2018. május: jegyzet, orvostudomány, agykutatás, portré, csillagászat, tudomány, it, egyetem, ipari automatizálás, ipar 4.0, robotika, lézer, innováció, okostechnológia, energiagazdálkodás, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás, kiállítás/konferencia, vízgazdálkodás, fenntarthatóság, mesterséges intelligencia, hálózatkutatás

Nincs kulcsrakész megoldás

Az Ipar 4.0 koncepciójához nincsenek kulcsrakész megoldások – figyelmeztet Szalay Tibor, a BME Gépészmérnöki Kar Gyártástudomány és -technológia Tanszékének vezetője, aki szerint a magyar kis- és középvállalkozások, a kkv-k esetében nem az innovációra való nyitottság hiányzik elsősorban, hanem inkább az ismerethiány hátráltatja az innovációt. Egy Horizont 2020-as projekt célja éppen ennek a problémának a leküzdése.


2016 őszén komoly visszhangot keltett, hogy Magyarország szerepelt a legsikeresebben az EU Horizont 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a Teaming elnevezésű kutatási kiválósági programban. A 27 országból benyújtott 169 pályázat közül kétlépcsős kiválasztási folyamatban mindössze tíz győztest hirdettek, ezért is számít egyedülálló sikernek, hogy közülük kettőt magyar vezetésű konzorcium jegyzett.

Fókuszban a honosítás

„A pályázat célja ezúttal nem konkrét kutatás, hanem a negyedik ipari forradalom keretein belül a gyártásdigitalizálás keretrendszerének magyarországi meghonosításának támogatása a hazai kis- és középvállalatok számára” – összegezte az előttük álló feladatokat Szalay Tibor. A tanszékvezető magyarázatképpen hozzátette: miközben a kutatás-kiválóság régóta jelen van Magyarországon, aközben az a fajta kultúra, mely a tudáshasznosítás kereteinek kialakításához és az ismeretek átadásához szükséges, már jóval kevésbé érhető tetten. Éppen ezért a legújabb ipari megoldásokba a kkv-k kisebb arányban tudnak bekapcsolódni nyugat-európai társaiknál. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által koordinált projekt szakmai vezetője az MTA SZTAKI, tagjai a BME Gyártástudomány és -technológia Tanszék, az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék, valamint a Fraunhofer Társaság németországi (IPA-Stuttgart, IPK-Berlin, IPT-Aachen) és ausztriai (Fraunhofer Austria) intézetei.

MAGEOSZ-nap a Műegyetemen 2017-ben – Szalay Tibor elő­adásának címe a november 17-én rendezett konferencián: A gépipari és energetikai vállalatok Ipar 4.0 stratégia adta együttműködési lehetőségei a felsőoktatási intézményekkel.

Azt is megtudtuk, hogy Európa legnagyobb alkalmazott kutatás-fejlesztési szervezetének munkatársai belső tréningeken adták át tapasztalataikat és tudásukat a konzorcium magyar tagjainak. A projekt első évének végére alakul meg az a magyar–német közös tulajdonú, innovációs célú nonprofit kft., amely a Németországban bevált innovációs módszerek hazai adaptálását tűzte ki célul. Fő területe az ipari digitalizáció, célja pedig kettős, mert egyrészről a konzorciumi partnerek kutatási eredményeinek hatékonyabb hasznosítását, másrészről az iparban megjelenő, komolyabb kutatás-fejlesztést igénylő feladatok kutatói munkákba történő visszacsatolását kívánja biztosítani. Szalay arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt sikerességét segíti, hogy hazai kutatóintézetek, oktatási intézmények és magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozások részvételével megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform is.

Lépésről lépésre

A tanszékvezető arra a felvetésünkre, mely szerint az inno­vációhoz szükséges tőke vagy az ezt elősegítő szemlélet hiányzik-e alapvetően a magyar vállalkozásokból, azt felelte, a tőkehiány mellett elsősorban az ismerethiány jelenti a legnagyobb problémát. Véleménye szerint a pénz nem feltétlenül akadály, ugyanis a lépésről lépésre elvet követve is lehet komoly sikereket elérni. „Nem kell mindent egyszerre bevezetni, léteznek olyan részmegoldások, amelyekkel érzékelhető hatékonyságnövekedést lehet elérni” – szögezte le Szalay Tibor, rámutatva: a korábban már említett nonprofit kft.-n keresztül éppen ezeket a részmegoldásokat szeretnék bemutatni a vállalatoknak. Azt is elmondta, hogy az elmúlt hónapokban szakmai szervezetek, az MTA SZTAKI és a BME is tájékoztató rendezvényeket, fórumokat szervezett, hogy országosan is felhívják a kkv-k figyelmét erre a lehetőségre. A Műegye­temen kormányzati segítséggel létrehozott Ipar 4.0 Techno­lógiai Központ is májusban indul, már számos cég jelezte érdeklődését a bemutatók iránt, amelyekben a SZTAKI és az egyetemi tanszékek is meghatározó szerepet vállalnak. Ennek a Technológiai Központnak éppen az a célja, hogy a lehetőségeket bemutassa, a megoldásokat meg­ismertesse a hazai kis- és középvállalkozásokkal.

A tanszék laboratóriumában álló Okuma CNC megmunkáló központ vezérlése képes a gyártási adatokat folyamatosan továbbítani az adatgyűjtő szoftverek számára.

Szalay Tibor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a negyedik ipari forradalom kapcsán több helyen találkozott már kulcsrakész megoldásokat kínáló cégekkel. „Ilyenek azonban nem léteznek – nyomatékosította a tanszékvezető, hozzátéve: – az infrastrukturális háttér valóban létezik, azaz vannak szoftverek vagy éppen adatgyűjtő modulok, melyek ténylegesen működnek, azonban nem tudják, hogy milyen adatokat és hogyan használjunk fel ahhoz, hogy csakugyan hatékonyabb legyen a termelés.” Mint fogalmazott, az általános háttér kevés, szükség van a testreszabásra. Reményei szerint a projekt végére eljuthatnak oda, hogy olyan szintre emeljék ezeket a megoldásokat, hogy az adott cég mérnökei már konfigurálni tudják saját maguknak a kulcsrakész megoldásokat, ám egyelőre még nem tart itt a technológia.

Több lábon kell állni

„Németországban az évtized elején kezdtek el a negyedik ipari forradalom koncepciójával foglalkozni, azonban még ott sem értek az út végére” – hangsúlyozta Szalay. A tanszékvezető szerint Magyarország számára komoly helyzeti előnyt jelent az a több ezer, hazánkban működő német vállalat, melyeknek köszönhetően az Ipar 4.0 már nem ismeretlen fogalom a térségben. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a magyar kkv-knak is végig kell járniuk azt az utat, melyet a németek már korábban megtettek.
A hétéves futamidejű kutatóprogram mintegy 6,5 milliárd EU-s forrásból származó forintból valósulhat meg. Ezzel kapcsolatban Szalay Tibor elmondta azt is, hogy a pályázati kiírásnak megfelelően 2023 után önfenntartóvá kell válniuk, és további öt éven keresztül bevételszerző tevékenységet folytatva kell működniük. A tanszékvezető a Fraunhofer Intézet tapasztalataira hivatkozva úgy fogalmazott, a teljesen magukra hagyott intézetek még Németországban sem fenntarthatóak, ezért több lábon állnak. Az állami támogatás mellett konkrét projekttámogatások egészítik ki az ipari megbízásokból származó bevételeket. A tanszékvezető bizakodó a jövőt illetően, szerinte a magyar ipari szereplők már hozzászoktak ahhoz, hogy problémák esetén a SZTAKI és a magyar felsőoktatás szereplői válaszokat tudnak adni kérdéseikre. Éppen ezért a BME-n is folyamatosan olyan kutatásokat indítanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben felmerülő problémákra valós válaszokat tudjanak adni. Külön kiemelte, hogy a projektbe a hallgatókat is bevonják, illetve a program során szerzett tudásanyagot az oktatási anyagokba is beépítik.
A jövőbeli tervekhez stabil hátteret adhat az az állami kötelezettségvállalás, melynek értelmében az eredeti pályázatban elnyert összeghez hasonló nagyságrendű pénzt biztosítanak hazai forrásból a kutatóprogram megszilárdítására. Szalay kiemelte, hogy ebből a keretből az infrastrukturális fejlesztések mellett már konkrét kutatásokat is lehet finanszírozni.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka