2012. július 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Lendületesen kutatnak a fiatalok

Negyedik alkalommal osztották ki a fiatal kutatók hazatérését, illetve itthon tartását segítő Lendület Fiatal Kutatói Program forrásait a sikeresen pályázók között. Idén harminchét kutató nyert, közülük heten e programnak köszönhetően térnek haza.


„A Lendület modell a nagy, világszínvonalú kutatások, az egyéni, intézményi pályaíveket ígérő vállalások programja. Ebben a modellben nemcsak megmarad, hanem megsokszorozódik az erő. A nyertesek nem csupán támogatást nyernek kutatásaikhoz, hanem a magyar tudomány mozgatóivá válnak. Egy tudományos rendszer ébresztőivé és megújítóivá” – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, a Lendület program elindítója az idei eredményhirdetésen.

Forrás: MTA; fotós: Egyed Melinda

Az Akadémia elnöke 2009. január 14-én hirdette meg a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára létrehozott Lendület programot. Abban az évben az MTA saját forrásaiból 250 millió forintot különített el erre a célra, s 27 pályázat érkezett, öt nyert – három kutató külföldről pályázott sikeresen. A következő évben is folytatódott a program, az akkor elosztható 300 millió forintra 22-en jelentkeztek, a hét nyertes közül négyen külföldről nyújtottak be kiváló pályázati anyagot. Tavaly további 600 millió forint állt rendelkezésre. A száz jelentkező közül 16 nyert, köztük hárman külföldről – abban az évben nyert először hölgy, igaz, mindjárt három. Az idei, immár negyedik meghirdetésére minden korábbinál több, összesen 132 pályázati anyag érkezett, ami azt mutatja, hogy a kutatók körében igen vonzó ez a program. És azt is mutatja, hogy a pénzhiánnyal küzdő magyar tudománynak minden forrásra szüksége van. 2012-ben a felosztható pénz is jócskán meghaladta a korábbi összegeket: 1,25 milliárd forint jutott erre a célra, amelyből 1,197 milliárdot nyertek el a pályázók. A 132 jelentkező közül 37 nyert – heten külföldről térnek haza –, ők már július elsején hozzákezdhetnek ígéretes terveik megvalósításához.

A 2012. évi Lendület-nyertesek száma az egyetemeken és az MTA kutatóintézet-hálózatban

A tavalyi pályázati kiírás újdonsága volt, hogy a Lendület programot az Akadémia az egyetemekre is kiterjesztette. Szintén változás, hogy a kutatócsoportok vezetésére jelentkezők életkoruknak megfelelően két kategóriában pályázhattak. Az egyikben önálló kutatói pályájukat kezdő, 30–40 év közötti fiatal kutatócsoport-vezetők jelentkezését várták (Lendület I. kategória). A Lendület II. kategóriában sikeres, önálló kutatói pályát folytató, 35–45 év közötti, a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatók adhatták be pályázataikat. Idén első ízben kaptak lehetőséget a már kiemelkedően sikeres vezetői kutatói pályát maguk mögött tudó, 40–55 év közötti tudósok (Lendület III. kategória) a programban való részvételre. A 37 nyertes közül négyen ebbe a kategóriába tartoznak – ketten az MTA tagjai. Az érvényes pályázatokat három anonim bírálói értékelés alapján 20 tagú zsűri bírálta.

A külföldről és itthonról pályázó Lendület-nyertesek száma 2012-ben

„A növekvő támogatásból jól érzékelhető, hogy a kormányzat is elismeri a Lendület program filozófiáját, céljait és jelentőségét” – emelte ki Pálinkás József, az MTA elnöke. Az idén kiosztott 1,197 milliárdhoz hozzá kell venni a korábbi években odaítélt támogatásokat is, hiszen azok az idén is járnak. Így összességében 2012-ben 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre a programra. Az elnök szerint a Lendület „a kiválók programja, a legjobbaké, akiknél minden egyes forint eredménnyé válik. A nyertesek a világot felrázó kutatásokra vállalkoznak, olyanokra, amelyek átrendezik az ismereteket és amelyek megváltoztatják a jövőt.” Pálinkás József szerint mindegyik program egyedülálló a maga nemében, s reméli, hogy ha néhány év múlva értékelik az akadémiai kutatóintézetek és az egyetemek tudományos eredményeit, szembeszökő lesz azoknak a teljesítménye, akik a Lendület program keretében kezdhették el, illetve folytathatták kutatásaikat.

A Lendület-pályázat finanszírozására rendelkezésre álló források éves növekménye (M Ft).
2012-ben a teljes összeg 2400 M Ft

Ami az 1,197 milliárd forint tudományterületek közötti megoszlását illeti, a matematika és természettudományi területen a nyertesek 46 százaléka tevékenykedik, támogatásuk 477,9 millió forint, az élettudományok részaránya 40,5 százalék, támogatásuk 588,7 millió forint, a humán- és társadalomtudományoké pedig 13,5 százalék (130,1 millió forint). Az MTA-tól kapott adatok szerint a matematikusok és természettudósok jóval több pénzt (692 millió forint) igényeltek, mint amennyit kaptak. Hasonló a helyzet az élettudósoknál, akik 788 millió forintot szerettek volna elnyerni. A humán tudományok képviselői 130,7 milliót kértek és körülbelül annyit is kaptak. Öt nyertes az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában dolgozik majd, négyen-négyen a Debreceni Egyetemen, illetve az ELTE-n. Hárman a Semmelweis Egyetemen és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kutathatnak. A többi egyetem és kutatóhely egy-két nyertest tud felmutatni. Összesen tizennyolc intézmény fogad „lendületes” kutatót.

A kutatócsoport-vezető fizetése a Lendület I. kategóriában havi bruttó 656 ezer forint, a Lendület II. kategóriában 875 ezer forint, míg a Lendület III. kategóriában 1,093 millió forint azzal a meg­kötéssel, hogy az MTA-tól akadémikusi tiszteletdíjban részesülők csak a Lendület I.-nek megfelelő illetményt kaphatják. A Lendület-nyertesek a szerződéskötés után az MTA-tól kapott más ösztöndíjakról (például a Bolyai-ösztöndíjról) lemondanak. A nyertesek által elnyert támogatás minimális összege évi 20 millió forint, maximális összege az I. kategóriában évi 50, a II. kategóriában évi 60, a III. kategóriában évi 80 millió forint lehet, amit öt éven át kapnak. A pályázatban csak új vagy a kutatóhelyen legfeljebb tíz éve művelt kutatási témát lehet megnevezni. Amennyiben a kutatócsoport három év alatt nem ér el megfelelő eredményeket, vagy ugyanezen idő alatt nem nyer el külső kutatástámogatást, a csoport kiemelt támogatását az Akadémia elnöke által meghatározott időpontban megszüntetik. Azaz, nem ülhetnek a babérjaikon a nyertesek.•

Díjazottak
Lendület I.
Chinopoulos Christos orvos a mitokondriumokat szeretné jobban megismerni. Csanády László kutatóorvos egy speciális fehérje szerkezetét tanulmányozza. Dalos Anna zenetörténész egy zenei archívum megteremtését vállalta fel. Deák Andrea vegyész új anyagokat állítana elő. Gyuranecz Miklós állatorvos speciális baktériumokat szeretne jobban megismerni. Hettyey Attila bio­lógus az állatok védekezését kutatja. Horváth Róbert biofizikus a bioszenzorokra specializálódott. Kern Zoltán klímakutató a Kárpát-medencében zajló folyamatokat elemzi. Kukovecz Ákos vegyész nanorészecskékre koncentrál. Novák Zoltán kémikus új katalitikus eljárásokat kiváltó módszereket ígér. Orbán Gergő fizikus a gépi intelligencia határterületeit kutatja. Pál András asztrofizikus húsz távcsőből épít műszert. Pós Zoltán biológus az úgynevezett T-sejteket vizsgálja. Tapolcai János mérnök az internet problémáit elemzi. Takács Károly szociológus a Rákosi-korszak politikai folyamatait kutatja.

Lendület II.
Abért Miklós matematikus csoportelméleti problémákat kutat. Bajnok Zoltán elméleti fizikus a kvantumtérelmélet kérdéseire koncentrál. Barta Zoltán viselkedésökológus az állati közösségekben meglévő egyedi különbségeket elemzi. Benczúr András matematikus az óriási méretű információhalmazok feldolgozására koncentrál. Frei Zsolt asztrofizikus a gravitációs hullámokat kutatja. Fuxreiter Mónika biokémikus a fehérjék szerkezeti sokféleségének biológiai következményeit vizsgálja. Hájos Norbert agykutató az érzelmi reakciók mögött meghúzódó idegélettani folyamatokat tanulmányozza. Homolya László biológus a sejtek élettanára koncentrál. Józsi Mihály Krisztián immunbiológus a kórokozók elleni védekezés terén szeretne új eredményeket elérni. Katz Sándor fizikus a protonok és a neutronok tulajdonságait kutatja. Legeza Örs elméleti fizikus a kvantumfizikai rendszereket tanulmányozza. Molnár Lajos matematikus a funkcionálanalízis problémáit vizsgálja. Pál Csaba biológus a gyógyszer-rezisztencia folyamatát elemzi. Pálffy Géza történész a Szent Korona 1526 és 1916 közötti históriáját kívánja feltárni. Takács Gábor elméleti fizikus a kvantumrendszerek megismerésében ígér új eredményeket. Tasnádi Attila matematikus a korrupció kérdéseit vizsgálja. Tusnády E. Gábor biológus a membránfehérjék szerkezetét akarja jobban megismerni. Tusor Péter történész a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját vizsgálja a középkortól 1918-ig.

Lendület III.
Nagy László kutatóorvos a gének működését szeretné jobban megismerni. Nusser Zoltán neurobiológus az agy működését kutatja. Winkler István pszichológus hallásjavító készülékekre intelligens funkciókat fejleszt. Guttman András kémikus kutatásai a daganatok elleni eredményes küzdelmet segíthetik.

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka