2017. november 3.

Szerző:
Oberfrank Ferenc, a NAP igazgatója, a társadalmi hatások pillér elnöke

Két NAP között

Ebben az esztendőben a tanév ünnepélyes megnyitása egyben az első magyar egyetem alapításának 650. évfordulója megünneplését is jelentette. Ez a nap a magyar agykutatóknak azért is emlékezetes marad, mert Bódis József, a Pécsi Tudomány­egyetem rektora nemcsak Orbán Viktor mi­nisz­ter­­elnököt, hanem három orvosi Nobel-díjast: John O’Keefe-t, May-Britt Mosert és Edvard Mosert, továbbá két Agy-díjast: Buzsáki Györgyöt és Freund Tamást is meghívta, hogy az első magyar „universitas” megalapítása mellett a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) első négy évéről is méltó módon emlékezhessenek meg.


A pécsi Kodály Központban – több mint 400 agykutató, továbbá több száz egyetemi munkatárs és meghívott előtt – ünnepi ülés­sorozaton mutatták be a díszvendégek és a NAP Irányítótestület tagjai az agykutatás és ezen belül a NAP aktuális eredményeit. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntője után itt jelentette be a Nemzeti Agykutatási Program meghosszabbítását további négy évvel.

John O’Keefe (bal oldalon), Edvard Moser és May-Britt Moser agykutatók 2014-ben kaptak orvosi Nobel-díjat
Buzsáki György Agy-díjas kutató
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke

A NAP 1.0 mérlege

A magyar kormány az agykutatást a társadalom, a gazdaság és az állam számára egyaránt fontos és ígéretes területnek tekinti, amelynek fejlesztése hasznosítható eredményeket valószínűsít. Ezért indította el és működteti 2013 és 2017 decembere között a Nemzeti Agykutatási Programot. A jelentős nemzetközi programok sorába illeszkedő NAP 1.0-át a kormány kezdeményezte, tehát nem érdekcsoporti lobbizás eredménye a máig legnagyobb, egy – igen szerteágazó – tudományterületre koncentrálódó hazai finanszírozású kutatási projekt.

A NAP szervezésére, irányítására sajátos rendszer épült föl, amelynek élén Freund Tamás NAP-elnök áll. Ő vezeti a kutatási területeket és a részt vevő kutatóhelyeket képviselő, vezető szakemberekből álló irányítótestületet. A NAP IT határozza meg a kutatási prioritásokat, tesz javaslatot a támogatásban részesítendő kutatócsoportokra, értékeli a kutatások előrehaladását és kezdeményez szükség szerinti módosításokat, forrásátcsoportosításokat.

Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója

Tíz tagból álló konzorcium és még átfogóbb, országos kiterjedésű kiválósági hálózat fűzi egybe a támogatott kutatócsoportokat befogadó intézményeket és a velük együttműködő kutatóintézeteket, egyetemeket, országos intézeteket, kórházakat és innovatív vállalkozásokat. Az elmúlt négy évben a NAP sajátos szervezete és működése bevált, átvétele más tématerületek kiválósági hálózatai számára is javasolható.

A NAP 1.0 fő céljait elérte. A legkiválóbb és fejlődőképes hazai agykutató csoportok jelentős részének adott esélyt, és külföldről hazatérő és határterületi tehetségek alapíthattak általa kutatócsoportot. Többségük nagyon jól élt a lehetőségekkel. Igen sok tehetséges és ambiciózus fiatal jutott be a területre, amit elősegített a számottevően bővülő, legkorszerűbb lehetőségeket nyújtó infrastruktúra. A vezető (Q1/D1) lektorált folyóiratokban megjelenő nagyszámú publikáció tanúsága szerint a NAP-kutatóhelyek élénken együttműködő kiválósági hálózattá fejlődtek. A konzorcium tagjainak többsége prioritásává tette az idegtudományi kutatásokat. Az e területen hagyományosan erős, de átmenetileg meggyengült intézmények felzárkóztatását is elősegítette a NAP B alprogramja. Eredményesnek mutatkozott az a törekvés is, hogy a gyógyító- és oktatómunka mellett az egyetemi kutatás is megerősödjön.

Az interdiszciplináris, transzlációs, multiszektoriális, ex­panzív, a fejlett európai és globális kutatási és innovációs térségbe ágyazott, versenyképes agykutatási és neurotechnológia-fejlesztési tevékenység számos konkrét kutatási és fejlesztési eredményt hozott. A legígéretesebb eredményeket az Innotéka 2017. decemberi számában összefoglalóan bemutattuk, és szinte minden lapszámban van részletes ismertetés NAP-támogatással született eredményekről.

A folytatás indokoltsága…

A nagy külföldi kutatási programokat legalább 8-10 évre tervezik, mert csak így biztosítható az eredményességük. A NAP útnak indításakor Orbán Viktor miniszterelnök is kilátásba helyezte a program négy éven túli meghosszabbíthatóságát, amennyiben igazolja a hozzá fűzött vá­rakozásokat. A NAP 1.0 végéhez közeledve megállapítható, hogy a támogatott kutatócsoportok jelentős része „felszálló ágban” van. A folytatás esetén meg kell tartani a kiválóságra, versenyképességre törekvés lendületét, és további forrásbevonásra is ösztönözni kell az elkényelmesedés kizárása érdekében. Egyben kell tartani a kiváló­sági hálózatot, a konzorciumot, megőrizve kohézióját, dinamizmusát, és mobilizálni kell fejlődési tartalékait.

A jövő egyik legnagyobb kihívása az eredmények transzlációja, azaz a gyakorlati alkalmazás, a hasznosítás elősegítése, ami a NAP célirányos fejlesztését, az innovációs rendszer és a kormányzat együttműködését, új mechanizmusok, források, partnerek bevonását igényli.

NAP 1.0 versus NAP 2.0 számokban

…és lehetősége: a NAP 2.0

Pálinkás József, az NKFIH elnöke javaslatára 2017 elején a kormány döntött a Nemzeti Agykutatási Program meghosszabbításáról. A sikeres pályázást követően várhatóan 2017. december 1. és 2021. november 30. között működik majd a NAP 2.0 az NKP_17 A alprogramjaként, 6,5 milliárd forint támogatásból. Az NKFIH vezetése határozott elvárásokat fogalmazott meg a kiíráskor, ami az új kutatócsoportok kiemelt támogatását biztosító NAP B alprogram és az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája segítségével működtetett támogatási mechanizmus megszüntetésével, a vidéki kutatóhelyek fővárosiakhoz képest csökkentett arányú részesedésével járt együtt, de a minőség- és hatékonyság-optimalizáló NAP sajátos szervezetét és működését továbbra is igénylik.

A NAP 2.0 szerveződése

A NAP Irányítótestülete a NAP 2.0 előkészítése során fenntartotta a kiválók előnyben részesítésére vonatkozó törekvését. A támogatói elvárások tiszteletben tartása mellett síkraszállt a NAP Konzorcium együtt tartásáért, amely kiegészült az élbolyhoz felzárkózó Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. Sikerült megoldást találni a nem konzorciumi tagnál működő kiváló kutatócsoportok megtartására is. A további infrastruktúra-bővítésről a meglévő csúcs-infrastruktúra optimális kihasználására került a hangsúly. A csökkenő források miatt „átmenetileg” felfüggesztődik a társadalmi hatásokat feltáró 5. pillér támogatása. A legfontosabb szervezeti és működési változásokat, a NAP 1.0 és 2.0 legfontosabb mutatóit ábrán és táblázatban mutatjuk be. A NAP 2.0 támogatásra javasolt kutatási témáit pedig keretes írásunkban foglaljuk össze.

A NAP 2.0 kutatási témái
  • Agykérgi jelenségek, neuronhálózatok vizsgálata
  • Gerincvelői jelenségek vizsgálata
  • Neurogenezis, neuroplaszticitás, szinaptikus plaszticitás
  • Az alvás neurobiológiai alapjainak vizsgálata
  • A retinaműködés, látás vizsgálata viselkedő állatban
  • Az utódgondozás neurobiológiája
  • Összehasonlító magatartásvizsgálatok, kutyaagybank
  • Munkamemória működésének vizsgálata
  • Egészséges kognitív öregedés vizsgálata
  • Hosszú távú tanulás és kognitív zavarok
  • Neurodegeneratív kórképek (klinikomorfológia, genetika, öregedésfüggés, Alzheimer-kór és epilepszia)
  • Sclerosis multiplex képalkotó (MRI) markerei
  • Fejfájások (migrén, tenziós fejfájás)
  • Epilepszia (láz, gyulladás, sejthálózatok, kognitív hanyatlás)
  • Neurotraumák komplex jellemzése
  • Agyi ischaemia, cerebrovascularis kórképek
  • Agytumorok és agyi áttétek (onkoimmunológiai és genomikai jellemzés)
  • Sejtmigráció agyi ischaemiában, neurodegenerációban és agytumorokban
  • Mélyagyi stimuláció (munkaképesség-megőrzés, szociális izoláció megelőzése)
  • Klinikai agytérképezés (addikciók, gyermekkori obezitás)
  • Hangulatzavarok, bipoláris kórképek komplex vizsgálata
  • Öngyilkosság-megelőzés
  • Szkizofrénia, ADHD (genetika, képalkotás, in vitro modellezés)
  • EEG tomográfia és multimodális képalkotás a pszichiátriában
  • Molekuláris LEGO gyógyszerligandok fejlesztéséhez
  • Állatmodellek fejlesztése a kogníció vizsgálatára
  • Alzheimer-kór (ösztrogén receptor, TPPA1 receptor)
  • Parkinson-kór (biomarkerek, gyógyszercélpontok)
  • Krónikus neuropátiás fájdalom (új gyógyszercélpontok)
  • Depresszió és stressz (új gyógyszercélpontok)
  • Antidepresszáns célpontok genomszintű keresése
  • Intracraniális aneurysmák vizsgálata, modellezése, terápiás eszközfejlesztés
  • Agyi implantátumok fejlesztése
  • Agy–számítógép interfészek fejlesztése
  • Mikroeszközök fejlesztése idegingerlés céljából
  • Szoftverfejlesztés in vivo imaging vizsgálatok elemzéséhez

NAP-fordulóhoz közeledve

A NAP-rendszer egy pillanatra sem állhat meg. Most egyszerre feladatunk a NAP 1.0 eredményes lezárása és a NAP 2.0 elindítása. Itt nagy feladat az EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs – a szerk.) Rendszer alkalmazása, a szerződéskötés, a rendszer igazodása a módosuló keretekhez. Tervezzük a NAP kutatási infrastruktúra kihasználásának értékelését is. Készülünk az eredmények hasznosíthatóságának felmérésére, a NAP-szervezet és működés fejlesztésére, bővítésére a transzláció elősegítése érdekében. Célunk a NAP-kutatócsoportok ösztönzése további pályázati források szerzésére. Büszkék vagyunk arra, hogy több NAP támogatott kutatócsoport European Research Council pályázatot is nyert, a NAP konzorciumvezető Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből kettő is. A „NAP-fordulóra” el kell készülnie a NAP konzorciumi tagok kiválósági hálózatbeli szerepvállalása és fejlődési potenciálja értékelésének is, amit meg kell tárgyalnunk az érintett intézményi vezetőkkel, akiknek a támogatása és együttműködése nélkülözhetetlen a NAP sikerességéhez és az eredmények közérdekű hasznosításához.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka