Hogyan dolgoznak össze az agy különböző kéregalatti, úgyne­ve­zett neuromodulátoros rend­szerei a tanulás során, erre kíváncsi Hangya Balázs. A vizsgálatok során két idegsejttípusra, a tanulásban és figyelemben szerepet játszó kolinerg, valamint az agy belső jutalmazási rendszerét szabályozó dopaminerg idegsejtekre fognak fókuszálni kutatócsoportjával. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak majd a Parkinson- és az Alzheimer-kórban tapasztalt kognitív zavarok jobb megértéséhez.

Hogyan lehet füstgázokból tüzelőanyagokat előállítani? Janáky Csaba kutatási programjának alapját egy fotoelektro­kémiai módszer adja, melynek során fél­vezetőkön alapuló elektródokon a napfény által keltett elektron-lyuk párok segítségével hajtanak végre csoportjával reakciókat. Olyan bioinspirált összetett elektródokat állítanak elő, amelyekben minden komponensnek precízen meghatározott és szabályozott szerepe és feladata van. Ezáltal lehetőség nyílik a korábbiaknál hatékonyabb és gazdaságosabb technológiák tudományos megalapozására. A végső cél olyan folyamatos üzemű reaktorok (fotoelektrokémiai cellák) készítése, amelyek segítségével ipari szén-dioxid-forrásokat, például füstgázokat felhasználva lehet tüzelőanyagokat előállítani.

Kóspál Ágnes a fiatal csillagok körüli porkorongban születő új bolygókat fogja vizsgálni kutatócsoportjával. Azt tűzte ki célul, hogy realisztikus kezdőfeltételeket adjon a bolygókeletkezési elméletek számára. Az utóbbi években a csillagászati műszertechnika látványos fejlődése megmutatta, hogy a csillagkörüli korongok szerkezete jóval bonyolultabb, mint korábban gondolták. A kutató arra keresi a választ, hogy az inhomogén korongszerkezet miként okoz fluktuációkat a csillagra való anyagráhullás ütemében. A kutatás másik fő kérdése az, hogy a változékony anyagáramlás és az azzal kapcsolatos hirtelen felfényesedések hogyan hatnak vissza a csillagkörüli korong bolygókeletkezési zónájának szerkezetére, ásványtani és kémiai összetételére.

Az idei ERC Starting Grant pályázat le­zárult, azonban a már nemzetközi színtéren is sikeresen bizonyított kutatócsoport-vezetők számára kiírt Consolidator Grant elbírálása még folyamatban van, a több mint kétezer-háromszáz benyújtott pályázat közül hat magyar jutott a második fordulóba, közülük négy az MTA kutatója. A második kör interjúi októberben, Brüsszelben lesznek.

Az Európai Kutatási Tanács pályázatain a második bírálati körbe bekerülni önmagában is komoly teljesítmény. Aki idáig eljutott, annak nagy valószínűséggel ígéretes kutatási tervei vannak, melyek érdemesek lehetnek a támogatásra. A Nemzeti Kutatási Fejlesztési Innovációs Hivatal az ilyen kutatási projektek felkarolására írt ki pályázatot, melynek a végső beadási határideje: 2016. december 31. Az NKFIH olyan pályázók jelentkezését várja, akik az ERC 2014. és 2015. évi felhívásaira adták be pályázatukat, a projektjük az ERC StG vagy CoG pályázat második körébe jutva B minősítést kapott, és az ERC minősítés kiadásától számított egy éven belül nem tud új pályázatot benyújtani, vagy a projekt vezetője korábban ERC pályázaton támogatást nyert, de a következő pályázati felhívásra adminisztratív okok miatt nem adhatott be pályázatot, mivel az adott időszakban ERC pályázati értékelőnek kérték fel.

Az előző évek adatai alapján elmondható, hogy hazánk figyelemre méltó pályázati aktivitást mutat az új EU-tag­álla­mok között. Tavaly a benyújtott pályaműveket illetően Lengyelországot és Csehországot követően negyvenkilenc elbírált pályázatával Magyarország volt a harmadik, és a tizenhárom új tagország összesen elnyert huszonegy grantjéből négy kutatási projekt magyar befogadó intézménynél zajlik.•