Újabb sikeres innovációs rendezvény az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem december 5-én immár 12. alkalommal rendezte meg Innovációs Napját – ismét Újbuda Önkormányzatával együttműködésben – a Lágymányosi campuson, ahol azt mutatták be, milyen fejlesztésekkel és programokkal járul hozzá az egyetem és a XI. kerület a gazdaság és a társadalom megújulásához.


„Újdonságok akkor születnek, ha a gondolkodásmódunkat tudjuk megváltoztatni” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a rendezvényt Borhy László, az ELTE rektora.
A hallgatók újdonságairól szólt az Innovatív Hallgatói Ötletpályázat, amelyre idén 18 színvonalas pályamunka érkezett. Ezek közül választotta ki a leginnovatívabb ötletek gazdáit a szellemi tulajdon hasznosításában jártas szakemberekből, startup szakértőkből is álló zsűri. A leendő vállalkozásokhoz lökést adó díjakat Szalay Péter tudományos rektorhelyettes és Scheuer Gyula kancellár adtak át.

Az ELTE Innovatív Kutatója Díj átadói és díjazottai (balról): Scheuer Gyula, Gyimesi Máté, Málnási-Csizmadia András, Pénzes Máté és Szalay Péter

A pályázók legjobbjának idén Kari András, a Természettudományi Kar hall­gatója bizonyult, aki biológiailag lebomló tápanyagtartalmú cserepet tervezett.
A további nyertes pályázók egy bort frissen tartó eszköz fejlesztéséért, egy bio­kompozit anyagokkal kapcsolatos gyártási eljárásért, szomatikus problémák megoldását segítő applikációért és munkahelyi elégedettségmérést segítő szolgáltatásért kaptak díjat.
Sor került az ELTE Innovatív Kutatója Díj átadására is, azt Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja kapta a motorfehérjékre ható gyógyszerek fejlesztéséért. Az agyban alakulnak ki a gondolatok és az érzések, de az agy felelős a test irányításáért is, például a légzésért, a beszédért és a mozgásért. Stroke után előfordulhat, hogy a beteg nem tud beszélni, járni, vagy nem érti, amit mondanak neki. Málnási-Csizmadia András kutatócsoportja, a Mo­torpharmatology kifejlesztett egy motorfehérjét célzó anyagot, amely koncepcionálisan új terápiás lehetőséget nyújt: a sérült agyterületen beindítja a vérkeringést, és elősegíti az idegsejtek regenerálódását.

A rendezvényen Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke beszélt arról, hol áll ma Magyarország innovációs rendszere, és hova juthat el a közeljövőben. A cél, hogy 2030-ra hazánk Európa első öt olyan országa között legyen, ahol a legjobb élni: ennek eléréséhez leginkább a kis- és középvállalkozások dinamizálására és a finanszírozási háttér stabilizálására van szükség. A hivatal fontos célkitűzése, hogy az egyetemeken ösztönözze a kutatói-ipari együttműködést, hogy a piacon hasznosuló innovatív termékekben, technológiákban öltsenek testet a kutatóhelyeken elért eredmények.
A felsőoktatási kiválósági programban Magyarország legversenyképesebb kutató­műhelyei nyerhetnek támogatást olyan összetett társadalmi-gazdasági kihívások elemzéséhez és a kapcsolódó fejlesztésekhez, mint amilyen az ELTE-n a több kar sok kutatócsoportjának munkáját összefogó Diagnosztika és terápia, az Anyagtudo­mány, az Asztro- és részecskefizika, valamint a Problémamegoldó rendszerek. A programok bemutatására is sor került.

A rendezvény az innovációt segítő szakmai programok és szervezetek bemutatkozásával folytatódott: számtalan projekt és cég foglalkozik új vállalkozások beindításával, projektmenedzselési tanácsadással és oktatással, ötletek felkarolásával és vállalkozássá fejlesztésével, már középiskolás kortól a fiatalok vállalkozási ismereteinek bővítésével. A konferenciát Ned Allen, a Lockheed Martin cég vezető kutatójának előadása zárta.
A nap végén Szalay Péter rektorhelyettes átadta Csizmár Mihálynak, a hallgatói ötletpályázat harmadik helyezettjének a legjobb kiállítónak járó közönségdíjat.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka