A szénhidrogének új alapokon történő kitermelése Amerikából, a közelmúltban terjedt el. A Falcon cég 2004-ben határozta el, hogy nemcsak a határon belül, hanem azon kívül is kiterjeszti tevékenységét. Tehát az Európában eddig nem alkalmazott technológiát valósította meg két olyan országban, ahol az előzetes mérések alapján sikerre lehetett számítani.

A világ egyik legnagyobb kútfejnyomású nem hagyományos földgáztermelő rendszere:
875 bar felszíni és 1350 bar rétegnyomás

Magyarországon és Romániában indult meg a gázkutatás újfajta változata, amivel kapcsolatban dr. Szabó György hangsúlyozza: ehhez az is kellett, hogy 1998-ban John Gustavson amerikai geológus és intézete érdemesnek tartsa megkutatásra ezt a területet. A közös – amerikai–magyar – Falcon-TXM Olajtársaság eddig 350 millió eurót fektetett be a kitermelésbe, és bármennyire is kockázatosnak minősíthető a vállalkozás, abban bízik az ügyvezető igazgató és valamennyi kollégája, hogy a kitermelhető mennyiség ellensúlyozza a rizikót. A technológia abban különbözik a hagyományos kitermelési módtól, hogy a megtalált gázkészlet pusztán a fúrásoktól még nem jön a felszínre, ezért nem is igazán nevezik készletnek a mélyben és a márgában létező gázt. Ahhoz ugyanis, hogy a pórusokban levő anyag kiszabaduljon, szükség van úgynevezett serkentési folyamatokra, és a hozzájuk szükséges anyagokra, fluidumokra, vagyis a repesztő közegre. A mélyben kell a folyékony vagy a cseppfolyós anyagot benyomni a márgába, és akkor a mikrorepedések után már felszabadulhat az értékes anyag. A diffúzión alapuló gázáramlás laboratóriumi szimulálása a Szegedi Tudományegyetem által kifejlesztett Hilase fotoakusztikus lézer mérőműszerrel történik, amelynek alkalmazása világviszonylatban is egyedülálló.

Akadt ugyan a társaságnak olyan partnere, egy vegyesvállalat, amely csalódott a kitermelés hatékonyságában, és kiszállt a vállalkozásból, de dr. Szabó György szerint a későbbiekben folyamatosan nagyobb eredmények várhatók. Eddig hét kutat fúrt meg a társaság, és ebből kettőt már termelésbe is állítottak. Ennek jelentőségét éppen az adja, hogy az Egyesült Államokon kívül ipari márgagáz-kitermelés nem létezik máshol, csak nálunk.

Az ország legmélyebb kútja fúrás közben: talpmélysége 6085 méter

Az ügyvezető igazgató úgy fogalmaz, a kutak igazolják a geológiai modellt. Hogy ennek mikor lesz országos jelentősége gazdasági szempontból, arról még hallgat a mély, és ő sem bocsátkozik jóslásokba, viszont kiemeli, hogy a társaság kitermelést végez, bányajáradékot fizet, a kitermelt gáz az országos hálózatba kerül, az olaj pedig a Dunai Finomítóba.

Cége még nem elégedett az eddigi eredményekkel, viszont újabb kutak termelésbe állítását tervezik. Azt sem rejti véka alá, hogy az Egyesült Államokban sikerrel működő technológia nem alkalmazható egy az egyben a Makó-árokban. Ennek oka, hogy a márga anyaga, annak szerkezete, a terület mélysége, hőmérséklete is befolyásolja az eljárást. Magyar kollégák kutatják laboratóriumban és a helyszínen is, hogy melyik márgamezőhöz melyik kitermelési eljárás a legjobb, leghatékonyabb, leggazdaságosabb. A magyar szakemberek hatékony munkájának egyik bizonyítéka az is, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban végzett hasonló munkát Budapestről irányítják. Az ausztráliait egyébként Denverből.

Rétegserkentés és a Hilase-műszer

Dr. Szabó György megjegyezte, hogy a cégnél nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre is, és ez nem pusztán abban merül ki, hogy valamennyi hatósági jogszabályt betartanak. Kiemelte, hogy Magyarországon még senki nem foglalkozott a felszín alatti vizek rendszerének védelmével, amikor a vállalatnál már a kutak elhelyezésénél is figyelembe vették ezeket a vízvédelmi szempontokat. Ha kellett, megfigyelő (monitoring) kutat használtak, a vegyi anyagok felhasználásánál is rendkívül szigorúan járnak el, és a telephelyre beérkező valamennyi anyag irata is a szigorúan őrzött dokumentumok közé tartozik. Az ügyvezető meg van győződve arról, hogy a serkentéssel történő kitermelés még kevésbé környezetterhelő, mint a hagyományos kitermelési mód.•