2014. július: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, biotechnológia, lézer, disszemináció, it, logisztika, innováció, megújuló energia, urbanisztika
2014. július 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Szuperlézer szuperfizikusoknak

A nyolcvanöt százalékban uniós forrásból épülő szegedi szuperlézer olyan presztízsű hazai intézménnyé válhat, mint amilyen az európai részecskefizikai kutatóközpont, a CERN – nyilatkozta magazinunknak Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, akitől az Extreme Light Infrastructure (ELI) nevű uniós lézeres kutatóközpont jelenlegi helyzetéről érdeklődtünk.


Ha valaki most azért megy Szegedre, mert nem a Kárász utca érdekli, hanem az épülő szegedi szuperlézer, akkor mit lát a hely­színen?

– Több százmillió forintot érő gépállomány dolgozik a helyszínen, legalább száz szakember összehangolt munkájának köszönhetően formálódik a majdani kutatóbázis. Az egykori laktanya területén dolgozók földet termelnek ki, fúrnak, vasbeton szerkezeteket állítanak össze, betonoznak. Május végén elkészült a kutatóépület alatt épülő résfal, amelynek kihorgonyzása éppen most folyik. A résfalon belül, a későbbi vakpince helyén elkezdődött a talaj kitermelése. Tíz méter mélységig a talaj kitermelése csak a kihorgonyzások után folytatódhat.

Az iroda és kiszolgálóépületek alatt elindult a cölöpözési kampány, és a több mint nyolcszáz cölöpből kétszáz már megépült. A speciális, 45 méter mélységig építendő cölöpök építése ez év július közepére ütemezett. A csúcstechnológiát képviselő épület tervezésekor ugyanis igen szigorú elvárásoknak kellett megfelelnünk. Elsősorban a szigorú rezgésvédelem, a termikus stabilitás, a relatív páratartalom és a sugárzásvédelem feltételeit tartottuk szem előtt, ehhez olyan egyedülálló alapozási technológiákat alkalmazunk majd, amilyenre egész Európában nem volt még példa. A mintegy hatezer négyzetméteres összterületű létesítmény süllyedése 50 méterenként egy hét alatt nem haladhatja meg az egy mikrométert. Ez a sebesség az emberi köröm növekedésének ütemével mérhető össze. Körülbelül kilenc hónapot vesznek majd igénybe a speciális alapozási munkák, melyek során 823 betoncölöppel erősítjük meg az épületet. A légmozgások elkerülésére és a megfelelő hőmérsékleti viszonyok eléréséért 8000 négyzetméter tiszta tér építésére lesz szükség. Látványos építkezés szemtanúja lehet tehát, aki ezért utazik Szegedre.

Honnan jutottak el ide?

– Messziről, hiszen egy korábban évtizedeken át szovjet katonai objektumként használt bázist vettünk át lerobbant épületeivel, elvadult, gondozatlan közterületeivel. Első lépésben a cserjéket, fákat kellett kiirtani, majd amikor látszott, hogy mit is örököltünk, elkezdődhetett a helyenként élet­veszélyes épületek lebontása. Mivel katonai területről volt szó, a térség lőszermentesítését is elvégeztük. A jogerős útépítési és építési engedély megszerzése 2012. december második felében megtörtént. Egyes vízügyi infra­strukturális elemek, illetve a záportározó tekintetében vízügyi létesítési engedélyre is szükség van, amelyeket szintén be kellett szerezni. A kormány is kiemelt projektként tartotta számon az ELI-t, ezt igazolja, hogy amint lezárult az első pályázati szakasz, benyújtottuk a nagyprojektes pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) és a MAG Zrt.-hez. Tavaly augusztusban már arról számolhattunk be, hogy az előkészítési fázis befejezésével zöld utat kapott az ELI építése, az engedélyek birtokában megkezdődtek a kivitelezési tárgyú közbeszerzések is. Idén év elején az is kiderült, hogy a szegedi székhelyű KÉSZ Építő Zrt., illetve a Strabag-MML Kft.–Swietelsky Magyar­ország Kft. Konzorcium közül az utóbbi nyerte el a kivitelezési munka jogát. A szerződés megkötése után megindulhatott az építkezés. A kivitelező állítja, hogy tartani tudja a vállalt határidőket.

 

Milyen határidőkre kell gondolni?

– A szegedi lézerközpont a tervek szerint két ütemben épül majd. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás 85 százalékát az Európai Unió a Strukturális Alapokból finanszírozza, a maradék 15 százalékát hazai forrásból fedezzük. 2015 végén zárul le az építkezés első fázisa, a következő évben pedig már Európában egyedülálló kutatások indulhatnak a létesítményben. Reményeink szerint ugyan­is a részben vagy teljesen elkészült lézereken már dolgozhatnak a fizikusok. Várhatóan semmi akadálya nem lesz a laboratóriumi kísérletek elindításának. 2018-ig, a második fázis lezárásáig – ez a környezet rendezését, parkolók és záportározók építését jelenti – pedig további kutatási lehetőségekkel bővül az ELI. Kelet-Közép-Európa legjelentősebb nagylézer infrastruktúrája képzett szakembereket foglalkoztat majd.

Évek óta zajlik az ELI-projekt
Az európai uniós szuperlézerprojektek tervezése bő egy évtizede tart. 2005-ben egy párizsi tudományos kon­ferencián a lézerfizikusok már azt ta­lálgatták, hogy az ELI-intézetek milyen kérdések kutatásával foglalkozhatnak. A magyar, román és cseh projekt 2009-ben kapta meg az EU jóváhagyását, a sikertelenül pályázó országok között volt Francia­ország és az Egyesült Királyság is. A magyar ELI-projektről azonban egy idő után meg­ritkultak, illetve ellentmondásossá váltak a hírek, és az sem volt biztos, hogy megkezdődik az építkezés. A magyar kormány végül 2013 áprilisában hagyta jóvá és támogatta az ELI-HU Nonprofit Kft. által elkészített, ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nevű nagyprojekt 1. fázisára vonatkozó javaslatot, így a nagypályázati dokumentáció benyújthatóvá vált az Európai Bizott­ság részére. A kormány döntése alap­ján meg lehetett kötni a projekt támogatási szerződését, azaz indul­hatott a nemzetgazdasági szempont­ból kiemelt nagyberuházás meg­va­ló­­­sítási szakasza. A szegedi lézeres ku­tatóközpont a tervek szerint két ütemben, az Európai Unió Strukturális Alapjainak társfinanszírozásával épül.

 

A nyertes konzorcium nyilván örült az eredménynek, de a vesztes nem. A KÉSZ-csoport ajánlatát – amely a vállalkozás szerint a kiírási feltételek alapján a legjobb volt – az ELI-HU Nonprofit Kft. érvénytelennek nyilvánította. Ezért a KÉSZ Építő Zrt. jogorvoslati kérelmében ennek felülvizsgálatát és az ajánlatkérő megalapozatlan döntésének megsemmisítését kérte a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. A vállalkozás szerint ajánlatuk, amely 1,3 százalékkal volt kedvezőbb a konkurensénél, nem tekinthető megalapozatlannak, és referenciaigazolásai is meg­felelnek a követelménynek. Hol tart az ügy?

– Ez az ügy jogi útra terelődött. Mi hittünk az igazunkban, ezt egy független testület később meg is állapította. Részünkről lezártnak tekintjük ezt a problémát, mert nekünk az építkezésre kell koncentrálnunk, nem a pereskedésre. Ez nem egy ügyvédi iroda, hanem egy kutatás-fejlesztésre létrejött nonprofit közhasznú társaság. Nekünk nem az a fontos, hogy ki épít, hanem az, hogy a mi igényeinknek, elvárásainknak megfelelő minőségben építsen. A bevezetőben említettem, hogy az épülettel szemben különleges műszaki igényeket támaszt a fizikusszakma, itt nincs lehetőség a kísérletezésre. Európában nagyon kevés olyan céget találni, amelynek tapasztalata van az ilyen alapozási technikában. Az igazsághoz tartozik, hogy ekkora épület ilyen technológiával még nem épült földrészünkön.

 

Minimális biztonsági ráhagyással készül az épület, vagy jelentős tartalékokat építenek be?

– A kiváló előkészítő munkának köszönhetően a kivitelezőt nem érte meglepetés. Úgy terveztük meg az épületet, hogy minden majdani feladatot kényelmesen és biztonságosan el tudjunk végezni. Ha esetleg úgy hozza a sors, akkor az épület mellett bővíthetünk is. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy a Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő környező területeken magától értetődő lehetőségként egy innovációs ipari park kialakítására is van lehetőség. A nagy európai kutatási intézetek körül mindenhol találni ilyen innovációs bázist.

Idén április elején alighanem nagyon megkönnyebbülhettek, amikor kiderült, hogy a szegedi szuperlézer teljes első projektrészének finanszírozása biztossá vált annak köszönhetően, hogy az Európai Bizottság 111 millió eurót hagyott jóvá.

– Az előkészítő munka során igen sok támogató, dicsérő visszajelzést kaptunk az érintettektől, ami azt jelezte, hogy jól előkészített pályázati anyagot nyújtottunk be. Elégedettek voltak a kutatás-fejlesztési programmal, látszott, hogy távlatokban gondolkodott az egyetem és a város is, illetve az anyagban a lehetséges bővítési lehetőségekre is kitértünk. Meglehetősen biztosak lehettünk benne, hogy az Európai Bizottság a magyar pályázati anyagot támogatja majd. Az április elején megítélt 111 millió euró támogatás mellé újabb 100 millió eurót kaphat a szegedi szuperlézerprojekt. Amint készen állnak a feltételek, benyújtjuk az erre vonatkozó pályázatot is.

Arra is felkészültek, hogy az Európai Bizottság esetleg nemet mond? Készült-e vész­forgatókönyv egy ilyen esetre?

– A magyar kormány egyértelműen a program mellé állt, biztosította a forrást az előkészítő munkákhoz. Milliárdok mentek el a terep előkészítésére, a szükséges engedélyek beszerzésére még azelőtt, hogy az Európai Bizottság támogatta volna a szegedi szuperlézer megépítését. Ilyen kormányzati támogatást sem a román, sem a cseh partner nem kapott, nekik meg kellett várniuk a kedvező döntést. A 111 millió euró a bekerülési költség 85 százaléka, a maradék 15 százalékot a magyar költségvetés állja. Ez lesz az első, európai támogatással finanszírozott kutató­intézet Magyarországon, és az egyedüli ilyen létesítmény Kelet-Közép-Európában. Az intézetbe beleértem a prágai és a bukaresti társintézményt is.

 

Pontosan mire is vállalkozik az ELI-ALPS?

– A nemzetközi tudományos közösség véleményezése után az uniós pályázati anyag részeként benyújtottuk a kutatási programot. Brüsszelben nemcsak a pénzügyi forrásokra bólintottak rá, hanem a tudományos programra is. A szegedi kutató­központ fókuszában lévő tudományágak eredményei hosszú távon a gazdaság számos területén eredményeket hozhatnak, legfőképpen az elektronika, a telekommunikáció, a világítás­technológia, a biztonságtechnika, az automatizálás, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság profitálhat belőle. Az ELI-ALPS mint nagy kutatási infrastruktúra-beruházás elsősorban közvetlenül a helyi és regionális gazdaságra hat: új munkahelyeket teremt, de a helyi áruk és szolgáltatások jelentős megrendelőjeként is hozzájárul majd a térség gazdasági fejlődéséhez. Nem szabad elfeledkeznünk a régióba betelepülő cégekről sem: a lézerközpont köré tervezett tudományos parkban dolgozó spin-off vállalkozások jelentős beruházásokat vonzanak majd a térségbe és az ELI-ALPS tevékenységével kapcsolatos csúcstechnológiai iparágakba. Nekünk akkor lesz árbevételünk, akkor tudjuk elindítani kutatási programunkat, ha ez a lézeres kutatóintézet a lehető legnagyobb biztonsággal, hatékonysággal, minél tovább működik. Ha bármi veszélyezteti ezt a célt, annak okát meg kell szüntetni, vagy meg kell előzni.

Mennyire tekinthető véglegesnek a tudományos program?

– A technológiák fejlődését nekünk is figyelembe kell vennünk. Elképzelhető, hogy mire elkészül az épület, újabb hasznosítási területek tárulnak fel előttünk. A kutatási program lehetőség, amit a kutatók igényei alakítanak.

Az elmúlt években a magyar sajtóban többször is bírálatként fogalmazódott meg, hogy csúszik a magyar pályázati anyag benyújtása. Ezt azzal támasztotta alá a média, hogy a programhoz később kapcsolódott románok jóval előttünk készültek el a saját pályázati dokumentációjukkal. De nem csak a sajtó. Szabó Gábor lézerfizikus, a projekt előkészítésében részt vevő akadémikus 2012 augusztusában még azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a projekt csúszásban van. Ta­valy nyár végén a kormány is vizsgálatot indított a tudományos nagyberuházás ügyében. A hivatalos közlés szerint az akadályok decemberre hárultak el a projekt elől, a Nemzeti Fejlesztési Bizottság jóváhagyta az ELI projekt beillesztését az Új Széchenyi Tervbe. Az első fázisban mintegy 37 milliárd, a 2020-ig tartó második fázisban pedig várhatóan 28,6 milliárd forint fordítható a szuperlézerre. Most akkor a cseh és a román projekthez képest le vagyunk maradva, vagy sem?

– Bizonyos szempontból mi vagyunk előrébb, bizonyos szempontból ők. Igaz, hogy az uniós jóváhagyást előbb megkapták, de mi úgy látjuk, hogy nem olyan jelentős a lemaradásunk, mint amennyivel korábban kapták ők meg a kedvező döntést. Mindhárman a megvalósítási szakaszban járunk, mindhárman építkezünk, és a lézeres eszközök beszerzését készítjük elő. Amiben mi jobban állunk, az a kutatási program elő­készítettsége. A lényeg tehát az, hogy érdemben sem a cseh, sem a román projekthez képest nem vagyunk lemaradva.

 

A kivitelezővel kötött szerződésben szerepel-e olyan kitétel, hogy a határidők be nem tartása esetén kötbért kell fizetnie?

– Nem is kis összegű kötbérrel kell számolnia, ha nem tudja tartani a határidőt. Nagyon szigorú szerződéses feltételrendszer köti a megbízót és a megbízottat is. Állami cégként adott esetben mi be is vasaljuk ezt a kötbért, de nem erre készülünk.

Térjünk vissza az építkezésre, amelynek egy aspektusáról eddig nem beszéltünk: a lézerberendezésekről. Épülnek ezek az eszközök?

– Elindult a 7,5 milliárd forint értékű lézerberendezések közbeszerzése, amelyről még ezen a nyáron döntés születik. Augusztusban mindenképpen szeretnénk nyertest hirdetni. Nagy az érdeklődés nemcsak ez, hanem a kutatás-fejlesztési pályázataink iránt is. Majdnem mindegyikre volt jelentkező, akikkel hamarosan megkötjük a szerződéseket. Fontos tudni, hogy a szegedi bázis bekerülési költségének a fele megy el az épületre, a másik felét a műszaki berendezésekre, kísérleti eszközökre fordítjuk. A lézeres berendezésekre kiírt pályázat nyerteseinek olyan eszközöket kell kifejleszteniük, amilyenek jelenleg még sehol sem működnek. Intézetünk azért lesz a világon egyedülálló, mert páratlan műszaki paraméterekkel rendelkező eszközökkel kutathatnak a műszaki, az orvosi, a biológiai, a fizikai és más tudományágak képviselői. Ha valakinek kimagaslóan nagy teljesítményű lézerre lesz szüksége, annak ide kell jönnie. Be kell adnia majd a kutatási programját, amelyet egy grémium elbírál, és eldönti, hogy adunk-e rá nyalábidőt, vagy sem.

Kik gyártanak olyan berendezéseket, amelyeket beszerelhetnek ebbe a központba?

– Szerencsénkre ezen a területen Európa szuperhatalomnak számít, a legnagyobb és legtapasztaltabb gyártók ezen a földrészen találhatók. A legjobb cégek az Egyesült Királyságban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban működnek, de az általunk igényelt teljesítményre kevesen képesek. A magyarok bizonyos területeken a világ élvonalába tartoznak, ám azt is látnunk kell, hogy fővállalkozóként nem jöhetnek szóba. Elsődleges célunk, hogy a szegedi berendezésben minél nagyobb arányt képviseljen a magyar hozzáadott érték. Ha tudjuk, felkaroljuk a szóba jöhető magyar vállalkozásokat. Ennek érdekében például információs napot tartottunk a lehetséges hazai beszállítók számára, illetve segítjük a klaszterbe tömörülésüket. A mi érdekünk is, hogy minél több meglévő vagy újonnan alakuló magyar beszállítónk legyen. De ugyanilyen fontos, hogy a kutatóbázison keletkező eredményeket is minél több helyen tudjuk itthon hasznosítani. Az utóbbi érdekében szorosan együttműködünk a hazai fizikusokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Nem mi találjuk ki, hogy mi legyen Szegeden, hanem a szakma segítségével közösen gondolkozunk ezen. Nagyon jó érzés azt megtapasztalni, hogy az érdekeltek félre tudják tenni a fejlesztést zavaró mindennapi gondjaikat, és csak a közös munkára koncentrálnak. A lézerközpont hatalmas beruházás, de akkor lesz valóban Magyarország, a régió, a város sikere, ha az itt születő tudományos eredményekből egyre több, a gyakorlati életben hasznosítható technológia születik.

Mikor kezdik kiosztani a kutatási időket?

– Ahogy elkészül az épület, már többet tudunk mondani. Arról még nincsenek információk, hogy a teljes beüzemelés után egy adott mérőponton mennyibe kerül majd egyórányi lézerhasználat. Az biztos, hogy ahova több tízmilliárd forint értékű műszaki berendezést építünk be, annak a működtetése, amortizációja igen jelentős összeg. Nonprofit társaságként nem a bevétel hajszolása az érdekünk, arra azonban figyelnünk kell, hogy a szuperlézert rentábilisan működtessük, tehát legalább a működtetési költségeket szeretnénk előteremteni. Más szavakkal, nem lehetünk ráfizetésesek. De nem leszünk azok, hiszen világviszonylatban egyedülálló technológiát működtetünk, ami iránt már most igen jelentős az érdeklődés.

 

Hány vendégkutatót fogadhat egyszerre az intézmény?

– Tervezetten tíz lézeres kutatóállomásunkat állomásonként három-négy ember használhatja egyszerre. Optimális esetben a lézer éjjel-nappal tudna működni, mi azért – főleg az első időben – nem számolunk folyamatos csúcsra járatással.

Uniós intézet lesz uniós fizetésekkel?

– Az itt kutató szakemberek uniós béreket kapnak. Nem tehetünk mást, mert a szakértelmet meg kell fizetni. Nagyon kevés az igazán jó szakember, azt a keveset nekünk ide kell hoznunk a Tisza partjára, és nagyon meg kell becsülnünk. Egyébként azt tapasztaljuk, hogy álláshirdetéseinkre egyre többen jelentkeznek a határon túlról is, a minap egy ötgyermekes külföldi kutatóval bővült munkatársaink köre. Az ELI sokaknak azért érdekes, mert most épül fel egy olyan struktúra, amely évtizedekre meghatározza az intézmény életét. Aki időben bekapcsolódik, annak nagyobb esélye van koncepciója megvalósítására, mint annak, aki a már működő szuperlézerrel kerül kontaktusba.

Nem okoz majd feszültséget itthon, hogy a hazai egyetemekről a legjobb lézerfizikusok esetleg az ELI-ALPS-hoz szegődnek?

– Erre kicsi az esély. Ha ez a kutatóintézet nem Szegeden lenne, hanem Bolognában, akkor odamenne, akit ez a tudományág érdekel. De nem mehet mindenki, csak a legjobbak, az egész világról. Megítélésem szerint a Szegeden tartósan megtelepedő kutatók zöme külföldi lesz, miközben mi minél több magyarnak szeretnénk munkát adni. Az intézetet négyszáz szakember működteti majd, több mint felének a kutatási feltételek zökkenőmentes biztosítása lesz a feladata.

Az ELI-vel kapcsolatban többször elhangzott, hogy azért kell a sok külföldi, mert nincs elég hazai szakember. Az egyetemekkel folytatott együttműködésük nyomán változhat ez a helyzet?

– A hat egyetemmel közösen folyó oktatási program éppen azt a célt szolgálja, hogy az ELI működtetéséhez szükséges tudás­anyagot minél több fiatal szakember sajátítsa el. Ahogy haladunk előre, ennek a program­nak köszönhetően nyilvánvalóan mind több magyar szakember pályázhat eséllyel az ELI-nél. Kevesen tudják, hogy Szegeden már több mint százan készítik elő a központot, és most nem az építőkre gondolok, hanem mérnökökre, fizikusokra, akik az ELI érdekében végzett kísérleteket felügyelik, a műszerek fejlesztésében vesznek részt.

Érzi-e maga mögött a város és az egyetem támogatását?

– Egy érdek van: hogy ez a bázis minél gyorsabban, a lehető legjobb technikai színvonalon épüljön fel. Ez az érdek mindenkinél az első helyen áll. Nincsenek álmatlan éjszakáim, de hátra sem dőlhetek abban a hitben, hogy minden rendben van. Szegeden, Prágában és Bukaresten is megfeszített tempóban dolgoznak. Más úton indultunk el, de remélem, hogy az előre eltervezett helyen és időben találkozunk. Azt pedig az idő dönti el, hogy a három helyszín közül melyik adhat otthont a jelenleg épülő lézereket mindenben felülmúló csúcslézernek. A 85 százalékában uniós forrásból épülő szegedi szuperlézer olyan presztízsű hazai intézménnyé válhat, mint amilyen az európai részecskefizikai kutatóközpont, a CERN. Ezért dolgozunk.•

 
Innotéka