Közgyűlés az Akadémián
A mai világban késhegyre menő küzdelem folyik a tudós emberfőkért. Napjainkban már nemcsak nyugaton, de keleten is olyan kutatási feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat – mondta Orbán Viktor, aki szerint a kormány és az MTA is mindent megtesz a tehetségek itthon tartásáért. A kormány évekkel ezelőtt kötött szövetségének köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, míg a CERN–Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014 és 2017 között 12 milliárdot fordít. E programok mellett a költségvetésből a 2010-es 1 százalékról 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás. A kormány célja, hogy hazánk Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, ezért 2020-ig 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát.
Az MTA elsődleges feladata az akadémiai kutatóhálózatban folyó tudományos munka nyugodt és kiszámítható hátterének megteremtése, ezért folytatódniuk kell az infrastrukturális beruházásoknak – hangsúlyozta Lovász László, az Akadémia elnöke. Jövő januárra elkészül a Bölcsészettudományi Kutatóközpont új épülete, folytatódik a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) új épületének létrehozása, valamint a Szegedi Biológiai Központ és a Nyelvtudományi Intézet épületének felújítása is. Nagy feladat lesz az Akadémia 150 éves székházának teljes körű rekonstrukciója, amelyhez célzott kormányzati támogatásra lesz szükség. A nagy jövőbeli kihívások előtt álló mezőgazdaság támogatására a magyar állam mintegy 10 milliárd forintos támogatásával épülhet korszerű agrártudományi kutatóközpont Martonvásáron. Lovász László szerint jelentősen javult a kutatóintézetek műszerezettsége, az elmúlt években több milliárd forintot költöttek erre a célra.
Az ünnepi közgyűlésen vehette át a reakciókinetika és a komplexkémia területén végzett hat évtizedes iskolateremtő kutatásaiért, tudományos publicisztikai és tudománytörténeti, továbbá kiterjedt tudományszervezői tevékenységéért, magas színvonalú oktató-nevelő munkája elismeréseként Beck Mihály, az MTA rendes tagja az Akadémiai Aranyérmet. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza.
Akadémiai Díjban részesült Horváth László Tamás, a Szent István Egyetem légkörfizikusa, Karsai Ildikó, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont molekuláris genetikusa, Katona István, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet neurobiológusa és Kelemen János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófusa. Ugyancsak ezt az elismerést vehette át Lengyel Imre, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának matematikus-közgazdásza, Salma Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának légkörkémikusa, Simon Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának matematikusa, Sperlágh Beáta, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének neurofarmakológusa, valamint Tallián Tibor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének zenetörténésze.
Megosztott Akadémiai Díjban részesült Siklér Ferenc, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos osztályvezetője és Veres Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a CERN munkatársa. Szintén megosztott Akadémiai Díjat kapott Szabó László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára és Váradi Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára.
A Wahrmann Mór-érmet Knáb Erzsébet, az Audi Hungaria Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója vehette át. A jelentős tudományos munkásságot felmutató külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat Susan Gal, a University of Chicago antropológia- és nyelvészprofesszora kapta.•