Nagy lehetőséget lát a társulat az elindult közmunkaprogramban
A több mint 175 ezer hektár érdekeltségi területtel rendelkező Körösi Vízgazdálkodási Társulat vezetője szerint valamennyi külterületi csatorna karbantartásának, üzemeltetésének és fejlesztésének feladatát a jövőben a vízgazdálkodási társulatoknak kellene megkapniuk. Ma a legnagyobb gond éppen az, hogy a belvizek elvezetésére szolgáló csatornák négyféle kezelési körbe tartoznak: a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokéba, az önkormányzatokéba, a magántulajdonosokéba, valamint a vízgazdálkodási társulatokéba. Úgy véli, hogy ezeknek a csatornáknak egy kézbe kellene kerülniük: a vízgazdálkodási társulatokhoz. Szerinte a vízgazdálkodási társulatok által kezelt belvízvédelmi csatornák műszaki állapota jobb, mint akár a vízügyi igazgatóságok, az önkormányzatok és a magánszemélyek kezelésében levőké. A helyzet megértéséhez ezt azért fontos tisztán látni, mert a csatornák műszaki állapota döntően befolyásolja a belvízi védekezés lehetőségeit és hatékonyságát. A szakember elmondta, hogy amennyiben a jó műszaki állapotban lévő csatornák feletti befogadók (csatornák és egyéb védművek) nincsenek jó állapotban, az rendkívül sokat ronthat a védekezés hatékonyságán. A tulajdonviszonyok változatlanul hagyása mellett volna megvalósítható a belvízvédelmi csatornák egységes működtetésének kialakítása. Ez praktikusan annyit jelentene, hogy a vízügyi igazgatóságok, az önkormányzatok és a magántulajdonosok kezelésében vagy tulajdonában lévő csatornák kezelői jogát, üzemeltetését kellene a vízgazdálkodási társulatoknak megkapniuk.
Ezzel egy régi probléma is megoldódhatna, ugyanis belvíz idején a gazdák (részben tájékozatlanságból) nem tudják, kihez kell fordulni, ha panaszuk vagy észrevételük van a védekezéssel kapcsolatban. Ha egy kézbe kerülne a külterületi csatornák kezelése, üzemeltetése, a mezőgazdasági termelőknek sem kellene „nyomozniuk”, hogy melyik csatorna kihez tartozik, és kinek volna ott tennivalója.
A jelenleg nem a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő csatornák karbantartásának és fejlesztésének feladata nem választható el az állami finanszírozás részbeni újragondolásától – emelte ki a szakember. Most a működési területén 1200 kilométer csatorna karbantartásáért felelős a Körösi Vízgazdálkodási Társulat. Amennyiben valamennyi itt található külterületi csatorna állapotáért ők lennének a felelősek, a mostani csatornahossz több mint kétszeresének karbantartása válna feladatukká. Ilyen nagyságrendű munka elvégzése pedig pótlólagos állami finanszírozás nélkül elképzelhetetlen – véli Juhászné Mári Anikó.
Azt is tudni kell, hogy a helyi földtulajdonosok által fizetett éves érdekeltségi hozzájárulásból évenként a kezelésükben lévő csatornahossz 35-40 százalékát tudta a társulat korábban karbantartani. Ennél mindenképpen többre volna szükség. Az országgyűlés döntése nyomán az érdekeltségi hozzájárulást megszüntették, és 2011. január elseje óta a földtulajdonosok helyett a központi költségvetés fizeti állami hozzájárulás címén ezt az összeget. Valamennyi vízgazdálkodási társulatnál a 2009-es érdekeltségi hozzájárulás összegét vették alapul az állami hozzájárulás megállapításakor. Az inflációt és az üzemanyagárak azóta bekövetkezett növekedését figyelembe véve ez a keret ma már a csatornák egyre kisebb hányadának karbantartására elegendő.
Juhászné Mári Anikó véleménye szerint az állam és a vízgazdálkodási társulatok viszonyában nagyon fontos volna annak a kérdésnek a megnyugtató tisztázása, ami a feladatellátás után járó állami hozzájárulás kifizetésének részleteit illeti. Az idei évre szóló állami hozzájárulást csak májusban kapták meg, ami a társulatnál pénzügyi nehézséget okozott. Azt szeretnék elérni, hogy rendszeres és ütemezett legyen a jövőben az állami hozzájárulás kifizetése, így elkerülhetővé válhatnának az ismétlődő likviditási gondok. Ilyen pénzügyi viszonyok közepette a szorgalmasan pályázó társulatok a fent leírtakon kívül azért is nehéz helyzetbe kerülnek, mert a pályázatok utólagos finanszírozásúak, és az elszámolást követően csak három-négy hónap múlva juthatnak az elvégzett kivitelezési munkák után a pályázati pénzhez.
Kiemelkedően jó és nagy lehetőséget lát az elindult közmunkaprogramban a Körösi Vízgazdálkodási Társulat vezetője. Az idén 148 közmunkást alkalmaznak 11 és fél hónapos időtartamra. Imponáló az is, hogy a társulat érdekeltségi területéhez tartozó 26 településből 13 érintett a közmunkaprogramban. Bőséggel tudnak feladatokat – csatorna-karbantartást, gazkaszálást, cserjeirtást – adni az embereknek. A vízgazdálkodási társulat szemszögéből nézve a közmunkaprogram a hiányzó állami támogatás pótlásaképpen is felfogható, mert a közmunkások által elvégzett feladatok eredményeként javul a csatornák állapota, ami a társulatok szempontjából döntő – jelezte Juhászné Mári Anikó. Könnyítette a helyzetüket, hogy a közmunkaprogram keretén belül a feladatok elvégzéséhez szükséges eszközbeszerzés is lehetővé vált.
A közmunka kapcsán az is lényeges, hogy az eddig munka nélküli embereket munkához és jövedelemhez tudják juttatni. A közmunkások alkalmazásakor komoly segítséget kaptak a helyi önkormányzatoktól. Az igazgató kiemelte, hogy a közmunkások – rugalmas alkalmazásuknak köszönhetően – bevethetőek a belvízi védekezésben is, amire idén januárban és februárban szükség is volt. Ide tartozik, hogy hamarosan indul a roma közmunkaprogram, és elkezdődött a roma vállalkozók alkalmazását segítő program is. Ez utóbbiban roma vállalkozókkal olyan csatornaszakaszok fenntartási munkáira szerződtek, amelyek elvégzésére a társulatnak már nem volt szabad kapacitása.
A magyarországi vízgazdálkodási társulatok életében neuralgikus kérdés a gépparkjuk elöregedése – világított rá egy súlyos gondra a szakember. Nézete szerint meg kell a jövőben teremteni annak a pályázati feltételeit, hogy az uniós gépbeszerzési pályázatokon a társulatok is részt vehessenek és erőgépeket vásárolhassanak. Eddig ugyanis erre nem volt pályázati lehetőség. A hazai vízgazdálkodási társulatok jelentős része saját bevételeiből képtelen kigazdálkodni az ilyen típusú beszerzésekhez szükséges pénzt, miközben a csatornarekonstrukciós és -építési munkák egyre nehezebben végezhetők el a meglévő gépparkkal.
A Körösi Vízgazdálkodási Társulat működési területe belvíz által fokozottan veszélyeztetett, ezt bizonyította a 2010-es esztendő is. Mint Juhászné Mári Anikó elmondta: a természet okozta károk megelőzése és enyhítése érdekében vízi létesítményeik rendszeres karbantartása mellett a művek felújítása és fejlesztése érdekében 2008 óta folyamatosan pályázik a társulat uniós támogatásra. 2009-ben 400 millió 255 ezer forint, 2010-ben 330 millió 374 ezer forint értékű vízkár-elhárítási és öntözésfejlesztési beruházás megvalósítására 70 százalékos támogatást nyertek, ehhez 30 százalékos önerővel járultak hozzá. A pályázatos munkák kivitelezése 2009 óta ütemezetten folyamatos, ebben az évben 279 millió 136 ezer forint értékű beruházás megvalósításán dolgoznak.•