2017. május 8.

Szerző:
Kepka György

Megjelentek a várt távhős pályázatok

Március végén megjelent a KEHOP-5.3.1-17 Távhő-szektor energetikai korszerűsítése és a KEHOP-5.3.2-17 Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal pályázatok kiírása.


Kifejezetten a távhőtermelők, illetve a távhőszolgáltatók számára kiírt legutóbbi pályázat még az előző, 2007–2013-as programozási időszakban jelent meg a KEOP-5.4.0/12-2013 néven, 2012-ben. Ez a pályázat népszerű volt, sok cég adott be eredményes pályázatot és kezdett meg beruházásokat, összességében több tízmilliárd forint értékben. Ezt követte még két rendhagyó, speciális, úgynevezett retrospektív pályázat – 2013-ban a KEOP-5.4.0/12-2013 Retrospektív, illetve 2015-ben a KEOP-5.4.0/12-2015 Retrospektív –, melyek keretében összesen 10,4 milliárd forint került lehívásra. A Retrospektív pályázat tulajdonképpen olyan, korábban önerőből végrehajtott beruházások utófinanszírozása, amelyek az adott pályázati kiírás műszaki, energetikai és környezetvédelmi szempontrendszerét hiánytalanul megvalósította. Azaz nem új beruházásokról szólt, hanem a régieket lehetett utólag, a 2013-as kiírásban 50 százalékos, a 2015-ös kiírásban gyakorlatilag 100 százalékban megfinanszírozni.

Az előzőek értelmében kijelenthető, hogy a szakma hosszú ideje várta már a végül idén márciusban megjelent két pályázatot. Tette ezt annál is inkább, mert az aktuális programozási időszakban először 2015-ben, majd 2016-ban több dátumot is beharangoztak a különböző szakmai fórumokon. Ahogy telt az idő, az éppen aktuálisan beharangozott dátum mellett mind több új információ látott napvilágot a várható kerettel, a támogatások várható intenzitásával, a támogatások formájával (vissza nem térítendő, vissza nem térítendő hitellel kombinálva stb.), a bonyolítással (pl. ÉFK, azaz Éves Fejlesztési Keret), a pontozással és a közreműködő szervezetekkel (Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet, majd Nemzeti Fejlesztési Programiroda) kapcsolatban. Az információk egy része 2014-től az aktuálisan megjelenő jogszabályokból, rendeletekből – pl. a 272/2014. (XI. 5.) Korm.rendelet, 1318/2015. (V. 21.) Korm.határozat, 1646/2015. (IX. 10.) Korm.határozat – KEHOP ÉFK módosítás, 1006/2016. (I. 18.) Korm.határozat, 43/2016. (III. 9.) Korm.rendelet stb. – származott.

50/2011. (IX. 30.) „A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználóknak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról” szóló NFM rendelet értelmében a rendeletben rögzített nyereségkorlát feletti eredményét lehet „a távhőtermelés és távhőszolgáltatás energiahatékonyságát növelő, vagy költségének csökkentése érdekében felmerülő beruházásra fordítani, a nyereségkorlát feletti eredmény keletkezését követő két éven belül, amely beruházás megvalósulását a Hivatal ellenőrzi”. Ennek megfelelően a 2012-től képződött nyereségkorláton felüli részt 2014-ig, a 2013-ban képződött nyereséget 2015-ig beruházásra kellett költeni, és a beruházást aktiválni. A nyereségkorláton felüli rész kiváló alapja, és önrészként elkölthető része lehet egy pályázatnak. Így a folyamatosan tolódó dátum miatt az „elköltöm vagy visszafizetem” dilemma egyre erősödött, és 2016-ra már több szolgáltató is abban a cipőben járt, hogy nem tudott tovább várni a pályázat megjelenésére, és a képződött többletet önerőből finanszírozott beruházásra elköltötte. Fontos kiemelni, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a lehetőségeihez képest sok esetben rendkívül rugalmasnak bizonyult, és több esetben is engedélyezte a határidő kitolását egy évvel az ígért pályázatok, és az amúgy nem túl rózsás anyagi helyzetben lévő távhő esetében rendelkezésre álló esetleges önrészek miatt.

A korábbi időszakhoz képest az egyik legnagyobb változás, hogy a pályázat előkészítésében, illetve a projektmenedzsmentjében egy nonprofit szakmai szervezettel kell együttműködni. A 435/2015. (XII. 28.) Kormányrendelet értelmében ez a szervezet az akkori állás szerint a tervezett távhős pályázatoknál is a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet (NFSI) Nonprofit Kft. volt. Azonban a várt pályázatok nem jelentek meg, 2016. március elején törölték a távhőt a 435/2015-ös rendeletből. A júniusban megjelent 158/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet értelmében ez a szervezet pedig már a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) Nonprofit Kft. A kormányzati szándék értelmében, a 2014–2020-as programozási időszakban, az NFP kedvezményezettként és konzorciumvezetőként vesz részt a táv­hő­söket érintő Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) terhére finanszírozott projektekben, és e státuszában projektet készít elő, bonyolít le, illetve részt vesz ezek megvalósításában. Távhős témában az NFP új szereplőnek számít, korábban önkormányzati pályázatok esetén Projekt­felügyelői rendszer működtetésével nyújtott segítséget, illetve a 339/2014. (XII. 19.) Korm.rendelet értelmében a szennyvíz­elvezetési és -tisztítási, a hulladékgazdálkodási és az ivóvízminőség-javító pályázatoknál és beruházásokban kapott a jogszabályban részletezett feladatkört.

A Nemzeti Fejlesztési Programiroda tájékoztatója a Get Energy 2017-es Távhős Regionális Konferenciasorozatán Székesfehérváron a távhőszektor fejlesztési lehetőségeiről a 2014–2020-as programozási időszakban.

A leendő távhős pályázatok kapcsán az NFP már 2016 októ­berében megkezdte a munkáját, az egyes érintett cégek tervezett pályázatainak összegyűjtésével. Ebben segítségére volt, hogy legutóbb 2015 őszén gyűjtötte össze a Magyar Távhő­szolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ) a tagvállalatainál, illetve a kérdőívet visszaküldött további nem tagvállalatoknál a közeljövőben tervezett beruházásokat.

A Szövetség azóta is folyamatosan osztja meg a tagokkal a friss információkat, illetve értelmezési segítséget nyújt például a megjelent felhívásokkal kapcsolatban. A pályázatokon kívül természetesen másban is segít a MATÁSZSZ, például már egy éve elkészítette a közszolgáltatási szerződésmintát, amit a legtöbb cég felhasznált. A korábbiakban ismertetett okok miatt a 2015-ben készített MATÁSZSZ-lista mind értékben, mind projektszámban 2016-ra már jelentősen csökkent. A 2017-ben társadalmi egyeztetésre kiírt, és végül gyakorlatilag változtatás nélkül megjelent kiírás a pályázattal megvalósítandó fejlesztések körét tovább erodálta. Mind a „megújulós”, mind az „energiahatékonysági” pályázati kiírásban több olyan „új elem” is szerepel, ami visszalépéseket és (az új pontozási rendszerben a minimumpontszám elérésének hiányában) kieséseket eredményezett. A „megújulós” pályázatoknál egy ilyen elem például a fotovoltaikus rendszerek kivétele a támogatható fejlesztések közül, vagy a biomassza-pályázatok esetén a kívánt éves üzemóra. Szintén új eleme a támogatás intenzitásának számítása, ami miatt jelentősen nő(het) a szükséges önerő. Az „energiahatékonysági” pályázatoknál ilyen elem például az, hogy a projekt összértékének maximum 20 százaléka lehet távhővezeték-csere, illetve hogy azoknál a távhőknél, ahol a korábbi fejlesztések során a fosszilis hőforrást már megújuló energiára cserélték, az üvegházhatású gázok csökkenését a jelenlegi kiírással nem lehet kimutatni, így eleve nem tudnak eredményesen pályázni.

A megjelent pályázati kiírás „új elemei” mellett a helyzetet tovább nehezíti a szükséges önrészek hiánya. Ebben lehetne az egyik segítség, ha a retrospektív pályázaton (2013, 2015) nyert támogatási összeg felhasználható lenne a benyújtott pályázat önerejének fedezeteként! Ez azonban az Irányító Hatóság álláspontja szerint nem lehetséges, hiszen akkor a tá­mo-gatás mértéke jelentősen megnőne.

Szintén nem kedvez az energiahatékonysági pályázatoknál, illetve kifejezetten a biomassza-pályázatoknál az, hogy a korábbi szinthez képest a földgáz ára drasztikusan csökkent, így a megtérülési idők jelentősen eltolódtak. Bár sejthető, hogy hosszú távon a jelenlegi nagyon alacsony földgázárak nem tarthatóak (2017-ben már el is indult az emelkedés a 2016-oshoz képest), a megtérülést, a pályázat miatt a mostani számokkal kell(ene) kimutatni.

Az önkormányzati tulajdonban lévő társaságok esetén (a szolgáltatók többsége ezekbe tartozik) egy további faktor, hogy az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) várható távhős térnyerése körüli bizonytalanságok, illetve főleg a várható tranzakciók tartalmának hiánya miatt a tulajdonos fél önrészt biztosítani, netán hitelt felvenni, mivel nem látja annak biztosítékát, hogy azt később „nem veszik el”.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka