A kormány 2014 júliusában törvénymódosítással hozta létre a duális képzés intézményét, miközben Magyarországon már volt hagyománya…

– Annak, hogy a felsőoktatási hallgatók egyetemi éveik alatt mélyebb gyakorlatot szerezzenek a szakmájukban, mindig volt egyfajta törvényi követelménye, még a rendszerváltás előtt is. A duális képzés jelenlegi formájában azonban némiképp eltér a korábban megszokottól: 2015 őszétől már nemcsak azon lesz a hangsúly, hogy a hallgatóknak elméleti tudás mellett komoly gyakorlati ismereteket is tanítsunk, de emellett megszerzésének módja is változni fog. A jövőben mindez már nem az oktatási intézmény keretein belül, hanem egy-egy adott vállalatnál, magas óraszámban fog meg­valósulni.

A duális formájú alapképzési szakokra befogadható hallgatók megoszlása szakterületenként (az intézmények tervezett keretszámai alapján 2015/2016 tanév) Forrás: EMMI

A modellként számításba vett német rendszer a hetvenes évek óta jól működik. Mit sikerült átemelni ebből a magyar struktúrába?

– A rendszer elvét tekintve mindent át tudtunk emelni a magyar gyakorlatba, a megvalósítás részletei azonban módosultak. Az új képzési formára jelentkezők képzési ideje 48 hét lesz tanévenként, ami majdnem kétszerese a „hagyományos” képzési időnek. Az elméleti rész tartalma nem fog csökkenni, azaz ebből az időszakból 28 hetet a felsőoktatási intézménynél, húsz hetet pedig a képzésbe bevont vállalatnál tölt el majd a hallgató. Rugalmas lesz a rendszer: az idő­keretet átlagban is lehet teljesíteni, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az oktatási intézményeknek saját munkarendjük van, hiszen továbbra is a nem duális képzésben részt vevő hallgatók lesznek döntő többségben. Ugyancsak magyar sajátosság lesz az is, hogy lehetővé tettük: ne csak nagyvállalatok vehessenek részt a képzésben, hanem kis- és közepes vállalkozások csatlakozását is várjuk. Éppen ezért tavaly év végén Háry Andrást a kis- és középvállalkozások duális felsőfokú képzéseinek összehangolásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az első ilyen társulás Zalaegerszegen valósult meg, de reményeink szerint az ország több pontján is találunk majd olyan kkv-kat, amelyek nyitottak lesznek erre. Németországban a Siemens vagy a Mercedes más cégek megbízásából külön díjazásért cserébe vállal képzéseket, és a tárgyalások arra mutatnak, hogy a jövőben a Mercedes kecskeméti központjában is megteremtik ennek a kereteit.

Az intézmények által indítani tervezett duális alapképzési szakok száma és aránya (Forrás: EMMI)

Miképpen illeszkedik az új képzési rendszer a Fokozatváltás a felsőoktatásban című új felsőoktatási koncepcióhoz?

– A duális képzés bevezetése mérföldkő a felsőoktatási intézmények hazai gazdaságba való integrálódási folyamatában. A koncepció egyik kiemelt célja ugyanis, hogy erősödjön a felsőoktatás és az üzleti szféra kapcsolata, továbbá az egyetemi és főiskolai képzések jobban igazodjanak a gazdasági és társadalmi igényekhez. Ez a változás egyfajta oktatási innovációnak is tekinthető: a gyakorlatorientált szemlélet már nemcsak elméletet tanít, hanem konkrét lehetőséget is ad a gyakorlati megvalósításra.

Új elemként jelent meg a Duális Képzési Tanács (DTK) is. Mikor kezdte el munkáját a testület, és milyen feladatokat kapott?

– A január elején megalakult 13 fős tanácsnak alapvetően két feladata van: egyrészt jóváhagyja, hogy milyen területen, milyen intézmény, milyen vállalattal együttműködve indíthat duális képzést, másrészt pedig meghatározza azokat a személyi és infrastrukturális feltételeket, amelyek a hallgatók vállalatnál végzett eredményes, színvonalas gyakorlati munkájához szükségesek. A DTK végzi a jövőben a vállalatok akkreditációját is, ám miután őszig kevés az idő, ezért úgy döntöttek, hogy a fizikai audit helyett első körben minden vállalat saját maga tölt ki egy alkalmassági kérdőívet. Ezt az elvet követi Németország is, mi azonban a következő évben szigorítani fogunk, és a DTK szakemberei személyesen is ellenőrizni fogják a vállalatokat. A képzőhelyek minőségbiztosítása azért kulcsfontosságú, mert a duális képzésben a külső gazdasági szervezetek feladatai közé nemcsak a gyakorlati hely biztosítása tartozik, hanem a hallgatók formális képzése is.

Január végétől a duális képzési szakok is szerepelnek a felvételi tájékoztatóban. Hány felsőoktatási intézmény és vállalat csatlakozott a rendszerhez?

– A Duális Képzési Tanács 21 felsőoktatási intézmény (11 egyetem, 7 főiskola és 3 alapítványi/magán főiskola) 80 alapképzési szakra benyújtott kérelmét fogadta el. Az intézmények összesen 32 különböző típusú alapképzési szakot indítanak duális formában műszaki, informatikai, agrár és gazdaságtudományi szakterületeken. Az alapképzési szakok mellett a Budapesti Corvinus Egyetem pilot jelleggel mesterképzést is indít. Ennek köszönhetően 2015 szeptemberétől több mint ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait duális felsőoktatási képzéseken. Az intézmények több mint 350 gazdasági szervezettel, köztük a kormány több stratégiai partnerével kötöttek együttműködési megállapodást, amelyeknél gyakorlatra jelentkezhetnek a hallgatók. Műszaki területen 616, gazdaságtudományok tekintetében 235, agrár területen 136, informatikai vonalon pedig 98 hallgatót várnak. Terveink szerint 2020-ig a releváns szakok 8 százaléka, mintegy háromezer diák kapcsolódna be a duális képzésbe, ezért az első évben meghirdetett számok rendkívül biztatóak.

Mit kell tudniuk a hallgatóknak az új struktúra részleteiről?

– A vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt. Ez a dokumentum rögzíti a feltételeket, a díjazás mértékét, ami havonta minimálisan a minimálbér 60 százaléka. Ettől az összegtől kizárólag felfelé lehet eltérni, ezt azonban külön rögzíteni kell a munkaszerződésben. Fontos tudni: ez az összeg az elméleti képzés idejére is jár a hallgatónak, tehát ez nem ösztöndíj, nem is munkabér, de jövedelem. Az alapszak akkreditációja és vizsgarendje nem tér el a hagyományos képzésekétől, a hallgató az elméleti képzésen ugyanazt tanulja, mint a hagyományos szakon tanuló társai. A gyakorlati vizsgát pedig a vállalat szervezi, ráadásul a tudást a vállalat szakembereitől kapják meg a hallgatók, akik emellett részt vehetnek projektmunkákban, és olyan készségekre is szert tehetnek, ami a vállalati kultúrához elengedhetetlen.

Egy hallgató gyakorlati képzésének komoly anyagi vonzata van. Miért éri meg a cégeknek pénzt, időt és energiát áldozni erre?

– A munkaszerződések ugyan sem a hallgatót, sem a céget nem kötelezik a folytatásra, a külföldi tapasztalatok azonban beszédesek: a duális képzésben részt vett hallgatók 90-95 százaléka annál a vállalatnál helyezkedik el, ahol a gyakorlati idejét töltötte. De ha mégsem ott folytatja, hanem a cég egyik beszállítójánál, a vállalat akkor is jól jár. Ráadásul egy friss diplomás integrálása egy vállalatba sokkal drágább, mint a teljes képzés. További előny, hogy nem érheti meglepetés sem a munkaadót, sem a hallgatót, hiszen éveken keresztül együtt dolgoztak a duális képzés keretében. Összegezve: olyan hallgatók kerülnek ki nagy számban a felsőoktatásból, akik azonnal, többéves továbbképzés és további anyagi ráfordítás nélkül képesek belépni a munka világába.

Január végén újabb uniós pályázatot hirdettek meg a képzés finanszírozására. Mekkora összeget különítettek el erre a célra?

– A 2007–2013-as ciklus terhére január végén írtuk ki a TÁMOP 4.1.1.F-15/1/Konv pályázatot, amely kifejezetten a képzések, tananyagok, taneszközök, illetve az intézmények és a partnerszervezetek közötti oktatási együttműködési kapcsolatok fejlesztésére szolgál. A pályázat keretösszege 2,3 milliárd forint, az igényelhető támogatás összege legalább 200 millió, de legfeljebb 400 millió forint lehet. Ezenfelül az új ciklusban az EFOP-ban (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program – a szerk.) és a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – a szerk.) is különítettünk el forrásokat a duális képzés támogatására, és a kormány változtatni kíván a hallgató után a szakképzési hozzájárulás terhére levonható összegen is.

A környező országok is megkezdték már oktatási rendszerük átalakítását?

– Lengyelország, Szlovákia, Románia és Horvátország sem refor­málta még meg a szakképzését, ezért komoly érdeklődés kíséri a magyarországi modellt. Reményeink szerint minta lehetünk a régió országai számára. Első lépésként február elején Brüsszelben tartott előadást egyik kollégám, aki az eddig pilotként működő jó intézményi gyakorlatainkat (Kecskemét, Győr) és az új rendszer alapelveit mutatta be az újonnan kialakítandó szombathelyi példán.•