2017. október 6.

Szerző:
S. K.

Szabályozott genomszerkesztés

GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? – ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete.


A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik. Az utóbbi években azonban (különösképpen a precíz genomszerkesztést lehetővé tevő CRISPR/Cas9 technológia felfedezésével) a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A legújabb módszer, a genomszerkesztés – azaz a sejt DNS-ében egy bizonyos szakasz szándékos módosítása DNS nukleáz enzimek segítségével – a biológiai működés jobb megismerésének köszönhetően forradalmasíthatja a tudományt. Ám a nagyszerű eredmények mellett a módszer biztonsági, etikai és egyéb kérdéseket is felvet, amelyeket alaposan körbe kell járni, és ki kell dolgozni a szabályozásukat. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a genomszerkesztéssel kapcsolatban.

Thierry J.-L. Courvoisier, a 2011-ben alakult szervezet elnöke szerint fontos, hogy felismerjük: számos területen, ahol a társadalom tájékoztatásához nagy mennyiségű és megalapozott tudásra van szükség, a vitákban keverednek a tudományos ismeretek és az értékítéletek. Ezek a viták akkor lehetnek hatékonyak, ha pontosan meghatározzuk, mi tudományos ismeret és mi értékítélet.

A genomszerkesztés az alapkutatás igen fontos eszközévé vált. A módszer kétségtelenül átalakította az elvárásokat és a célokat a kutatás és innováció számos területén. Mivel általánosan alkalmazható (mikrobiális, növényi, állati és emberi sejtekben egyaránt), több, a társadalom számára fontos kérdésben tud megoldást nyújtani. Az EASAC arra a következtetésre jutott, hogy szakpolitikai ajánlásokat a várható alkalmazásokra vonatkozóan kell megfogalmazni, nem pedig magát a génmódosító eljárást kell szabályozni. Fontos, hogy az alkalmazások szabályozása bizonyítékokon alapuljon, vegye figyelembe a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, legyen arányos és kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeni fejlődéséhez. Arra kérik például az Európai Unió szabályozó hatóságait, erősítsék meg, hogy a növényi genomszerkesztés termékei, amennyiben nem tartalmaznak más, nem rokon szervezetből származó DNS-t, nem tartoznak a génmódosított (GMO) termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá. Az állatnemesítésben is ugyanazokat az irányelveket kell alkalmazni, mint a növénynemesítés esetében – a tulajdonságot kell szabályozni, nem pedig a technológiát. Fontos üzenetük, hogy amennyiben a kutatás során korai fejlődési szakaszban lévő embriókon vagy csíravonalsejteken végeznének genomszerkesztést, akkor a módosított sejteket már nem szabad terhesség létrehozására felhasználni.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka