2019. június: orvostudomány, ökológia, jegyzet, fizika, lézer, anyagtudomány, tudomány, disszemináció, Nemzeti Agykutatási Program, innováció, építés, atomenergia, biztonságtechnika, élelmiszer, egyetem, zöldkörnyezet, energiagazdálkodás, közlekedés, megújuló energia, környezetvédelem, fenntarthatóság, it
2019. június 4.

Szerző:
Bencze Áron

Fotó:
MVM Paksi Atomerőmű Zrt./Bodajki Ákos

Nemzetközileg is elismerten

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tavaly 1500 helyszíni ellenőrzés lefolytatásával ellenőrizte és értékelte az atomenergia felhasználását hazánkban. Fichtinger Gyula főigazgatóval a Magyarországon zajlott nemzetközi vizsgálatok eredményeiről és az ezzel kapcsolatos teendőkről beszélgettünk.


Az OAH munkáját a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által szervezett úgynevezett Integrált Hatósági Felül­vizsgálati Misszió (IRRS) 2015-ben vizsgálta meg, majd ezután akcióterv készült az akkor megfogalmazott ajánlások és javaslatok kezelésére. Mennyiben sikerült ezeket a fejlesztéseket azóta megvalósítani?

– Az OAH meghívására az IRRS-misszió 2015-ben járt először hazánkban, amit több mint egyéves felkészülés előzött meg. A misszió eredményeként Magyarország 32 ajánlást és 10 javaslatot kapott, amelyek a három vizsgált hatóságot (OAH, Baranya Megyei Kormányhivatal, Országos Tisztifőorvosi Hivatal – ma Nemzeti Népegészségügyi Központ) különböző mértékben érintették.
A vizsgálatot követően az OAH akciótervet készített az azonosított hiányosságok és kisebb eltérések felszámolására, amit évi rendszerességgel frissített, valamint a két érintett társhatósággal is rendszeresen egyeztetett a feladatok előrehaladásáról. 2018 októberében, három évvel a kezdeti misszió után, a NAÜ ismételten ellátogatott hazánkba, hogy a korábban feltárt hiányosságokkal és eltérésekkel kapcsolatos intézkedéseinket megvizsgálja.
A misszió sikeres volt, mivel az eltérések felszámolására tett intézkedések jelentős részét a követőmisszió tagjai elfogadták, ugyanakkor maradt néhány olyan ajánlás, amelyet a követőmisszió úgy ítélt meg, hogy az intézkedések megfelelőek, de további lépésekre van szükség, hogy az adott hiányosságot Magyarország teljes mértékben fel tudja számolni. Ezek többségükben hosszú távú feladatok – például hatósági útmutatók kiadása. Nemzet­közileg elterjedt gyakorlat (és uniós irányelvek is előírják) a hatósági rendszer legalább tízévenkénti felülvizsgálata, így a következő IRRS-misszió várhatóan 2025-ben látogat Magyarországra.
Az OAH a fennmaradt hiányosságok legrövidebb időn belüli felszámolása érdekében cselekvési tervet dolgozott ki, hogy azok legközelebb már ne jelenthessenek problémát.

Nemrég az ENSREG kiadta a nukleáris létesítmények öregedéskezelésének uniós felülvizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését. Milyen megállapításokat tartalmazott a dokumentum Magyarországra vonatkozóan?

– A Nukleáris Biztonsági Irányelv előírja a hatévente történő tematikus szakértői felülvizsgálatot. Az első, 2017-es felülvizsgálat középpontjában az üzemelő atomerőművek és az egy megawattnál nagyobb teljesítményű kutató­reakto­rok öregedéskezelési programja volt. A felülvizsgálat nem állapított meg jelentős hiányosságot az európai atomerőművek öregedéskezelési programjainak szabályozásával és alkalmazásával kapcsolatban, sőt a kutatóreaktor esetében a hazai gyakorlatot példaértékűnek minősítették.
A Magyarországot érintő megállapítások közül hat esetben az elvárt szintnek megfelelő helyzetet állapít meg a jelentés, és négy területen fogalmaz meg további teendőket, például az elhúzódó építési időszakok felügyelete és az új atomerőművek megfelelő mintadarabkészletének biztosítása terén. Ezek most még nem aktuális kérdések, de az OAH felkészült arra, hogy időben megtegye a megfelelő intézkedéseket, amikor azok szükségessé válnak.

Átrakógép
Miképp értékelik a nukleáris létesítmények 2018-as biztonsági teljesítményét hazánkban?

– Az atomenergia felhasználása az elmúlt évben is az előírásoknak megfelelően, biztonságosan zajlott. Tavaly mintegy 1500 helyszíni ellenőrzés lefolytatásával ellenőriztük és értékeltük a több mint 4000 engedélyes tevékenységét. Általánosságban megállapítható, hogy a nukleáris lé­tesít­mé­nyek, valamint radioaktívhulladék-tárolók az év során biztonságosan, az előírt feltételek és korlátok mellett üzemeltek, a lé­tesít­mé­nyek működése nem jelentett egészségi­kockázat-növekedést sem a létesítmények alkalmazottjaira, sem a lakosságra. A nukleáris lé­tesít­mé­nyekben és radioaktívhulladék-tárolókban összesen 32 jelentésköteles eseményt vizsgált az OAH, a kisebb engedélyeseknél összesen hét, sugárvédelemmel kapcsolatos esemény hatósági kivizsgálását kellett elvégezni. Érdekesebb vagy kiemelkedő esemény tavaly nem történt. Idén év elején azonban egy beépítetlen iparterületen végzett rutinszerű mélyfúrás-geofizikai mérés során egy zárt radioaktív sugárforrást tartalmazó szonda 1800 méter mélyre esett. A zárt sugárforrás sem a dolgozókra, sem a környéken élőkre nem jelentett veszélyt. Az üzemzavar és annak elhárítása folyamán radioaktív szennyezés nem történt. A kiemelés műszaki szempontból volt érdekes a hely szűkössége és mélysége miatt: a szondát és a sugárforrást a fúróberendezésre szerelt mentőharanggal emelték ki sértetlenül a fúrásból.

Április elején végeztek ellenőrzést Pakson az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága nukleáris energiával foglalkozó igazgatóságának munkatársai. Milyen tevékenységeket vizsgáltak?

– Az április 2. és 5. között tartott ellenőrzés tárgya az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kibocsátás- és környezetellenőrzési tevékenysége volt, melynek során az illetékes környezetvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti, népegészségügyi és atomenergia-felügyeleti szervek által végzett felügyeleti tevékenységet is vizsgálták. Az ellenőrzésre az Euratom szerződés 35. cikke alapján került sor (eszerint a Bizottság megvizsgálhatja a tagállamokban a levegő, a víz és a talaj radio­aktivitásának állandó figyelemmel kíséréséhez és védelméhez szükséges rendszerek működését és hatékonyságát). Az Európai Bizottság évente három-négy hasonló ellenőrzést tart, Magyarországon legutóbb 2012-ben jártak. Az idei ellenőrzés eredményeit tartal­mazó jelentést a Bizottság várhatóan az év második felére készíti el.

Reaktorszabályozó rudak elektromotorja
Az előző évekhez hasonlóan idén is megrendezik a Tech­ni­cal Support Organisations (TSO) szemináriumot. Milyen témaköröket érintenek az idei előadások?

– Idén tizenharmadik alkalommal rendezzük meg TSO-szemi­ná­riumunkat, ahol lehetőséget biztosítunk az OAH hatósági felügyeletét szolgáló műszaki megalapozó tevékenység című program keretében támogatott kutatási feladatok eredményeinek megismerésére, és ahol az ipar szakértői kötetlen keretek közötti szakmai párbeszédet folytathatnak egymással. A hatósági feladatok ellátását nagymértékben támogatják a műszaki háttérintézmények, a szeminárium ugyanúgy van értük is, mint az OAH-ért.
Fontosnak tartjuk, hogy a TSO-hálózat bővüljön, így az idei rendezvényen minden eddiginél több szervezet vesz részt. Idén a főbb témakörök között szerepelnek a biztosítéki célú vizsgálatok, a nuk­leáris létesítmények fizikai védelme, kibővítve a kiberbiztonság kérdéseivel, valamint szó lesz a sugárvédelem minőségbiztosítási vonatkozásáról is. Természetesen most is lesznek előadások az új blokkok biztonságáról, építészeti és gépészeti témákról, és nem maradhatnak el a radioaktívhulladék- és kiégettfűtőelem-tárolók biztonsági kérdései sem.•

 
Innotéka