Soós Miklós: Cégünknek két üzletága van, a labor és a képalkotó. Ez utóbbival rendkívüli sikereket érünk el a Nemzeti Agykutatási Programban, ahol a kutatókkal együttműködve egyedi mikroszkóprendszereket fejlesztünk ki.

Kun András: A Nemzeti Agykutatási Program elindulását megelőzően is kapcsolatban álltunk agykutatókkal. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, a KOKI-ban 2010-ben alakult meg a Nikon–KOKI Mikroszkóp Központ, amely az ország legnagyobb optikai mikroszkópparkjával rendelkezik. 2012-ben pedig egy rangos nemzetközi hálózat részévé vált, amikor elnyerte a Nikon Ideg­tudományi Kiválósági Központ címet.

Pálinkás József, az MTA elnöke és Sumio Emori, a Nikon Instruments B.V. elnöke a Nikon-KOKI Mikroszkóp Központ szalagátvágásánál 2010-ben.

Freund Tamás, az MTA KOKI igazgatója és Sumio Emori, a Nikon Idegtudományi Kiválósági Központjának megnyitásán az intézetben, 2012-ben.

A világ élvonalába tartozó gyártók hazai képviselőjeként hogyan segítik a magyar agykutatókat?

S. M.: Lényegesen szorosabb a kapcsola­tunk a megrendelőinkkel, mint egy hagyomá­nyos értékesítő cégnek. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbbet ajánljuk, először meg kell ismernünk, mire szeretnék használni, az eladás után pedig biztosítanunk kell a megvásárolt berendezés folyamatos karbantartását, valamint az újabb kutatási feladok elvégzéséhez szükséges applikációkat. Olyan hálózatot szeretnénk kiépíteni, amelyben nem az eladás a fő motiváló erő, hanem a folyamatos kapcsolat és a közös gondolkodás.

Igen szoros együttműködésről lehet szó, ha Magyarország idegtudományi központjában is nyitottak egy irodát…

K. A.: Azért működtetjük ezt az irodát, mert közös ügyünk a kutatók sikere. A KOKI központi mikroszkóplaborató­riumát tizenhat kutatócsoport használja. Sok tudás halmozódik itt fel, és olyan jelentős eredmények születnek, amelyeket mi magunk, és a gyártó cég is felhasznál, például úgy, hogy a következő generációs mikroszkópokba beépíti, amit a KOKI-ban fejlesztenek. A teljes műszerpark beszállításán, „testreszabásán” túl kényelmi szempontokra is törekedtünk, kezdve azzal, hogy az összes mikroszkóp egy szoftveren fut, egészen addig, hogy sötétben világít a billentyűzet. Itt napi huszonnégy órás segítséget kapnak a kutatók.

Ma már számos közös fejlesztésünk is van a KOKI-val, és az együttműködésünk mintául szolgált a 2014-ben elindult Nemzeti Agykutatási Programban részt vevő más kutatócsoportok számára is. Nagyszerű lehetőségnek tartjuk, hogy a Nikonnak van Magyarországon egy idegtudományokkal foglalkozó központja, ahol leendő partnereinknek be tudjuk mutatni a műszereket, különösen, ha ez arra ösztönzi a kutatókat, hogy olyan megoldásokat részesítsenek előnyben, amelyekhez a mi berendezéseink a legalkalmasabbak. A Szegedi Tudományegyetem Optika és Kvantumelektronika Tanszékén működő optikai mikroszkópiai kutatócsoport, mely szintén részt vesz a NAP-ban, jelenleg saját fejlesztésű mikroszkóprendszerének a megépítésén dolgozik, és megvan a lehetőségünk arra, hogy ebben is partnerek lehessünk, mert a kutatókkal való együttműködéshez az kell, hogy a műszerek – a felhasználói igényekhez alkalmazkodva – modulárisan felépíthetőek legyenek, és a Nikon mikroszkóprendszerek ilyenek.

A Nikon idegtudományi célra kifejlesztett lézerpásztázó és elektrofiziológiai vizsgálatra alkalmas objektíve

A szoros együttműködés révén elősegít-­hetik-e egy új kapcsolati háló kialakítását a kutatók között?

K. A.: Szívesen vállaljuk az összekötő szerepet a kutatók között, mivel rendszeresen megfordulunk az ország különböző részein működő laboratóriumokban, és ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy naprakész tudásunk legyen a hazai agykutatásról. Sok esetben rajtunk keresztül kerülnek egymással kapcsolatba, és mi igyekszünk alkalmat teremteni a kutatóknak a találkozásra, például úgy, hogy konferenciákra hívjuk meg őket. Ez nekünk is fontos, hiszen az általunk forgalmazott műszerek csúcskategóriás termékek, vagyis nem az a kérdés, hogy jó-e, amit kínálunk, hanem az, hogy jól tudják-e a kutatók használni. Nekünk kell alkalmazkodnunk a kutatási feladatokhoz, mert jelentős tudományos eredmények eléréséhez együttműködésre van szükség, nem elég meg­vásárolni a csúcskategóriás berendezést.•

2016. szeptember