2019. április: jegyzet, ökológia, portré, élelmiszer, orvostudomány, tudomány, kémia, innováció, egészségipar, mikroszkópia, it, közlekedés, építés, urbanisztika, zöldkörnyezet, okostechnológia, egyetem, disszemináció, környezetvédelem
2019. április 3.

Szerző:
Bencze Áron

Közlekedésfejlesztés: minden forrás lekötve

A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 35 közútfejlesztési és 86 kötöttpályás projekt valósul meg – hívta fel a figyelmet lapunknak adott interjújában Szalóki Flórián, a közlekedésfejlesztési operatív programokért felelős helyettes államtitkár, aki arról is beszélt, hogy a 3-as metró többi szakaszának felújítására is biztosítottak keretet az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) forrásaiból.


A 2020-ig tartó európai uniós ciklusban a közlekedésfejlesztési feladatokat felölelő operatív program keretösszegének hány százalékát sikerült ez év márciusáig lekötni?

– Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program prioritások teljes keretösszegét lekötöttük 2019 márciusáig. Az operatív program hétéves kerete a technikai árfolyamon számolva 1241 milliárd forint. Ennek több mint négyötödét, 1033 milliárd forintot már ki is fizettünk a projekteket megvalósító szervezeteknek.

Nagyságrendileg hány közlekedésfejlesztési projekt indult vagy indul el ebben a ciklusban? Ez mennyivel több vagy kevesebb, mint ami a 2007–2013-as időszakban valósult meg?

– Az IKOP keretében előreláthatóan 35 közútfejlesztési és 86 kötöttpályás projekt valósul meg, a teljes projektszám összességében az ötödére csökkent a 2007–2013-as időszakhoz képest. Az eltérés oka, hogy a korábbi ciklusban számos kis értékű beruházást is a közlekedésfejlesztési keretből finanszíroztunk, a többi között a kerékpárút-fejlesztéseket, amelyek a jelenlegi programozási időszakban az IKOP-ból önállóan már nem támogathatók. Új támogatási forrásként jelent meg 2014 óta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), amelyből a magyar projektjavaslatokkal több mint egymilliárd eurót tudtunk lehívni. A gazdasági növekedésnek köszönhetően a hazai költségvetés is egyre nagyobb részt képes vállalni a közlekedésfejlesztés finanszírozásából. Így például a 2022-ig megvalósuló közúti beruházások összes költségének több mint felét a magyar büdzsé fedezi.

Mennyire gyakori, hogy egy vállalás vagy indikátorszám be nem teljesülése miatt korrekciót rendel el az EU egy uniós társfinanszírozású projekt esetében?

– Közlekedésfejlesztési projektek esetében egyszer sem szabtak ki korrekciót indikátorok nem teljesítése miatt, ezért szerencsére ilyen példát nem tudok említeni. A 2014–2020-as időszak újdonságának tekinthető az úgynevezett eredményességmérési kerethez kapcsolt indikátorok teljesítésének szoros bizottsági nyomon követése, a részteljesítések kétszeri ellenőrzése. Az első, 2018-ig tartó szakasz részcéljait az IKOP teljeskörűen teljesítette.

Milyen érdekesebb vagy nagyobb volumenű vasúti fejlesztés kezdődik ebben az évben?

– Idén indulhat meg a vasúti kommunikációs alrendszer, a GSM-R kiépítésének második üteme. Jelenleg a projekt tervezését végzi a komplex tervezéssel és kivitelezéssel megbízott vállalkozó. A fejlesztés az Európai Unió felé tett vállalásaink alapján készülő úgynevezett ERTMS (European Rail Traffic Management System) rendszer része, melynek keretében a magyarországi vasúthálózat főbb vonalszakaszain a 2007–2013-as programozási időszakban elindultak és jelenleg is folynak az ETCS (Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) pálya menti alrendszer kiépítését célzó projektek is. Az egységes hálózat kialakítása építési és üzemeltetési szempontból is kedvezőbb, az átjárható vonalak számának növelése a nemzetközi vasúti kapcsolatok színvonalát javítja, hozzájárulva a vasúti közlekedéssel szemben támasztott uniós igény teljesítéséhez. A projekt keretében a magyarországi TEN-T vasúti törzs- és átfogó hálózat mintegy kétezer kilométerén valósul meg fejlesztés.

Gigaberuházásra készülnek a V4-ek
Közép-Európában nagyon ritkák az észak–déli irányú infrastruktúrák, és szűkösek a határátkelési lehetőségek is. Ezért is számít kuriózumnak, hogy a visegrádi országok történelmük egyik legnagyobb beruházására készülnek a Budapest–Pozsony–Ostrava–Varsó közötti gyorsvasútvonal megépítésével. A tervek szerint a vonal hazánkban érinteni fogja Győr városát is, és a hálózatot be kívánják kötni a Feri­hegyi repülőtérhez is. A zöldmezős beruházásban felépülő, kétvágányú, legalább 250 km/h-s haladási sebességű vasút megvalósíthatósági tanulmánya másfél-két év alatt készül el. Évente mintegy félmillió utassal számolnak, az útvonalon pedig várhatóan több fontos műtárgy is megépül: alagutakat, Duna- és Odera-hidat fognak átadni, illetve legalább két helyen jelentős közúti átvezetéssel is számolni kell több kevésbé jelentős átkelő és létesítmény mellett. A tervek szerint a vasútvonalon a hagyományostól eltérő, nagyobb kapacitású szerelvények közlekednek majd, és az egész rendszert intelligens közlekedési megoldásokkal alakítják ki. A beruházás megvalósulásával valódi konkurenciát kap a légi közlekedés a visegrádi országok között.
Tavaly kezdődött meg az észak-balatoni vonal villamosítása. Milyen konkrét fejlesztések valósulnak meg a Szabadbattyán–Balatonfüred közötti szakaszon?

– A fejlesztés első ütemében a Szabadbattyán–Balatonfüred közötti 55 kilométeren villamosítják a vasútvonalat. A tervezésre és a kivitelezésre szóló vállalkozási szerződés tavaly októberben lépett hatályba. A projekt jelenleg tervezési fázisban van, a látványosabb előkészítő munkák várhatóan idén ősszel, tehát a nyári balatoni forgalom nagymértékű zavartatása nélkül indulhatnak meg. A felsővezeték-építési munkák mellett elvégzik a vasúti pálya szabályozását, megújul Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs állomások vágányhálózata, ezeken a helyszíneken akadálymentes pero­nokat is építenek. Az első ütem munkálatainak befejezése a vállalkozási szerződés alapján 2021 tavaszára-nyarára prognosztizálható. A beruházáshoz kapcsolódóan a további szükséges tervezési feladatok is elkészülnek várhatóan 2020 végéig, ami megteremti a lehetőséget az első ütemből ki­maradt állomások és megállóhelyek későbbi fejlesztéséhez.
Szintén még ebben a programozási időszakban készülnek el a második ütemhez szükséges engedélyezési tervek a Balatonfüred–Keszthely viszonylatra, a Balaton keleti régiójában az északi és déli part vasútvonalainak összekötésére. A tervezési kiírás 2020 elején jelenhet meg. Az előkészületek a Balaton teljes körüljárhatóságát alapozzák meg a tájba illeszkedő és környezetkímélő, mert villamosított vasúton.

Nem csak infrastrukturális fejlesztések indultak a MÁV-nál. Jelenleg is zajlik már egy komolyabb informatikai fejlesztés. Miért volt erre szükség?

– A MÁV Zrt. és a MÁV-Start Zrt. konzorciuma a gazdálkodási, valamint az infrastruktúra- és gördülőállomány-karbantartási folyamatokra kiterjedő integrált informatikai megoldást vezet be, a fejlesztés röviden INKA projektként ismert. A projekt első ütemében a MÁV-csoport egy strukturált műszakiobjektum-nyilvántartást valósított meg, elsősorban a pá­lyalétesítmény szakterületeken. A rendszer magas színvonalon támogatja a karbantartás- és kapacitáskorlátozás-tervezést és kontrollt. Az integrált megoldás emellett a vasútszakmai folyamatokhoz kapcsolódó gazdálkodási funkciókat is le­fedi. Az INKA első üteme 2015–2017 között valósult meg, szakaszolt projektként, a beruházás teljes támogatási összege 3,3 milliárd forint volt. A megkezdett munka folytatásaként az INKA2 ad keretet a vasúttársaság további hatékonyság­növelő informatikai fejlesztéseinek. A projekt eredményeként áttekinthetőbbé és hatékonyabbá válik a járművek üzemeltetéséhez elengedhetetlen karbantartási folyamat és a fejlődést biztosító gyártási folyamatok tervezése, nyomon követése, megvalósítása. Teljes mértékben a vasúttársaság igényeinek megfelelően újul meg a személyzet és járművek vezénylését, biztosítását szolgáló szoftver. A projekt része az anyagellátási folyamatok új alapokra helyezése, mely egy ilyen szerteágazó hálózattal rendelkező vállalat esetében kiemelkedő feladat.
A vezetői döntéshozatal folyamatainak támogatására a projekt egy adattárházat valósít meg, amely a korábbiaknál mélyebb és sokrétűbb adatállomány tárolását, rendszerezését és feldolgozását teszi lehetővé. A fejlesztés előnye, hogy az említett elemeket integráltan, egy rendszerben biztosítja. A projekt várhatóan már 2020-tól támogatja a vasúttársaság folyamatait.
A megvalósítás forrását 3,6 milliárd forint értékben az IKOP 2. prioritása és közel 400 millió forint önerő biztosítja.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium már tavaly megrendelte a Szeged–Szabadka és Szeged–Békéscsaba tram-train vonalszakaszok megvalósíthatósági tanulmányát, és folyamatban van a meglévő tervek felülvizsgálata, valamint a kivitelezés előkészítése. Jelenleg hogy áll a projekt?

– A „Szeged–Hódmezővásárhely között városi-elővárosi tram-train rendszer megvalósítása” komplex projekt részben IKOP-, részben hazai forrásból valósul meg.

A Szeged–Hódmezővásárhely tram-train építése

IKOP-forrásból a tram-train járművek beszerzése és a járművek fogadására, karbantartására alkalmas járműtelep építése történik Szeged-Rendező pályaudvaron. A járművek gyártását a közbeszerzési eljáráson nyertes Stadler Rail Valencia S.A.U. végzi. A gyártás 2017 végén megkezdődött, és a tervezett ütemben zajlik. Az első két jármű leszállítása 2020 nyarán várható, az utolsó két jármű leszállításának határideje 2021. április. A járműtelep tervezésére és kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás folyamatban van.

A Szeged–Hódmezővásárhely tram-train egyik szakasza
A 3-as metró déli szakaszára is várható plusz uniós forrás?

– A kormány tavaly novemberi határozatával jóváhagyta az M3 metróvonal infrastruktúra rekonstrukciója projekt támogatásának növelését, és az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének módosítását a kiemelt budapesti közösségi fejlesztések keretében.
A fenti döntés a korábban meghatározott támogatási összeget 217,5 milliárd forintra emelte, melyből az IKOP keretében jóváhagyott összeg mintegy 172 milliárd forint, a hazai társfinanszírozás terhére biztosított forrás pedig 44 milliárd forint. A teljes vonalra vonatkozó támogatás az előzetes becslések szerint fedezni fogja a beruházás összes szakaszának építési költségeit.

Hogy halad az intermodális csomópontok, az IMCS-k létesí­tése az ország különböző nagyvárosaiban?

– Jelenleg a kaposvári IMCS kivitelezése zajlik, a beruházás a korábbi épületek bontásának, az új csomópont tervezésének fázisában tart. Eger, Nyíregyháza és Székesfehérvár csomópontjai előkészítésre kaptak forrást részben az IKOP-ból, részben a Beruházás Előkészítési Alapból.

A kaposvári buszpályaudvar bontása a leendő IMCS helyén

Összességében elmondható a projektekről, hogy igen időigényes előkészítéssel számolhatunk, ennek oka, hogy ezek a projektek az adott város közlekedésének fejlesztését akár évtizedekre befolyásolhatják. Az Európai Unió a jelenlegi finanszírozási ciklusban minden városi közlekedésfejlesztési projekt esetében megköveteli a hosszú távú Fenntartható Mobilitási Terv készítését is.

A közúthálózatra összesen mekkora összeget fordítanak, és hány kilométer autópályát adhatnak át idén?

– Az IKOP keretében az idei évben közútfejlesztési projektekre betervezett összes kiadás 189 milliárd forint. Az M30-as Miskolc–Tornyosnémeti és az M8-as Körmend–Rábafüzes összeköttetések egyes szakaszain idén kezdődnek meg az érdemi kivitelezési munkák.

Az M30-as tavaly elkészült Tornyosnémeti–országhatár szakasza

Ami az autópályákat illeti: 2019-ben az M2-es Budapest–Vác közötti, közel 20 kilométeres szakasza és az M4-es Berettyóújfalu–Nagykereki szakasz több mint 26 kilométeres második ütemének átadása vár­ható. IKOP-forrásból sztrádafelújítás nem támogatható, így az M1-es és M7-es folytatódó rekonstrukciójának költségeit is a hazai Komplex útfelújítási program fedezi.

Az M2-es gyorsforgalmi út Budapest–Vác között
Jelenleg hol tart a komáromi híd építése?

– A híd és a kapcsolódó magyar útszakasz építése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, 85 százalékos uniós támogatással, 24,3 milliárd forint összköltséggel zajlik. A híd tartókábeleinek befűzése szeptember közepén kezdődik, a pilon novemberben érheti majd el teljes magasságát. A tervezett ütemezés szerint 2019 végére a híd szerkezete elkészül, ezután kezdődhetnek a befejező munkák. A forgalomba helyezés legkorábbi lehetséges időpontja 2020 első negyedéve. A kivitelezés feszített ütemezését nagyban befolyásolhatja a kedvezőtlen időjárás és a Duna vízállása. A magyar és szlovák oldali útcsatlakozások kivitelezései a terveknek megfelelően haladnak.

A komáromi új Duna-híd építése
Hány projektet nyert el eddig a dunai hajózás fejlesztésére Magyarország?

– A dunai hajózás fejlesztéséhez kapcsolódóan hat támogatási szerződést kötöttünk. A nagyobb értékű beruházások közül a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőben, Baján és Mohácson történő fejlesztéseket lehet kiemelni. A Győr-Gönyű kikötőben a munkák még az előző időszakban kezdődtek, és 2017 elején fejeződtek be. A bajai fejlesztésnek jelenleg a tervezési munkái folynak, a kivitelezés várhatóan idén kezdődhet meg, a beruházás 2021-re fejeződik be. A mohácsi projekt megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárás első körben sikertelenül zárult, így itt még tart a kivitelező kiválasztása. A Mahart Szabadkikötő Zrt.-vel kötött támogatási szerződés keretében árvízvédelmi mobilgát építése valósult meg.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a dunai hajózás fejlesztéséhez kapcsolódóan kilenc projekt nyert támogatást, 11,5 milliárd forint összköltséggel. A nagyobb értékű projektek közül a „Magyarországi Folyami Információs Szolgáltatások hatékonyságának növelése” című projekt keretében elkészült a vízi közlekedés ellenőrzését biztosító parti radar- és kamerarendszer, a vízi közlekedésben részt vevők tájékoztatását szolgáló meteorológiai rendszer, a vízi közlekedés biztonságát fokozó differenciált helymeghatározási rendszer, a hajóvezetők valós idejű tájékoztatását biztosító 25 automatizált vízmérce, komplett mederfelmérés történt, és frissítették az elektronikus hajózási térképet. „A dunai hajóút kitűzési rendszer fejlesztése” című projekt keretében három kitűzőhajó és három gyorsjáratú kishajó építése folyik. Magyarország részt vesz a 14 ország részvételével zajló „RIS COMEX” és a hat ország részvételével zajló „FairWAY – Hajó­út-fenntartási főterv” című projektekben, melyek keretében eszközbeszerzések és pilotprojektek valósulnak meg.•

 
Innotéka