2013. április: jegyzet, portré, tudomány, biotechnológia, innováció, egyetem, disszemináció, közlekedés, vízgazdálkodás, zöldkörnyezet, megújuló energia, it, okostechnológia
2013. április 4.

Szerzők:
Fehér Sándor
Csupor Károly

Nyugat-magyarországi Egyetem Faanyagtudományi Intézet • http://faanyag.fmk.nyme.hu

Kreosot a vasúti faaljak védelmében

A vasúti felépítmények kiépítésénél a sínek rögzítésére ma még nélkülözhetetlen a faaljak használata. A fából készült aljakat számos jó tulajdonságuk okán alkalmazzák, sajnos azonban más oldalról a tartósságuk, időjárás-állóságuk számos problémát vet föl.


A Magyarországon használatos faaljakat alapvetően két fafajból gyártják: bükkből és európai tölgyből. A bükknek gyakorlatilag nincs semmilyen ellenállása a gombák és rovarok támadásával szemben, ugyanakkor az európai tölgyek már igen jó természetes védelemmel rendelkeznek e károsítókkal szemben. Nem véletlen, hogy például Szlovéniában hídfáknál a tölgyet már védőszeres kezelés nélkül is használják. Védőszeres kezelés nélkül a bükk élettartama kültéren, talajjal érintkezve úgy 2-5 év, míg az európai tölgyeké 10-20 év.

Az élettartam növelését vasúti faaljaknál kreosottal való telítéssel oldják meg. Így még a természetes tartóssággal sem rendelkező bükk élettartama is jelentősen megnövelhető. A vasúti faaljak élettartamát 25-30 évre tervezik. Természetesen ez az érték a gyakorlatban kisebb is lehet, de akár jelentősen meg is növelhető, például a tölgyek esetében.

A kreosottal való védelem nem veszélytelen. A kreosot humán-egészségügyi szempontból kimondottan káros, és a környezetterhelési faktora is igen jelentős. A kreosotnak több típusa is ismert, így WEI A, WEI B és WEI C, ezek leírását az MSZ EN 13991:2004 szabvány tartalmazza. Az Európai Unió a különböző típusú olajok eltérő benzo(e)pyren-tartalma miatt a 2011/71/EU (2011. július 26.) rendeletében szabályozza a kreosot használatának lehetséges típusait. A rendelet értelmében ma már az A típusú olajok nem alkalmazhatók, csak a B és a C olajok. A két utóbbi között is jelentősek a különbségek. Vajon melyiket célszerű alkalmazni annak tudatában, hogy maximálisan megtegyünk mindent a kreosottal kezelt talpfával dolgozók egészségének védelme érdekében, valamint a kezelt talpfák okozta környezetterhelés (ökológiai szennyezés, például víz- és talajszennyezés) minimalizálásáért.

Különböző kreosotok párolgási görbéi

Az ábrán jól látható, milyen nagyok a különbségek az egyes olajtípusok között. Az A típusú olajban egyaránt megtalálhatók az alacsony és a magas hőmérsékleten kipárolgó frakciók, ennek következtében a benzo(e)pyren-tartalom igen magas, meghaladja az 50 ppm-et. Egyebek között ezért sem engedélyezett ez az olaj. A B olaj meglehetősen hasonlít az A típusúra, például nagy arányban tartalmaz kioldható alkotórészeket, így a kipárolgása jelentős. Ez okozza a B olajjal telített faaljak erős, zavaró illatát. Továbbá az sem mellékes, hogy az oldható komponensek kimosódása a talpfából szintén komoly mennyiséget tesz ki. A C típusú olajok tulajdonságai láthatóan már lényegesen kedvezőbbek. Nem tartalmaznak alacsony hőmérsékleten kioldható komponenseket, ezért a telítőszer kimosódása, valamint az illékony vegyületek (VOC) kipárolgása számottevően alacsonyabb. Az olaj komponenseinek nagy része az aktív, a tényleges védelmet ellátó zónában található, míg a többi alkotórészek a stabilizált, rögzített tartományban lelhetők fel, azaz amelyek kimosódása, ki­párolgása minimális. Ezek alapján a C típusú olajok környezetterhelése jóval kisebb, mint a B tí­pusúaké.

A C típusú olajok között is kimutathatók kisebb különbségek. A WEI C GX-Plusnak még az előbbi olajoknál is kedvezőbbek a tulajdonságai. A benzo(e)pyren-tartalma kisebb, mint a B és a C olajé, tényleges értéke 10 ppm. 300 °C-on a kipárolgás mértéke nulla. A desztilláció csak 310 °C-on indul meg, és 355 °C-on is csak 70 százalék, szemben a C olaj 75 százalékával. Mindez azt eredményezi, hogy például a GX-Plus olajjal telített faaljak kevésbé okoznak „illat­szennyezést” a környezetükben, továbbá a talpfából kimosódó telítőszer mennyisége is kisebb.

A fentiek alapján az unió országainak többsége (köztük Csehország, Ausztria, Németország stb.) arra törekszik, hogy az általuk beépített faaljak GX-Plus olajjal legyenek telítve. Hazánk is hasonló úton jár. A MÁV Zrt. kizárólag olyan faaljakat fogad el, amelyek vagy WEI C, vagy GX-Plus olajjal vannak telítve. Több uniós országban is feltűntek olyan szállítmányok, amelyek nem megfelelő vagy szennyezett, kevert olajjal voltak telítve. Ezért a tagállamok szigorították az ellenőrzést, így a Nyugat-magyarországi Egyetem EFVL Vizsgálólaboratóriuma is a hagyományos minőség-ellenőrzésen túl kidolgozta a telítő olajok megfelelőségének és tisztaságának ellenőrzésére szolgáló módszerét. Ennek eredményeként az elmúlt évtől Magyarországra beszállított telített vas­úti faaljak telítőolaj-ellenőrzése is rendszeressé vált.•

 
Innotéka