2013. május 2.

Szerző:
Szabó C. Szilárd

Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete • delkertesz.hu

Uniós védelem alá kerülhet a szentesi paprika

Őszre uniós eredetvédelem alá kerülhet a szentesi paprika. Legalábbis ebben bízik Ledó Ferenc, az idén tízéves Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének (DélKerTész) elnöke, aki elmondta: ha ebben az évben minden a terveik szerint alakul, az árbevételük meghaladja majd az ötmilliárd forintot.


Milyen volt a tavalyi évük?
– Március 22-én tartottuk a közgyűlésünket, amelyen nem csupán lezártuk a 2012-es esztendőt, de a terveink elfogadásával el is indítottuk a 2013-as évet. Ugyanezen a napon rendeztük meg az ünnepi közgyűlésünket is, merthogy idén tízéves a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete. Ez nem kis dolog a mai világban! Tíz éve 230 taggal alakult meg a szövetkezet, amelynek fő célkitűzése, hogy a Szentesen és a környező településeken élő egyéni termelőknek, családi és társas vállalkozásoknak biztos jövedelmet, megélhetést nyújtson. A közgyűlésen elmondtam, hogy aránylag jó évet zárt a szövetkezet, így értelemszerűen a termelőinknek is jó volt a tavalyi esztendejük.

A szövetkezet legfontosabb terméke a paprika, aztán jön a paradicsom, a káposztafélék, a kígyóuborka és a görögdinnye. Minden olyan zöldségtermelőnk eredményes évet zárt – kivételt csak a kínai kelt termelők jelentik, de ők már nincsenek sokan –, aki megfelelő szinten tartotta a technológiát. Tavaly nemcsak a mennyiségi és minőségi mutatók, de az árak is elfogadhatóak voltak. Minden előre betervezett fejlesztésünket megvalósítottuk. Igaz, hogy az új csomagolóüzemünket idén adtuk át. Ez arra szolgál, hogy a szövetkezet azon tagjainak, akik nem tudnak otthon megfelelő körülmények között válogatni, az új helyen hűtött, klimatizált körülmények között biztosítjuk ezt a lehetőséget. Azt is elmondhatom, hogy a már megszokott, minőségbiztosítással kapcsolatos dolgok is rendben mentek az elmúlt évben. Tavaly nagyon sok termelőnknél folytattunk kísérleti termesztést, és tizenhét helyen végeztünk fajta-, tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi kísérleteket. Kiemelt projektünk volt a Szarvasi Főiskolával a talajos termesztésnél, paprikáknál végzett sótűrési kísérletünk, amelynek során azt vizsgáltuk, hogy egyes fajták hogyan reagálnak a magasabb sókoncentrációra. A másik projektünkben árnyékolási kísérletet végeztünk a gödöllői Szent István Egyetemmel. Mindkettő jól sikerült. Stabilizálódott a létszámunk is, mintegy 500 tagja van a szövetkezetnek.

Mit terveznek az idei, jubileumi esztendőre?
– Idén a tavalyi évhez képest 5-7 százalékos hozamnövekedést prognosztizálunk, és bízom abban, hogy legalább ennyivel emelkedik majd az árbevételünk is. Ha szerencsénk lesz, és minden a terveink szerint alakul, idén a zöldségekből származó árbevételünk meghaladja majd az ötmilliárd forintot.

A „szentesi paprika” oltalom alatt álló földrajzi jelzést 2010-ben fogadta el a Magyar Eredetvédelmi Tanács. A következő lépcsőfok az uniós eredetvédelem. Mikor ke­rül ez alá a szentesi paprika?
– Ez folyamatban van, ugyanis már teljesítettük az uniós hiány­pótlásokat. Reményeim szerint szeptemberre, októberre uniós eredetvédelem alá kerül a szentesi paprika, és 2014-től már így tudjuk forgalmazni itthon és külföldön a legfontosabb termékünket. A célunk megalakulásunk óta változatlan: a töretlen fejlődést tűztük zászlónkra. Ezért tagjainknál szorgalmazzuk a termesztési technológiák továbbfejlesztését, korszerűsítését, a biológiai növényvédelem teljes elterjedését, korszerű fajták termesztését, a szigorú nyomonkövethetőséget, a Globalgap és HACCP minőségbiztosítási rendszerek teljes körű meghonosítását.

Szirbik Imre szentesi polgármester szerint Európában úgy ismerik a települést, mint a termálenergia-hasznosítás fővárosát. Mit szól ahhoz, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium úgy módosítaná a vízgazdálkodásról szóló törvényt, hogy eltörölné a visszasajtolási kötelezettséget?
– A szövetkezet árualapjának 60 százaléka származik termálenergiával fűtött területről, két szempontból is szorgalmazzák a visszasajtolási kötelezettség eltörlését. Az egyik, hogy a visszasajtolás rendkívül költséges, és ha ezt kötelezővé tennék, akkor a zöldséghajtatás már nem lenne jövedelmező a termelők számára. Az alföld déli részén a termálvizet homokkőrétegekből nyerik. Erre még nincs megbízható, kialakult technológia a visszasajtolásra. Előfordulhat, hogy egy termelő kúthoz két-három visszatápláló kút szükséges. Faramuci a helyzet, mert az ellenzők a vízkészletek csökkenésére hivatkoznak, de négy perc alatt több víz megy ki az országból, mint amennyi termálvizet kivesznek egy év alatt a kertészek. Az sem igaz, hogy nem pótlódik vissza ez a vízkészlet, hiszen 1957 óta működnek Szentesen termálkutak, és még mindig mindegyik ad termálvizet.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka