2015. július 10.

Szerző:
S. K.

Nukleáris technológia a növényvédelemben

Több mint húszmillió sterilizált hím gyümölcs­legyet engedtek szabadon a dél-horvátországi Neretva-völgyben egy környezetbarát projekt keretében. A cél, hogy a helyi gyümölcster­melőknek kevesebb növényvédő szert kelljen használniuk – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közle­ményében.


A  mediterrán gyümölcslégy egyike a világ legpusz­títóbb mezőgazdasági kártevőinek. Ennek leküzdésére a FAO és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) együttműködött az úgynevezett sterilrovar-technika (SIT) továbbfejlesztésében, ami valójában egy fogamzásgátló módszer, melynek segítségével jelentősen csökkenthető a rovarok száma az adott területen.

A Neretva-völgyet földrajzi adottságai és a nagy számban előforduló rovarok teszik tökéletes hellyé az új technológia kipróbálására. A helyi lakosság 90 százaléka vesz részt a citrusfélék termesztésében, mintegy 12 000 hektáron, 80 százalékban koraérő mandarint értékesítenek exportpiacokon. A környezetvédelem mellett fontos szempont így az is, hogy a vásárlók világszerte a lehető legke­vesebb vegyszerrel kezelt gyümölcsöt keresik az egészségük védelmében. Azonban nemcsak a fogyasztók igénylik a jó minőséget, hanem a hatóságok is. Szigorú szabályok vonatkoznak a gyümölcsben lévő növényvédőszer-maradványok mennyiségére, valamint karantén a gyümölcs­léggyel fertőzött termésre. A FAO–IAEA módszere tehát igazán gazdaságos és fenntartható alternatívát nyújthat a termelőknek, még a jelentős beruházási költségek ellenére is. A módszer magában foglalja az ionizáló sugarakkal sterilizált rovarok tömeges tenyésztését, amelyeket aztán kiengednek a fertőzött területen, ahol a steril hímek párosodnak a termékeny vad nőstényekkel, ami egyedszámcsökkenéshez vezet. Horvátországban ez a technika már meghozta gyümölcsét; a 2010-ben indított kísérleti program nyertesei a helyi gazdák, ugyanis amellett, hogy kevesebb vegyszert kell használniuk, 20 százalékkal több, kereskedelmi minőségű gyümölcsöt szüretelnek évente.
A projekt további célja, hogy a legjobb és legolcsóbb megoldást kínálja a gyümölcstermelő országok számára, továbbá kiépítsen egy regionális felügyeleti rendszert és tesztelje az integrált növényvédelmi stratégiákat. A programban ma már tizenkét ország vesz részt a Balkánon és a Kelet-mediterrán térségben.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka