2017. június: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, atomenergia, innováció, energiagazdálkodás, közlekedés, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, agykutatás, it
2017. június 6.

Szerző:
S. K.

MTA: régi-új elnökség

Lovász László maradt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A szervezet 188. közgyűlésének döntése alapján az MTA főtitkára és főtitkárhelyettese ismét Török Ádám és Barnabás Beáta lett. Az élő természettudományok alelnökének Freund Tamást, társadalomtudományi alelnöknek Vékás Lajost, természet­tudományi alelnöknek (a leköszönő Szász Domokos helyett) Bokor Józsefet választották meg.


„Az Akadémia olyan szervezet, amelynek politikai megosztottságtól függetlenül elsődleges célja a tudomány szolgálata” – fogalmazott Lovász László, aki szerint az első elnöki ciklusának legfőbb tanulsága, hogy az MTA munkája rendkívül szerteágazó, kiterjed a nemzetközi kapcsolatokra, a tudomány népszerűsítésére és a magyar társadalom általános kérdéseire is. „Távol tartjuk az Akadémiát a napi politikától, ez az elv jelenik meg a stratégiai programok elindításában is” – üzente. Az intézmény elnöke szerint a magyar tudományos világ iránti közbizalmat fenn kell tartani, az elmúlt időszakban is ezt tekintette legfontosabb feladatának. Az Akadémia programjai nem öncélúak, az ország jövője iránti elkötelezettségből fakadnak.

Az idei közgyűlés a Nők a Kutatói Életpályán elnevezésű bizottság javaslata nyomán elfogadott egy alapszabály-módosítást arról, hogy azok a tudományos osztályok, amelyek a levelező tagságra jelöléskor a rangsor első vagy második helyére női jelöltet állítottak, a maradékhelyek elosztásakor nagyobb eséllyel kapjanak majd levelező tagsági helyeket. A közgyűlés a felsőoktatási törvény Magyarországon működő külföldi egyetemeket érintő módosításával kapcsolatban határozatot fogadott el, melyben azt javasolta a kormánynak, hogy akceptálja az MTA elnökének korábban tett közvetítési ajánlatát, és tegye lehetővé a Central European University (CEU) további zavartalan működését Budapesten. „A CEU tudományos teljesítménye kiemelkedő, nagyon szerencsét­lennek tartanánk, ha külföldre költözne” – fogalmazott Lovász László.

A májusi közgyűlésen Vizi E. Szilveszter a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, valamint a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén végzett, világszerte elismert kutatásokért vehette át az Akadémiai Aranyérmet. Tizenöt kutató részesült kiemelkedő tudományos munkásságáért Akadémiai Díjban: Csanády László (Semmelweis Egyetem), Donkó Zoltán (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont), Gelencsér András (Pannon Egyetem), Imre Sándor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), Kiss Tamás József (Szegedi Tudományegyetem), Korompay H. János (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont), Püski Levente (Debreceni Egyetem), Rechnitzer János Károly (MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont), Stefanovitsné Bányai Éva (Szent István Egyetem) érdemelte ki ezt az elismerést. Bérczes Attila, Hajdu Lajos és Pintér Ákos (Debreceni Egyetem), illetve Kovács Mihály, Málnási-Csizmadia András és Nyitray László (Eötvös Loránd Tudományegyetem) megosztott Akadémiai Díjat kapott. Lantos Csaba, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója Wahrmann Mór-érmet, Putarich Ivánszky Veronika (Újvidéki Egyetem) nyugalmazott egyetemi tanár Arany János-életműdíjat vehetett át.•

 
2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2017. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017

Innotéka