfontosabb, hogy tavaly mind a négy hazai nukleáris létesítmény (a Paksi Atomerőmű, a csille­bérci kutatóreaktor, a műegyetemi tanreaktor és a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolója Pakson) biztonságosan működött – hangzott el az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) évértékelő tájékoztatóján. Az idei év kiemelt feladata annak eldöntése lesz, hogy az egyes blokk üzemidejének működése meghosszabbítható-e húsz évvel?


A fukusimai baleset után a Célzott Biztonsági Felülvizsgálatot, az úgynevezett stressztesztet, az Európai Tanács felhívására minden atomerőművel rendelkező európai ország elvégezte. A felülvizsgálat során a szélsőséges helyzetekre adott olyan lehetséges válaszokat kellett megvizsgálni, illetve olyan intézkedésekre kellett javaslatot tenni, amelyek segítségével a fukusimaihoz hasonló következmények elkerülhetők.

A paksi vizsgálat során földrengést, áradást és egyéb külső természeti veszélyeztető tényezőket vizsgáltak, de azt is megnézték, hogy mi történne a villamosenergia-ellátás és a végső hőelnyelő független vagy kombinált elvesztésekor. A Paksi Atomerőmű határidőre átadta a felülvizsgálatról készült jelentését, s az OAH a jelentés értékelése alapján 2011. december 31-éig meghatározta azokat a teendőket, amelyeket az erőműnek a biztonság további növelése érdekében el kell végeznie.

Az OAH szerint a Paksi Atomerőmű működése összhangban van a jogszabályokban meghatározott követelményekkel és a nemzetközi gyakorlattal. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója szerint a Paksi Atomerőműben 2008-tól olyan biztonságnövelő intézkedéseket hajtottak és hajtanak végre, amelyeknek köszönhetően az atomerőmű biztonságos, és nincs szükség azonnali intézkedésre. A hatósági felülvizsgálat ugyanakkor arra is rámutatott, hogy azonosítható néhány olyan változtatási lehetőség is, amelyek tovább növelhetik az erőmű biztonságát. Az európai országokból beérkező stresszteszt jelentéseket – így az OAH nemzeti jelentését is – 2012 első felében nemzetközi felülvizsgálatnak is alávetik. Ezt részben a jelentések elemzése, másrészt helyszíni látogatások alapján végzik el. Idén augusztusban a fukusimai tapasztalatokat egy nemzetközi konferencián is összegzik.

Rónaky József főigazgató szerint a tavalyi év fontos eredménye, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásai alapján módosult a hazai atomtörvény, de legalább ilyen megnyugtató, hogy az OAH által felügyelt négy hazai nukleáris létesítmény (a Paksi Atomerőmű, a csillebérci kutatóreaktor, a műegyetemi tanreaktor, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolója Pakson) biztonságosan működött. Az idei év legfontosabb tennivalója a Paksi Atomerőmű egyes reaktorának üzemidő-hosszabbításával összefüggő hatósági munka. A paksi blokkok az eredeti elképzelések szerint harminc éven át működtek volna, de az elmúlt évtizedben végzett elemzések szerint nincs akadálya annak, hogy további két évtizeden keresztül áramot termeljenek. Az egyes blokk eredeti üzemideje 2012-ben, a négyesé 2017-ben jár le. A paksiak 2011 decemberében benyújtották az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges több ezer oldalas dokumentációt az OAH-hoz.

Fichtinger Gyula megbízott főigazgató-helyettes szerint az üzemidő-hosszabbítást szolgáló sokrétű műszaki felülvizsgálat kiterjedt a kezelést igénylő öregedési folyamatok meghatározására – a sugárzás és a nyomásváltozás miatt hamarabb elhasználódnak az anyagok –, az érintett rendszerek és rendszerelemek állapotának felmérésére, a már működő öregedéskezelési programok értékelésére és szükség szerinti módosítására, illetve új programok kidolgozására. Az eddigi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy 2012-re is maradtak teendői az üzemeltetőnek. Ez elsősorban a berendezésminősítések befejezésére, a kifáradási és élettartam-számítások kiegészítésére, valamint a nem megfelelő alkatrészek cseréjére vonatkozik. Az OAH-nak ez év végéig kell értékelnie a több ezer oldalt kitevő engedélykérelmet. Rónaky József szerint a hatóság döntése meghozatalakor nem mérlegelheti, hogy milyen fontos szerepet játszik az ország energiaellátásában a Paksi Atomerőmű – csak a jogszabályi előírások­ban foglaltaknak megfelelően járhatnak el.

Ha a vizsgálatokból az derülne ki, hogy a tervezett húsz évnél rövidebb időszakra garantál­ható a biztonságos működés, akkor nem adják meg a húszéves üzemidő-hosszabbítást. Az is elképzelhető, hogy nem engedélyezik a maximális teljesítményen való működést. De nem erre készülnek, hanem arra, hogy minden rendben lesz.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka