Látványos fejlődésen ment keresztül a hazai infokommunikációs szektor az elmúlt években, és elsőre bármennyire meglepő is, de ha­zánk egé­szen megfelelő alapokkal rendelkezik a negyedik ipari forradalom adta lehetőségek kiaknázásához. A fontos kiindulópontokat tekintve is jó helyzetben van a mo­dern világgazdaság technológiai versenyfutásában is. Ezt támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, a teljes szektor helyzetét bemutató jelentése is, amelyből sok más mellett az olvasható ki, hogy az ágazatban működő vállalkozások értékesítésből származó nettó árbevétele 2013 és 2017 között évente átlagosan 5,7 százalékkal nőtt, a vizsgált időszak végén pedig közel 8 ezer milliárd forint volt. A szektor beruházásai 2013 óta évente átlagosan 19 százalékkal emelkedtek. „A dinamikus fejlődést az uniós források szélesebb körű felhasználása is segítette, míg hét éve összesen 200 milliárd forint beruházási értéket mértek, addig 2017-re ez az összeg már 407 milliárd forintra bővült” – mutatott rá az egyik fontos tényezőre Zala Mihály, aki azt is elmondta, hogy a vizsgált időszakban az ágazatban működő kis- és középvállalkozások száma is jelentős mértékben, közel 28 százalékkal nőtt, így a kutatás kezdetekor mért alig 27 ezerhez képest két éve már több mint 34 ezer vállalkozást tartottak nyilván. Véleménye szerint a szektor dinamikájának megtartásáért a digitális tech­nológiával foglalkozó vagy foglalkozni kívánó cégek működését adókedvezménnyel lehetne kedvezőbbé tenni.

Komoly eredmények az 5G terén

Az EY technológiai tanácsadásért felelős vezetője a hazánkban bekövetkezett technológiai változásokról szólva úgy fogalmazott, hogy elsősorban a mobilhálózat további elterjedése és magas arányú lefedettsége, az internet-hozzáférés folyamatos növekedése, valamint az okostelefonok térnyerése volt az a néhány technológiai terület, ami a fejlődési lehetőségek alapjait biztosította. A szakértő hozzátette azt is, hogy a felsorolásban mindenképpen ki kell térni az 5G hálózat kiépítésére is, amelyben véleménye szerint Magyarországnak el kell döntenie, hogy éllovas akar-e lenni, vagy akár több év lemaradással követi majd a globális és régiós fejlődést. Ahogy már korábban is írtunk róla, a magyarországi mobilhálózatok a világ élvonalába tartoznak: a hazai mobilhálózatok átlagsebessége a világ ötödik legjobbja, a hazai 4G hálózat működése pedig a világ első tíz helyezettje között van. A májusi események mindenesetre biztatóak: kísérleti jelleggel az országban először Győrben kapcsolta be a Telenor az ötödik generációs hálózatát. Az élő, de zárt hálózattal a Széchenyi István Egyetemen megtörtént egy 5G-vel működő telefonnal az első 5G videohívás is. Néhány nappal később újabb történelmi pillanatot élhettünk át: a Zala Zone Járműipari Tesztpálya megnyitóján a résztvevők az elsők között próbálhatták ki az önvezető autózás felé vezető út egyik legfontosabb állomásának számító táv­vezérlésű gépjármű-irányítást. A helyzet érdekessége, hogy a Vodafone és a Magyar Telekom is kiépítette saját tesztállomását a bázison, és ennek köszönhetően az autó és a távoli vezetőülés közötti összeköttetés élő 5G kapcsolaton keresztül valósul meg, lehetővé téve a gépjármű valós idejű, távoli vezérlését. Az autóban található kamera HD minőségben, valós időben közvetíti a pálya melletti távoli vezetőüléshez azt a képet, amely a járműből látható, valamint ezzel párhuzamosan a jármű felé a parancsok is 5G kapcsolaton keresztül jutnak el. Ezáltal a sofőr számára a vezetési élmény szinte megegyezik azzal, amit a tényleges vezetőülésben tapasztalna.

Az IKT-szektor helyzete a visegrádi (V4-) országokban, 2016 (Forrás: Eurostat)

Átalakuló munkaerőpiac és oktatás

Az információs és kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése az elmúlt évtizedben átrajzolta a munkaerőpiacot is. „Az utóbbi tizenöt évben a szakmunkások és a gépkezelők aránya például nagymértékben csökkent, és ma már számtalan helyen van lehetőségünk termékeket vásárolni, számlákat befizetni gépek segítségével, valamint a gyártási folyamatok bizonyos részei is automatizálva lettek, ezzel kiváltva az emberi munkaerőt” – jegyezte meg a szakértő. Egyes felmérések szerint a fizikai munkát igénylő feladatok 75 százaléka, míg az adatgyűjtést és -feldolgozást igénylő foglalkozások közel 70 százaléka automatizálható lesz a nem is olyan távoli jövőben. Mindez annak ismeretében riasztó, hogy az évezred elején a legnagyobb részesedésük a szakmunkásoknak és gépkezelőknek volt, akik a teljes vállalati munkaerő 40 százalékát tették ki. Zala Mihály ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az új technológiák megjelenésével több új típusú szakemberre lett szükség, ám ennek a kihívásnak egyelőre nem tudott eleget tenni az ország, az IT területén például évek óta jelentős a munkaerőhiány. Véleménye szerint a folyamat részeként jelenleg alig ismert vagy ismeretlen szakmák jelennek majd meg a jövőben.

A működő vállalkozások főbb mutatói, 2017

A megoldást az oktatási rendszer átalakítása jelenthetné, és a fókuszt a jövőben a kiemelten fontos területekre kellene helyezni. „A mindenkori magyar államnak célszerű lenne financiális támogatást nyúj­tani azoknak az oktatási intézmények­nek, amelyek foglalkoznak az info­kom­mu­ni­­ká­cióval, továbbá növelni ezen intéz­mé­nyek számát az egész országban” – mutatott irányt az EY technológiai tanácsadásért felelős vezetője. De pusztán az anyagi támogatás még nem hoz áttörést. Minél előbb be kellene vezetni a kompetenciaalapú kép­zést. Az in­ternet előretörésével egyre kisebb mértékben van szükségünk ugyanis lexikális tudásra, az viszont már jóval fontosabb, ki mennyire alkalmazkodóképes bizonyos élethelyzetekben, illetve az, hogyan tud dolgozni csoportban, vagy képes-e önálló döntéseket hozni.
A mai oktatás egyik legérdekesebb helyzete, hogy míg a tanulók – a középiskolában minden egyes diák, az egyetemeken pedig néhány éven belül szintén – döntő hányada a 21. században született, addig tanáraik kivétel nélkül a múlt században szocializálódtak. Ez pedig óriási szakadék lehet tanár és diák között. Emellett azt is be kell látni, hogy az élethosszig tartó tanulás nélkül lehetetlen az újabb és újabb technológiákat és ismereteket elsajátítani, ezért a vállalatokat arra kellene ösztönözni, hogy munka mellett lehetőséget biztosítsanak az embereik számára a továbbképzésekre.

Az IKT-szektorban működő vállalkozások főbb mutatóinak megoszlása a régiók között, 2017* (*Régiók adatai összesen = 100%.)

A tapasztalatok szerint ez a szemlélet egyelőre nem honosodott meg nálunk, ezért az alkalmazottaknak saját utat kell keresniük a tanulásra: egyre népszerűbbek az online kurzusok, az élőben közvetített egyetemi órák és az esti vagy hétvégi képzések. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a felsőoktatási intézmények saját forrásból egyre kevésbé tudják követni a piaci változásokat, ezért az oktatásban mindinkább szükség lesz a vállalatokkal való együttműködésre is. Ez azért szükséges, hogy a jövőbeli sikeres oktatási rendszer ne csak abban segítsen, hogy több informatikát, matematikát vagy természettudományt végzett hallgatót képezzen a munkaerőpiac számára, de az automatizáció miatt elengedhetetlenné váló átképzési lehetőségeket is biztosítsa.

Aki lemarad, kimarad

Zala Mihály a kis- és középvállalkozások, a kkv-k helyzetéről azt mondta, a fejlődésük másik legfontosabb eleme a piac által folyamatosan emelkedő követelményrendszer volt. A szakértő példaként elsőként a járműipart említette, ahol a húsz legmagasabb szintű beszállító közül 15 Magyarországon is jelen van. „Tevékenységük az ágazatban radikális változásokat eredményezett, az érintett kkv-piac sikeres szereplői pedig jelentős és minőségi változáson mentek át. Amelyik cég nem tudja teljesíteni a szigorú megrendelői követelményeket, az végérvényesen el fog tűnni a piacról” – figyelmeztetett az EY technológiai tanácsadásért felelős vezetője. Hozzátette, hogy a korábban említett követelményrendszerbe tartozik az IT-biztonság kérdése is. Az információbiztonsággal foglalkozók vi­szonylag kevesen képesek kifinomult védel­mi (például blokklánc vagy IoT) megoldá­sokkal előállni, a többség az újításokat csak jóval később vagy korlátozott mértékben használja. Véleménye szerint ma már minden adott ahhoz technológiailag, hogy például az IT-biztonság megfelelő keretek között tudjon működni, a gátja ennek továbbra is a döntéshozói szinten van.

Az IKT-szektorban működő vállalkozások főbb mutatóinak megoszlása a régiók között, 2017* (*Régiók adatai összesen = 100%.)

„A biztonság és IT-biztonság továbbra sem kap kellő hangsúlyt és támogatást, azzal együtt, hogy látni a piaci trendeket, lassan, de biztosan tudatosul a terület kiemelt szerepe a vállalatok mindennapi életében” – jegyezte meg a szakértő, aki szerint ez az átalakulás fokozott figyelmet igényel a válla­latok részéről, ugyanis a szektor bővülé­­sé­vel párhuzamosan Európa-szerte szigorodik a szabályozási környezet is. Példaként említette a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó NIS-direktíva bevezetését, vagy a személyes adatok vé­del­mére irányuló GDPR rendeletet. A NIS-irány­­elv a hálózati és információs rendszerek és szolgáltatások megfelelő szintű védelmét hivatott megteremteni az Európai Unión belül. Ezeknek a rendszereknek ugyanis kiemelkedő a jelentőségük a digitális gazdaság növekvő szerepére is. A hálózati és információs rendszerek összekapcsoltsága és határokon átnyúló jellege igényli, hogy a szabályozás minél összehangoltabb legyen, és egységesen magas szintű védelem valósuljon meg. A NIS-irányelv ráadásul nem kizárólag a személyes adatok védelmét célozza, hanem a hálózatokra, infrastruktúrára koncentrál, így a szolgáltatókra fókuszál elsősorban a szabályozás, a GDPR pedig a személyes adatok védelmét szolgálja, és a szolgáltatók (adatkezelők) mellett az érintetteknek is fontos szerepet biztosít.

Az IKT-termékek (TESZOR szerint) külkereskedelmi forgalmának megoszlása a kontinensek között,* 2017

„Az Európai Unió jelentős lépést tett azzal, hogy az adatvédelmi követelményeket szigorú keretek közé szorította, ami világszinten kezd követendő példa, referenciapont lenni” – hangsúlyozta Zala Mihály. Azt is hozzátette, hogy természetesen ennek a szigorú szabályozásnak vannak a szolgáltatásokat erősen befolyásoló hatásai (ez most elsősorban adatvédelmi területeken jön elő), a piac és a szabályozási terület felelőssége, hogy megtalálja azokat az élhető kereteket, amelyek között a szolgáltatások szabályozottsága nem rombolja erőteljesen a felhasználói elvárások megvalósíthatóságát, a felhasználói élmény minőségét. „Ehhez azonban el kell telnie néhány évnek, ez a gyakorlat nélkül nem tervezhető előre kellő mértékben – jegyezte meg a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy az információs és kommunikációs technológiai szektor szereplői számára az adatvédelmi szabályoknak és az IT-biztonsági követelményeknek a bevezetése gyakran nem megoldható házon belül, ezért szükség lehet külső szolgáltatók bevonására a folyamatokba. Ilyen esetekben azonban érdemes ellenőrizni a megbízott cég tanúsítványait, a munkát elvégző szakértők referenciáit, ugyanis az esetek egy részében komolyabb nemzetközi minősítéssel nem rendelkező alvállalkozók végzik el a munkát.•