Egy okos város attól okos, hogy mindent a lakosság helyett csinál?
– Természetesen nem, de az tény, hogy egy okos városban például átlátható és felmérhető a bürokratikus tennivalók sora vagy az energiahálózatok terhelhetősége és karbantartása, akárcsak az, hogy az egyetemi városrészek infrastruktúrája mennyire felel meg a felhasználóknak, esetleg egy interneten lezajló kereskedelmi akció mennyire bonyolult vagy egyszerű s még sorolhatnám…

Dr. Lados Mihály

A tanulmány hét területet vizsgált: emberek, üzleti élet, városi szolgáltatások, kommunikáció, közlekedés, vízgazdálkodás, energia. Az egyes alterületek lefedik a vizsgált kérdéskörök minden szegmensét. A felmért nagyvárosokban kiket vontak be a minél pontosabb adatok hatékony feldolgozhatósága érdekében? Mi volt az egyes területek felmérésének folyamata?
– A felmérés több forrásra támaszkodott. Természetesen a kutató először a nyilvánosan elérhető statisztikát böngészi végig. Ennek megvan az a hátránya, hogy a legutolsó információk másfél-két éves késésben vannak a napi valósághoz képest, továbbá a vizsgálatba vonható mutatók száma is korlátozott. Emellett megvásárolhattuk a projekt számára felhasználható mutatókat a GKIeNeT e témában végzett felméréséből. Mindkét esetben lényeges szempont volt az összehasonlíthatóság, ezért amennyire lehetett, fajlagos – például az egy főre jutó – adatokat, valamint az átlagtól való eltérést elemeztük. Az értékelés forrásának harmadik fő csoportját a vizsgált kilenc város nyilvánosan elérhető dokumentumai – például internetes honlap – képezték. Így a statisztikákból, felmérésekből nyert számsorok élettelibbek, jobban közelítik, magyarázzák a valóságot. Azt is kutattuk, hogy az adott város rendelkezik-e valamilyen típusú fejlesztési dokumentummal: önálló, hosszú távú stratégiát, programot készített-e, vagy egy általános városfejlesztési stratégia részeként jelölt ki célokat az alterületre vonatkozóan. Persze egy ilyen vizsgálat nem nélkülözheti a helyi tudást sem. Ennek bevonása a felmérésbe azonban csak a vizsgálat második szakaszában, három város részletesebb feltárása során valósult meg. A város tématerületenként részletes kérdéssort kapott, amelyet a saját mért adataik, illetve a terület működtetése során felhalmozódott tapasztalatok alapján válaszoltak meg. Ez a helyi szereplőktől általában négy-hat hetet vett igénybe. A vizsgálat eredményeit és a megfogalmazott javaslatokat egy-egy workshop keretében tárgyaltuk meg az egyes városok illetékeseivel.

Egy város egymáshoz szorosan kapcsolódó, komplex rendszerek összessége
Forrás: IBM Corporation

A rengeteg adat milyen szembetűnő hiányosságokra mutatott rá?
– A három kiemelt város – Kőszeg, Székesfehérvár és Veszprém – mellett a hat viszonyítási pontot nyújtó felmérés alanya: Pécs, Győr, Szeged, Tatabánya, Miskolc, Debrecen is egyértelműen kijelentették, hogy nem kozmetikázott jelentésre kíváncsiak városuk működéséről, hanem egy alaposan feldolgozott, valós adatokon alapuló felmérést várnak. Ennek megfelelően akadt egy-két terület, amely furcsa módon nem az előzetesen várt eredményt mutatta. Székesfehérvár például nagyon jó gazdasági mutatókkal rendelkezik, ugyanakkor – bár itt központosul a hazai informatikai erő nagy része – infokommunikációs szempontból hátul van a sorban, mert alacsony az internetes kereskedelemben felmutatott teljesítménye. Minden résztvevő abban volt érdekelt, hogy hiteles képet kapjon a helyzetéről. Olyan adatokhoz is hozzájutottak, amelyekről addig – mérhető adat és tapasztalat híján – nem volt tudomásuk. A felmérés alapján meghatározható, hogy egyes területeken mi az, ami a legkönnyebben megvalósítható – például a parkolási rendszer menedzselése –, mi az, amire forrást tudnak szerezni az ehhez kapcsolódó pályázati támogatási rendszerekben. Ezenkívül az IBM globális auditrendszere adott még egy viszonyítási alapot, amely külföldi városok adatait dolgozta fel és ismertette. Ez persze rámutatott olyan hiányosságokra is, amelyek érthetőek, ha egy nyugat-európai nagyvárost veszünk alapul. Ilyen a közlekedés összehangolása, az okos energiamérő rendszer kialakítása, eszközök telepítése vagy az elektronikus jegyrendszer kiépítése. De hangsúlyozom: ez elsősorban egy új módszer tesztelése volt.

Példa az egyes alrendszerek összefonódására, kapcsolatára (IKT: információs és kommunikációs technológiák)
Forrás: IBM Institute for Business Value (Dirks–Keeling 2009, 10.)

Mi előzte meg az itthoni tanulmány elkészítését?
– Úgy gondolom, hogy e projekten keresztül a tudomány s azon belül a társadalomtudomány, valamint a vállalati szféra együttműködésének jó példáját mutathattuk be. A megbízást nagyjából egy egyéves ismerkedés, előkészítés alapozta meg. A kezdeti megbeszéléseket követően a lehetséges kutatási együttműködést részleteztük. Intézetünk egy évtizede kapcsolódott be az információs társadalom kérdéseinek vizsgálatába, és közreműködött több helyi, illetve területi szintű információs társadalomstratégia megfogalmazásában. Munkánk alapjait erősítette, hogy az IBM az elmúlt években indította el a Smart World elnevezésű globális programját, amely gyakorlatilag a városi élet minden területére kínálja az informatika alapú okos megoldások kidolgozását.

A városok teljesítménye az egyes közlekedési mutatók szerint
Forrás: MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

Milyen tapasztalatról beszélhetünk?
– Az 1990-es évek végén Magyar­or­szágra is „begyűrűzött” az a tendencia, amely az élhető, jól működő városok képét vetítette előre. A folyamat elindulását talán az is segítette, hogy a Stratégiakutató Kft. magyarra lefordította az írországi információs társadalomstratégiát. Intézetünk a Stratégiakutató Kft.-vel közösen mintegy tíz évvel ezelőtt kapott felkérést Győr Megyei Jogú Város információs társadalomstratégiájának elkészítésére. Később, egy Bécsből érkezett felkérésre, európai uniós társfinanszírozással elkészült egy szoftver, amely Bécs, Pozsony és Győr városok honlapjának közösen kialakított és egymás nyelvén is megjelenő tartalmait volt hivatott támogatni. A cél az volt, hogy a hivatali dolgozók a munkájuk során elektronikusan keletkező nyilvános dokumentumokat közvetlenül bevihessék a rendszerbe. Így a naprakész információk – mindhárom városban – közvetlenül az adott ország nyelvén is elérhetővé válnak. Sajnálatos módon maguk a hivatalok – vagyis az ott dolgozók – nem voltak felkészülve: körülményes volt számukra az új rendszer alkalmazása. Persze tény, hogy tíz évvel ezelőtt az informatika használata korántsem volt olyan elterjedt, mint napjainkban. Ma már más szinten vagyunk, mind informatikai készségeink, mind társadalmi fejlettség terén. Volt természetesen kommunikáció ebben a témában, magunk is részt vettünk több – köztük Fejér és Győr-Moson-Sopron – megye információs társadalomstratégiájának elkészítésében. Akkoriban rövid, kétéves időszakban minden területfejlesztési régió, megye, számos kistérség és város készített ilyen stratégiát. Az ezekben megfogalmazott projektjavaslatoknak azonban gyakran nem volt meg a tényleges helyi támogatottságuk, nem voltak azokhoz rendelhető pályázati lehetőségek. Több városban megjelentek magáncégek is, hogy egy-egy mintaprojekt keretében megmozdítsák ezt a nagy potenciállal rendelkező piacot, például ingyenes wifi biztosításával a város közterületein, de erre még nem volt fogadókészség. Azután sajnos, évekre elaludt ez az ügy. Az elmúlt két-három évben újra nekiindultunk, korszerűbb technológiai háttérrel és a társadalom sokkal szélesebb körére kiterjedő alkalmazási lehetőséggel.

A városok teljesítménye az egyes alrendszerekben súlyozva, valamint az elért összes pontszám
Forrás: MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

Végül is mi a cél? Kit szolgál ki elsősorban az okos város: a várost vagy a lakosságot?
– Mindkettőnek érvényesülnie kell, ez nagyban függ a városoktól is. Álmodhatunk nagyot, ha nincs megfelelően kidolgozott infra­struktúra, akkor hiába minden igyekezet. Kőszegen például már a felmérés elején kiderült, hogy nincs kiépítve megfelelő szélessávú internet. Erre egy Szombathellyel közös projekt ad megoldást, ami idén őszre elkészül, így továbbléphetnek a kőszegiek is. Tehát a várost és a lakosságot is szolgálja a felmérésre alapozott megvalósítás. A közösen megfogalmazott kutatási cél az volt, hogy az IBM ezen a területen kialakított globális auditrendszerét alapul véve, a hazai viszonyokhoz igazítva dolgozzuk ki és teszteljük az „okos városok” értékelési módszerét néhány város esetében. Nem a városok közötti rangsor felállítása volt a fő cél, hanem a módszer adaptálásának és működésének vizsgálata, amelyet azután el lehet végezni akár a teljes hazai városhálózaton. Rendelkezésünkre állt egy know-how a megbízó – az IBM Smarter City Assessment – részéről, a vizsgált mutatók összeállítása, a rendszer alkalmazhatóságának kialakítása pedig a kutatóintézet felelőssége volt. Ugyanakkor folyamatosan egyeztettünk a megbízóval. A feladat előkészítése, megfogalmazása egy évet vett igénybe, a megvalósításra három hónapot kaptunk. Ez a projekt második fázisában – a három város részletesebb vizsgálatán keresz­tül – további három hónappal nőtt. Egy kutatóintézet életében ez gyors átfutási idejű projektnek számít.

A városok „élhetősége” alrendszerenként
Forrás: MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

A kormány tervei szerint, a tanulmány alapján felszínre került értékeket, javítanivalókat beépítenék a fejlesztési stratégiákba. Ön szerint ezt mennyi idő alatt lehet megvalósítani, s mennyi idő, amíg a városok mindennapi működése tükrözi a fejlődést?
– Ez mindenhol, részben az adott várostól, részben az adott alterület fejlesztésének típusától, részben pedig a külső körülményektől – például a pályázati források elérhetőségétől – függ. A kiindulási pontot az egyes alterületek „okossági” helyzete jelenti az adott városokban. Ebbe egyaránt beletartoznak a rendelkezésre álló tervek, a kapcsolódó infrastruktúra kiépítettsége és minősége, a városvezetés, illetve a lakosság fogékonysága és készsége a helyi közszolgáltatások „okos” megoldásainak alkalmazására. Lehet olyan részterület, amelyre a város rendelkezik fejlesztési dokumentummal és konkrét fejlesztési célokkal. Ilyenkor alapvetően a projektet kell felépíteni a szükséges tervezési dokumentumoktól kezdve a megvalósítás menedzsmentjén át a finanszírozásig. Lehet olyan részterület is, amelynél az első lépés egy fejlesztési stratégia készítése. De lehet olyan eset is, amikor a megfelelő infrastruktúra – például a szélessávú internetkapcsolat – hiánya gátolja az „okos” szolgáltatások fejlesztését a városban. A megvalósítás ideje pedig a fejlesztés típusától és összetettségétől függ. Egy ágazati stratégia elkészítése nagyjából egy év alatt eljuthat az önkormányzati közgyűlési határozattal történő elfogadásig. Egy olyan fejlesztés azonban, amely a rendezési terv módosítását, a szükséges terület rendelkezésre állását, az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítését, a lakossággal való konzultációt, esetleg egy pályázati procedúrát is tartalmaz, több évre is kitolhatja a megvalósítást. A harmadik tényező viszont szorosan összefügg például a kormányzati stratégia meglétével. Ez év elején a kormányzat elkészítette a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, majd a Szélessávú fejlesztési koncepciót. E dokumentumok beépülése az Új Széchenyi Tervbe lehetőséget nyit a felmérés során feltárt fejlesztési javas­latok pályázati forrásból történő megvalósítására. Ezek a stratégiai dokumentumok és az ahhoz kapcsolódó pályázatok gerjeszthetik a városok digitális éhségét. Az „okos város” felmérések pedig segíthetik a városokat abban, hogy mit és milyen sorrendben valósítsanak meg.
Manapság egyértelmű, hogy szükség van átfogóbb logisztikai megoldásokra lakóhelyeink élhetőbbé tétele érdekében. Az építészeti megoldások és a humánerőforrás bevonása mellett a legutóbbi tanulmányok szerint harmadikként az informatika jelentheti a választ a felmerült kérdésekre. Véleménye szerint ez csupán további digitalizációt jelent, vagy speciálisan az egy-egy területre – például a vízgazdálkodásra – kidolgozott hatásmechanizmusú alkalmazások létrehozását?
– Az utóbbiról van szó. Az informatika csupán eszköz, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a műszerek, a hálózatok, a mérhető adatok adatbázisba szervezése és összekapcsolása, elemzése és mindezek egy műszaki, gazdasági és akár humánerőforrás-irányítási rendszerrel történő összekapcsolása révén tartósan magas színvonalúvá és fenntarthatóbbá, tervezhetőbbé és olcsóbbá, valamint nyilvánosabbá és átláthatóbbá teheti a város által – közpénzekből és használati díjakból – működtetett helyi közszolgáltatásokat.•