2017. november: jegyzet, orvostudomány, portré, fizika, kémia, agykutatás, tudomány, atomenergia, innováció, anyagtudomány, energiagazdálkodás, zöldkörnyezet, it
2017. november 3.

Szerző:
Bencze Áron

Nem az a kérdés, szükség van-e Paks II.-re…

Paks II. megépítése megkerülhetetlen, nem azt kellene mérlegelni, hogy szükség van-e rá, hanem arra kell fókuszálni, hogy mit építünk még az atomerőművön kívül a növekvő energiaigény kielégítésére – mondja Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.


Kezdjük az egyik legfrissebb hírrel. Az Európai Bizottság szimulációinak középértéke azt mutatja, hogy a Paks II. projekt éves hozama 7,35 százalék lesz. Ez tehát azt jelenti, hogy a beruházásba befektetett pénz megtérül.

– Ez egy nagyon pozitív üzenet Magyarországnak és minden magyar állampolgárnak. A Bizottság szerint ugyanis a Paks II. projekt megtérülő beruházás. Az Európai Bizottság mindössze abban látja a projekt állami támogatását, hogy egy piaci magánbefektető kicsivel, mintegy 0,5 százalékkal magasabb hozamot várna el egy ilyen beruházástól. De a 7,35 százalék hozam, ami a brüsszeli számítások középértéke, azt jelenti, hogy ez egy megtérülő beruházás, amely ráadásul közös európai értékeket szolgál: szerepet játszik az ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok teljesítésében.

Süli János
Az atomenergiát kritizálók szerint a megújuló energiaforrások jóval olcsóbb alternatívát jelentenének…

– Először is fontos látni, hogy egy zsinórtermelőnek, mint például az atomerőmű és egy időszakosan termelő, időjárásfüggő meg­újuló energiaforrásnak nem ugyanaz a szerepe. Ráadásul, ha a teljes élettartam alapján vizsgáljuk az energiatermelők költségeit, az atomenergia mindenképpen versenyképes áron termel. A villamosenergia-rendszerben más szerepet játszanak a megújulók és mást az atomerőművek, ezek technikai sajátosságai jelentősen eltérnek.

A beruházást vizsgáló európai uniós eljárások, illetve előírások miatti 22 hónapos csúszást hogyan lehet behozni?

– Folyamatosan vizsgáljuk, melyek azok a tevékenységek, amelyeket előrébb hozhatnánk, ilyen lehet egyebek között a felvonulási terület előkészítése.

Az új blokkok látványterve
A finnországi Hanhikivi 1-es blokk építése esetében felmerülő problémákból lehet-e és tudunk-e tanulni?

– Napi szintű kapcsolat van a finn kollégákkal. Úgy tudom, szoros az együttműködés az Országos Atomenergia Hivatal és a finn hatóság között is. Tehát az ottani tapasztalatokat tudjuk hasznosítani.

Az engedélyek közül melyeket sikerült már megszerezni?

– Mára már közel 300 engedélyt szereztünk meg. Az új blokkok telephely- és a környezetvédelmi engedélye is jogerős már. A jövő év nyarán adjuk be a létesítésiengedély-kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz, ennek elbírálási időigénye minimum 15 hónap.
Fontosnak tartom leszögezni: a VVER–1200-as technológia egy kipróbált és kiforrott típus, védelmi filozófiája rendkívül hatékony, négy különböző biztonsági rendszere van. Ezek között is feltétlenül kiemelendő a kettős falú konténment, ahol a belső konténmentfalnak alapvetően az a szerepe, hogy radioaktív anyag ne kerüljön a környezetbe, míg a külső fal a külső eredetű veszélyforrások (például repülőgép-rázuhanás, meteorológiai hatások stb.) ellen biztosít védelmet. A tervek szerint 2018 elején kezdődik a felvonulási terület kialakítása, a szükséges engedélyek kiadása után pedig 2020-ban indulhat a két új atomerőművi blokk építése, amelyek 2026-2027-ben lépnének kereskedelmi üzembe.

A VVER–1200 reaktor kettős falú konténmentjének sematikus ábrája
Említette, hogy januárban megkezdik a felvonulási épületek kivitelezését. Ez körülbelül hány épületet jelent?

– A beruházás megvalósításához mintegy 60-70 felvonulási épületre van szükség, a többi között betonkeverő üzemekre, speciális festőüzemekre, irodaépületekre és összeszerelő műhelyekre is. A korszerű atomerőművek építését mindenhol ilyen felvonulási területről szolgálják ki.

Korábban többször szóba került, hogy a Paks II. projekttel párhuzamosan egy gazdasági térségfejlesztési programot is szeretnének elindítani. Mit jelent majd ez a gyakorlatban?

– Az építkezés csúcsidejében előreláthatóan mintegy 10-11 ezer ember dolgozik majd Pakson, ezért nagy kihívást jelent az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása. A fejlesztéseknek egyebek mellett ki kell terjedniük új lakások építésére, a térségfejlesztési program részeként épül egy új Duna-híd, de a szabadidős és kulturális élet fellendülésében, illetve a turizmusban is komoly lehetőségek rejlenek. E téren első körben 41 környékbeli településsel álltunk kapcsolatban, ezt mára 47-re bővítettük. Terveink szerint a Duna mindkét partján fellendülhet a mezőgazdasági termelés, a feldolgozóüzemek és hűtőházak létesítésével pedig a helyi gazdaságok erősítését kívánjuk szolgálni. Ez egy dinamikus program, amely teret ad az elektromobilitásnak is. Például a Mollal is tárgyalásokba kezdtünk, hogy elektromosautó-töltő állomásokat telepítsünk a környékre, de szeretnénk megvalósítani, hogy a Buda­pesten már elterjedt városi kerékpárok Pakson és környékén is feltűnjenek.

A magyar felsőoktatás biztosítani tud majd elegendő számú mérnököt és vegyészt ahhoz, hogy az új blokkok üzemeltetése zavartalanul indulhasson?

– Ki kell térnünk az építkezés alatt várható szakemberigényre is. Komoly kihívás lesz munkába állítani elegendő fizikai munkást. Elsősorban állványozókra, hegesztőkre, lakatosokra és bádogosokra gondolok. Átképzéssel – reményeim szerint – megoldható lesz ez a feladat. Ami a működtetéshez szükséges szakembereket illeti: a magyar mérnökök és tudósok az elmúlt évtizedekben rendkívül széles körű ismeretekre tettek szert az atomenergia területén, a felsőoktatási intézményi háttér szerencsére jelenleg is rendben van. A budapesti Műegyetemen a mérnökök, Veszprémben a ve­gyészek, míg Debrecenben vagy Szegeden a fizikusok képzése kiváló. Az új blokkok esetében mindenképpen szeretnénk kihasználni az 1–4. blokkok működtetőinek szellemi tudását, méghozzá úgy, hogy az ott dolgozók közül ütemezetten vennénk át a szakembereket. Szeretnénk megteremteni a szakmai egyensúlyt Paks I. és Paks II. tekintetében.

Paks II. telephely
Mit gondol, a magyar vállalkozók valóban szerepet kaphatnak majd a kapacitás-fenntartásnak köszönhetően?

– Ezt a 2014-es államközi egyezmény is szabályozza. Minden segítséget megadunk a magyar vállalkozóknak ahhoz, hogy beszállítók lehessenek a Paks II. beruházásnál, és megvalósulhasson a 40 százalékos hazai szállítási lehetőség. El kell ismerni, hogy komoly feladat lesz a 40 százalék hazai beszállítói hányad elérése, a magyar vállalkozók elsősorban a kivitelezési munkákba, a berendezések és alapanyagok szállításába tudnak majd bekapcsolódni. A fővállalkozó várhatóan nagyobb csomagokban írja majd ki a feladatokat, ezért szükség lesz a vállalatok együttműködésére a tenderen való induláshoz, illetve itt is szeretném hangsúlyozni, hogy az elnyert célfeladatokat csak minősített vállalkozások végezhetik.

A jelenlegi blokkok 90 százalékos kihasználtsággal működnek, az új blokkok esetében is ez lesz az elvárt arány?

– Az új blokkok a jelenleginél is kedvezőbb fenntartási és üzemeltetési lehetőséget garantálnak, ugyanis 18 hónapos üzemanyag-ciklussal működnek majd, így 90 százaléknál magasabb kihasználtsággal lesznek képesek üzemelni. Szükség is lesz rá, mert az im­­port részaránya évek óta tartósan 30 százalék felett van, de például a januári rendkívüli hideg napokban, amikor a hagyományos erőműveknél több gond is adódott, az import elérte az 54 százalékot is. Jelenleg tehát nem az a kérdés, hogy megépítsük-e a két új paksi blokkot, hanem az, hogy a MAVIR előrejelzése szerinti mintegy 7000 megawatt hiányzó kapacitást a jövőben hogyan fogjuk pótolni, vagyis lassan további erőművekről is el kellene gondolkoznunk.

Atomerőművekről?

– A félreértések elkerülése végett: a paksi telephelyen nincs lehetőség több blokk telepítésére, és nem használtam korábban sem az atomerőművi kifejezést a későbbiekben még megépítendő blokkokkal összefüggésben. Véleményem szerint az atomenergia és a megújuló energiahordozók egymást kiegészítő felhasználása teheti biztonságossá, olcsóvá és környezetkímélővé Magyarország villamosenergia-ellátását a jövőben.•

 
Innotéka