2018. április: orvostudomány, portré, jegyzet, tudomány, atomenergia, innováció, közlekedés, it, zöldkörnyezet, urbanisztika, fenntarthatóság

Negyedszázados katalizátor

Nemcsak a magyar ipar kihívásaira keresik a választ, de egyfajta iránytűként is szolgál a hazai gazdaság szereplői számára az idén 25 éves Bay Zoltán Kutatóközpont. A több mint 200 vállalati partnerrel rendelkező kutató­hálózat ügyvezető igazgatóját, Grasselli Norbertet az elmúlt évek eredményeiről és az előttük álló legfőbb feladatokról, célkitűzésekről kérdeztük.


1993. január 21-én milyen célokat fogal­mazott meg az akkor alakuló Bay Zoltán Alapítvány?

– Már a rendszerváltás előtti években megkezdődött a hazai ipari kutatóintézet-hálózat szétesése, folyamatosan bezárták az intézményeket, és egyre nagyobb igény jelentkezett egy új szervezet létrehozására, amely hídképző intézményként szolgál a kutatási eredmények hasznosítására. Az alapítvány mintegy egymilliárd forint alaptőkét kapott az államtól, ám ezt követően önfenntartó gazdálkodásba kezdtünk, tavaly már közel hatmillió eurós árbevételt realizáltunk. A megerősödött intézethálózat fontos szerepet tölt be a magyar felsőoktatásban is, egyre több fiatal kutató szerzi meg itteni munkájával a doktori fokozatot. Az elmúlt 25 évben több mint 150 nemzetközi projekt valósult meg közreműködésünkkel, jelenleg is 38 kutatás zajlik.

Grasselli Norbert
Milyen típusú igényekkel keresik meg a Bay Zoltán Kutatóközpontot?

– Elsősorban az ipari problémákra keresünk válaszokat, ami az egészen egyszerű anyagvizsgálati hibától a teljesen új anyagfejlesztési szükségletig terjed. Néhány éve kifejlesztettünk például, kedvező fizikai tulajdonságainak köszönhe­tően, a vegyiparban (katalizátorok, hőtá­roló eszközök) és az egészségügyben (csontimplantátum) egyaránt fel­hasz­nál­­ható fémhabot. A járműfejlesztés terén elért legjelentősebb szakmai sikerünket pedig a Flike jelenti, amely az ember által irányítható drónbicikli prototípusa. Emellett mérnökeink és kutatóink a legújabb trendeket próbálják meghonosítani Magyarországon, egyfajta iránytűként szolgálva a magyar ipar számára.

Melyek azok a trendek, melyek megkerülhetetlenek lesznek a tudományban az elkövetkező időszakban?

– A következő néhány év irányait első­sorban az Ipar 4.0 és a körforgásos gaz­daság témakörei fogják meghatározni. Láthatóan ez a két terület némileg át fogja írni a jelenlegi tudományos struktúrát: napjainkban az ipar ugyanis már kifejezetten megrendelőként jelenik meg, konkrét elképzelései vannak az űripartól az anyagfejlesztésen keresztül egészen a járműiparig. És ezek az igények egyre komplexebbek lettek, interszektorális megközelítésre van szükség. Azaz nem egy adott tudományág segítségét kérik, hanem egy-egy megrendelésen egyszerre dolgozik biológus, vegyész, kohász és informatikus.

Kutatóközpontunk standja az Automotive Hungary – Autótechnika 2017 kiállításon
Hogyan lehet az innovációt, a kutatási eredményeket kézzelfoghatóvá tenni az átlagember számára?

– Bay Zoltán, kutatóintézetünk névadója szerint „az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni”. Ennek szellemében mi is nagy hangsúlyt fektettünk az elmúlt évtizedben arra, hogy a tudomány társadalmi jelentőségét széles körben kommunikáljuk. A Kutatók Éjszakájának 12 éve vagyunk főszervezői, idén pedig egy külön előadás-sorozattal jelenünk meg a Csodák Palotájában is, hogy még szélesebb közönség számára mutassuk be az elmúlt 25 év eredményeit.•

 
Innotéka