Az áruszállítás összteljesítménye a 2010-es 50 milliárd árutonna-kilométerről 58 milliárd fölé nőtt, ami az ezredfordulós értéknek több mint a kétszerese. A helyközi személyszállítás utaskilométerben mért adata – a hét évvel ezelőtti és a 2005-ös szintet is meghaladva – a 27 milliárdot közelíti. Ez különösen annak fényében számít ko­moly eredménynek, hogy Magyarországon 2010-hez képest tizedével, 330 ezerrel nőtt a forgalomba helyezett személyautók száma. A helyközi személyszállítás menetdíjbevétele változatlan alaptarifák mellett 209 milliárd­ról 261 milliárd forintra nőtt, a vasút esetében az emelkedés másfélszeres. A családok terhei valamelyest csökkentek, a szállítási szolgáltatások részaránya egy háztartás egy főre jutó éves kiadásaiban a hét évvel ezelőtti 1,8-hez képest 1,5 százalékra tehető.

A közlekedés és az idegenforgalom, vendéglátás számára is örömhír, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér éves utasforgalma az évtized kezdetéhez képest drasztikusan, 8 millióról 11 millió fölé nőtt.
A látványos javulás folytatható: az uniós támogatások felhasználásában a 2010 utáni első években jórészt „hozott anyagból” dolgoztunk. A kifizetések felpörgetésével sikerült elérnünk a rendelkezésre állt forrásmennyiség maradéktalan lehívását. A jelenlegi pénzügyi ciklusban a lekötésekkel és a projektek megvalósításában sem hagyhatunk mindent az utolsó percekre. A következő években szintet lépünk a gyorsforgalmi hálózat fejlettségében. A több mint felerészben hazai költségvetési keretből finanszírozott közúti beruházásokban egyebek mellett 900-1000 kilométernyi autópálya, autóút és gyorsút épül. 2020-2022-ig bekötjük a gyorsforgalmi hálózatba a megyei jogú városokat, kiemelt gazdasági térségeket, elvezetjük a sztrádákat az országhatárokig.

Az eredmények mellett bőven maradt feladat az előttünk álló időszakra. Változatlanul fegyelmezett, céltudatos munkát követel meg az egyre növekvő arányban magyar adófizetői forintokból származó közlekedésfejlesztési források megfelelő hasznosítása. Megoldást kell találnunk a leromlott alsóbbrendű úthálózat helyzetének megnyugtató rendezésére is. Minden területen sürgető kihívás a szakmai utánpótlás biztosítása: a szakirányú felsőoktatás erősítésre szorul, a középfokú képzéseket újra kell indítani.

A közösségi közlekedés fő csapásiránya az egységesítés: egységes menetrend, díjszabás, jegy- és bérletrendszer, összehangolt fejlesztés szükséges az egyéni alternatívával szembeni versenyképesség fokozásához. Alapos vizsgálatra érdemesek a helyi és helyközi közlekedés további integrációjában rejlő lehetőségek. Fel kell készülnünk a bekövetkező technológiaváltásra, elsősorban az önvezető járművek elterjedésére. Törekednünk kell a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítésére is az e-mobilitás és a gázüzemű közlekedés térnyerésének támogatásával. Minden eszközzel javítanunk kell a közlekedés biztonságát, a lehető legalacsonyabb szintre szorítva a halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetek számát.

2010 után nemcsak megállítanunk, megfordítanunk is sikerült a közlekedés káros folyamatait. A válságjelenségeken felülkerekedve megindultunk a tisztes ütemű terjeszkedés útján. A legsúlyosabb fenyegetéseket elhárítottuk, következő próbatételként közösen kell bizonyítanunk, hogy rendes üzemmenetben is képesek vagyunk a legjobbat nyújtani minden közlekedő javára.•