Mátyus László

 Nagy múltú szakmai szervezet az Európai Biofizikai Társaságok Szövetsége (European Biophysical Societies Association – EBSA), amely tavaly nyolcadik alkalommal rendezte meg az Európai Biofizikai Kongresszust.
Az eseményen tudósok, tudománypolitikusok, felhasználók, szakértők találkoztak azért, hogy megvitassák a legújabb tudományos eredményeket, áttekintsék a tudományterület előtt álló kihívásokat. És megválasztották elnöknek Mátyus Lászlót, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának professzorát. A megbízás két évre szól, a jövő júliusban Lisszabonban sorra kerülő, immáron kilencedik biofizikai kongresszuson jár le a debreceni kutató mandátuma. Mátyus László elnöksége itthon nem kapott kellő publicitást, holott meglehetősen ritkán választ európai szakmai szervezet magyar elnököt.

Az elnökség nem előzmény nélküli, hiszen Mátyus László évtizedek óta tagja a szervezetnek. Annak a közösségnek, amelyet 1984-ben azzal a céllal alapítottak, hogy segítse a vén kontinens biofizikusainak munkáját. A nagy lendülettel elindított szervezet tevékenysége a kilencvenes évek közepére kissé alábbhagyott, de a kilencvenes évek végén újra lendületet vett. A debreceni biofizikust 2000-ben a szervezet titkárának választották, s még kétszer felkérték erre a feladatra. 2007-ig volt titkár, majd két év kihagyás, pontosabban tisztség nélküli időszak után, 2009-ben alelnök lett, 2011-től pedig a szervezet elnöke. Olyan sikerről van tehát szó, amely mögött rengeteg munka és szervezés áll.

Az elnökség máris több eredményt hozott. „Idén állapodtunk meg arról, hogy a Nemzetközi Biofizikai Társaság (IUPAB) és az EBSA 2017-ben Edinburgh-ban találkoznak, hogy megvitassák a szakma legfontosabb kérdéseit és szorosabbra fűzzék az együttműködést” – tájékoztatta magazinunkat Mátyus László. Az eredmények közé sorolandó az is, hogy a szövetség szakmai folyóiratát, a European Biophysics Journalt, a német Springer Kiadó jelenteti meg 2018-ig. A szövetség tagjai ingyen kapják ezt a nívós szaklapot, ám legalább ilyen fontos, hogy a Springer, a kiadási jog fejében, jelentős összeggel támogatja az EBSA-t. Ebből a pénzből kongresszusokat rendezhetnek, amelyeken fiatal kutatók részvételét is fizetik. „Hiába labilis a világ, bizonytalan a gazdasági környezet, a szakma nyugodt körülmények között dolgozhat” – értékelt Mátyus László. A debreceni biofizikus elnökségének további eredménye, hogy az Avanti Polar Lipid nevű, biofizikai területen aktív amerikai cég háromezer dollár értékben egy díjat alapított, amellyel a befutott kutatók munkáját ismerik el – első alkalommal 2013-ban adják át az elismerést. Azért a magyar elnök sem dőlhet hátra, hiszen a kontinensen több ország – a balti államok és több dél-európai ország – még nem tagja a 30 ország szakembereit tömörítő szervezetnek. (Miközben Izrael, Egyiptom és Törökország tag.) Mátyus László örülne, ha a lisszaboni kongresszuson újabb tagokkal bővülne a szövetség.

A kongresszusok közötti éveket szakmai összejövetelek, fiatalok számára szervezett továbbképzések színesítik. Október közepén például a horvátországi Primostenben immáron a tizenegyedik Greta Pifat-Mrlzjak Biofizikai Iskolát tartották meg. A pályakezdő szakemberek részvételét anyagilag támogatták, illetve neves előadókat is felkértek. Ugyancsak nívós előadásokat tartottak a közelmúltban Triesztben, Göttingenben, Londonban és Belgrádban is.

Mátyus László szerint a magyar bio­fizika nemzetközi összehasonlításban nem áll rosszul. A Magyar Biofizikai Társaság taglétszáma alapján az egyik legjelentősebb Európában. Legtöbb nagy egyetemünkön önálló biofizikai iskola működik, és több akadémiai kutatóintézetben is kiemelkedő munka folyik. Elképzelhető, hogy valamelyik intézményben dolgozik az EBSA következő elnöke?•