2017. május 8.

Szerző:
Wurmbrandt András

Program a tuskógomba károkozásának megfékezésére

Az erdőgazdálkodásban világszerte súlyos károkat okozó Armillaria (tuskógomba) fajokkal, illetve az azok elleni lehetséges védekezéssel kapcsolatos nagy volumenű kutatásra nyert 676 millió forint vissza nem térítendő támo­gatást a Soproni Egyetem, illetve konzorciumi partnerei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében. A nemzetközi projektben amerikai és európai intézményekkel is együttműködik az egyetem.


A súlyos károkat okozó Armillaria (tuskó­gomba).

Az Armillaria fajok az erdők természetes talajlakó társalkotói, egyes telepeik a Föld felszínének legnagyobb és leghosszabb életkorú szárazföldi élő­lényei. Bizonyos fajaik a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak, és jelentős erdőpusztulásokat okoznak: megtámadják és elpusztítják az ellenálló képességükben gyengült fákat, majd a gazdanövény elhalása után teljesen lebontják a fa szöveteit.

Dr. Sipos György, a projekt szakmai vezetője érdeklődésünkre elmondta, nehéz felmérni, hogy mekkora problémát jelent a tuskógomba, hiszen számos esetben kívülről nincsenek látható jelei a károkozásának. Ugyanakkor kivágott fatörzseknél nagyon gyakran lehet látni a gomba által okozott fehér korhadást a fa belsejében.

A tuskógomba okozta fehér korhadás a kivágott fát csaknem teljesen értéktelenné teszi.

Az Erdészeti és Faipari Kutatóközpont munkatársa hozzátette, hazánkban is vannak olyan területek, ahol a talajban ez a gombafaj dominál, visszafogva az erdő fejlődését, illetve akadályozva új faállomány betelepítését. A Bakonyerdő Zrt.-vel együttműködve jelenleg a Keszthelyi-hegységben végeznek ilyen területeken kutatásokat a szakemberek. Dr. Sipos György ezzel kapcsolatban megjegyezte, vizsgálják a gomba mikrobiális környezetét csakúgy, mint a klimatikus viszonyokat. Azt nézik, hogy ez a soktényezős környezet miként hat a tuskógomba aktivitására. A szakembereknek az eddig eltelt időben már sikerült olyan gombafajokat izolálniuk, amelyek visszafogják az Armillaria aktivitását, tehát hosszú távon alapjai lehetnek a károkozó elleni biológiai védekezésnek.

A projektvezető hozzátette, a vegyszeres védekezés számos kedvezőtlen hatással jár, ezért a kutatók a tuskógomba károkozó hatásának felmérése, genetikai sajátságainak vizsgálata mellett egy biológiai védekezésen alapuló, hatékony erdővédelmi stratégia kidolgozását tűzték ki célul.

A szibériai erdőkben óriási pusztításokat visz végbe a tuskógomba.

Az egyes erdészeti területeken a tömeges fapusztulásnak egyébként súlyosak a gazdasági hatásai: az értékes rönkalapanyag akár jelentős része is energetikai célú faanyaggá degradálódik, ami egyrészt gazdasági veszteséget okoz az erdőgazdaságoknak, másrészt a kieső feldolgozási tevékenységek (fafeldolgozó ipar, bútoripar, épületasztalos ipar) miatt csökken a munkahelyek száma. Emellett az Armillaria fajok súlyos problémákat jelentenek a gyümölcsfa- és dióültetvényeken, valamint szőlősökben, komoly károkat okozva a mezőgazdaságnak is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka