Kutatás-fejlesztés itthon és Brüsszelben

A regionális innovációs ügynökségek közül a dél-dunántúli az egyetlen, amelynek Brüsszelben is van saját innovációs képviselete. Az elmúlt több mint három évben a szervezet komoly eredményeket ért el a képzések, a klaszterek fejlesztése terén és a pályázati források lehívásának elősegítésében.


A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2005-ben indította útjára az innovációs ügynökségi hálózatot. Általában regionális fejlesztési ügynökségek hozták létre őket, és egészen jól megvalósították a hivatal elképzeléseit, ezért az NKTH pályázatot írt ki 2008-ban ügynökségek létrehozására. A ma működő szervezetek között a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. is nyert a programon, a társaság 2008. július elsején kezdte meg működését. A kft.-t a regionális fejlesztési ügynökség a régió három megyéjének tudásbázisai, kamarák, vállalkozói központok, a DDRF Zrt., a MISZ és meghatározó cégek bevonásával hozta létre.

„Ahogy minden régió, mi is rendelkezünk regionális innovációs stratégiával, amely hat évig, 2010-ig volt érvényben – mondta Kocsis Tamás, a nonprofit kft. ügyvezető igazgatója. – Megalkotásában annak idején többen részt vettünk az ügynökség későbbi munkatársai közül, tudtuk, hogy melyek a kiugró ágazatok, amelyeket szem előtt tartva kell dolgozni, és megkezdtük legfontosabb tevékenységeinket.”

Kocsis Tamás

A régió erősségei közé a gépipar, egészségipar, az élelmiszeripar, az agrárinnováció, a kulturális és környezetipar, valamint az informatika tartozik, tudtuk meg Kocsis Tamástól. Az ezekben a szektorokban dolgozó kis- és közepes vállalkozásokat egységes adatbázisba foglalták, de az ügyvezető nem titkolta: a fejlődőképes vállalkozásokra koncentrálták a munkájukat.
Az elmúlt bő három év során az ügynökség igen sokat segített a vállalkozásoknak az oktatás terén. Kocsis Tamás kiemelte: a köz­ponti finanszírozásnak köszönhetően a résztvevőknek ingyenesen tartottak innovációs menedzserképzést, amire kis- és nagyvállalatok munka­társai is jelentkezhettek. Szándékosan nem egy helyen rendezték (Pécs, Paks, Kaposvár), hogy a regionalitás elve érvényesüljön: három alkalommal több mint hetven innovációs szakembert képeztek.

„Igyekeztünk ipari parkokban és klaszterekben tevékenykedő vállalkozásokat is helyzetbe hozni, ezért a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen akkreditáltattunk egy klasztermenedzser-képzést, amelyet meg is valósítottunk 2010 őszén – tájékoztatott Kocsis Tamás. – A képzésre a régión kívülről is jöttek.”
A klaszterek a régió adottságaihoz illeszkednek, fejlődésüket nagyban segítette az ügynökség is, ilyen a biotechnológiai-innovációs, az informatikai, a gépipari vagy éppen a kezdeményezésükre létrejött élelmiszer-innovációs klaszter. A geotermia és az alternatív energiák felhasználása érdekében jött létre az alkalmazott földtudományi klaszter, ennek maga az ügynökség a menedzserszervezete.
Az innovációra fordítható források lehívása 2007-2008-ban akadozott, ám azt sikerként könyveli el Kocsis Tamás, hogy 2009-ben két és félszeres túljelentkezés volt az alapokra. Az évente átlagosan egymilliárd forintos alapok kihasználtságához a regionális innovációs ügynökség is jelentősen hozzájárult.

„2009-ben az eszéki fejlesztési ügynökséggel karöltve létrehoztuk brüsszeli irodánkat – tette hozzá Kocsis Tamás. – Kimondottan innovációs képviseletük más magyarországi ügynökségeknek nincs, igaz, azt egyelőre nem tudjuk, hogy 2012-ben fenn tudjuk-e tartani.”
A brüsszeli képviseletük egyik fontos eredménye, hogy havi rendszerességgel több mint ezer vállalkozásnak, kutatóhelynek kiküldött hírlevelükben pontosan négy éve naprakészen szerepelnek nemzetközi és hazai pályázatok, és kimutathatóan több innovációs pályázatot adtak be az uniós alapokra a Dél-dunántúli régióból, mint a korábbi években.

„Nagy a lemaradás a régióban, hiányzik egy erős vállalkozói, gazdasági háttér és a kutatás-fejlesztésre fordított összegben is utolsók vagyunk a régiók között – jegyezte meg Kocsis Tamás. – Célunk, hogy ez változzon, hidat képezzünk a tudás, kutatási szféra és a vállalkozások között. Ha ez jól működik, nő az innovációs potenciál, és akkor nő a gazdasági is, e nélkül pedig nincs versenyképesség.”•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka