Nemzetközi jelentés Európa levegőjéről
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ezért hazai és nemzetközi ellenőrzés keretében is értékelte a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések eredményességét. A 2018-ban nyilvánosságra hozott jelentésében megállapította, hogy összességében a légszennyező anyagok éves koncentrációja trendszerűen csökkent Magyarországon, azonban némelyik ezek közül több alkalommal is meghaladta a határértéket. A mérési eredmények alapján a kis méretű szállópor-határérték túllépései a fűtési időszakban kiemelkedőek. A jelentés felhívta a figyelmet arra is, hogy az egészségre különösen veszélyes anyagok koncentrációja összefügg a háztartásihulladék-égetéssel, annak csökkentését a lakosság környezettudatos magatartása nagymértékben támogathatja.
A most elkészült közös jelentés a részt vevő országokban elvégzett nemzeti, valamint az Európai Unió összes tagállamára kiterjedő ellenőrzésen alapul. Annak érdekében, hogy a nemzeti ellenőrzések során összegyűjtött információk összevethetők legyenek, a részt vevő számvevőszékek közös keretrendszert határoztak meg. Albánia, Bulgária, Észtország, Grúzia, Magyarország, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Moldova, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Svájc mellett az izraeli nemzeti számvevőszék, valamint az Európai Számvevőszék is részt vett az ellenőrzésben. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a szóban forgó országok kormányai tettek-e lépéseket a levegő minőségének javítása érdekében.
A közös ellenőrzés értékelése szerint több európai ország nem felel meg a levegőminőségre vonatkozó nemzetközi és európai szabványok követelményeinek, és számos kormány nem tett hatékony lépéseket a levegőminőség javítása érdekében. Egyebek között ez a két megállapítás volt az eredménye a tizennégy európai számvevőszék – köztük az ÁSZ – részvételével zajlott közös ellenőrzésnek. Az összes vonatkozó uniós szabványnak egyedül Észtország felelt meg.
A közös jelentés rámutat arra is, hogy a levegő minőségének meghatározó tényezői a közlekedés és a háztartások által használt tüzelőanyagok kibocsátása, ezért a finanszírozási rendszerek, a jogszabály-módosítások és a kapcsolódó stratégiák elsősorban az energiahatékonyságra, a környezetbarát közlekedésre és a megújuló energia fokozottabb felhasználására irányulnak. A közös ellenőrzés eredményei alapján levegőminőségi tervek készítését, a megtett intézkedések hatékonyságának mérését, a kormányok és a végrehajtó ügynökségek közötti koordináció hatékonyságának javítását, valamint releváns adatok gyűjtését és költség-haszon elemzések végzését, továbbá a monitoringrendszerek javítását és a közvélemény tudatosságának növelését javasolták a résztvevők.•