Kapcsoltenergia-termeléssel az energiahatékonyságért
Rudolf ViktorA Magyar Kapcsolt Energia Társaság hagyományos konferenciáját március 20–21-én tartották meg. Mi volt a rendezvény központi témája?
– Ahogy jelmondatunkban – Kapcsoltenergia-termeléssel az energiahatékonyságért – is utaltunk rá, tovább keressük a kapcsoltenergia-termelési ágazat hosszú távú jövőjének biztosítékait. Szükség van erre a folyamatra, hiszen az elmúlt 2-3 évben elég nehéz helyzetbe került a szektor. Emlékezetes, a kötelező átvételi rendszer tarifái 2010-ben drasztikusan csökkentek, majd 2011-ben az egész struktúra megszűnt. Ez a változás a cégek működésére is lényeges hatással volt: a termelőegységek, melyek eredetileg nem piaci konstrukció, hanem a közösségi előnyök biztosítására jöttek létre, kikerültek a villamosenergia-piacra. A termelők merőben új helyzetbe kerültek, a korábbi befektetői szemléletet fel kell váltaniuk az üzemeltetési szemlélettel, szembesülniük kell kiemelt kockázatokkal, az operatív működésre kell fókuszálniuk. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy ebben az időszakban erősen csökkentek a piacon is az energiaárak, ráadásul ez a tendencia azóta is tart, ami az elhúzódó gazdasági válság számlájára írható, illetve arra, hogy a legtöbb országban többlettermelő kapacitások vannak. Az elmúlt időszak eredménye, hogy nemcsak a kisebb gázmotorok, de még a nagyobb erőművek működése is veszélybe került.
A kritikusok szerint drágán dolgoznak. Miért lenne mégis érdemes támogatni a szektort?
– A technológia működtetése valóban picit drágább, mint más hőtermelő technológiáé, mégis sok helyen alkalmazzák, sőt támogatják Európában, ugyanis jobb hatásfokkal termeli a villanyt és a hőt, mintha a kettőt külön állítanák elő. A termelők elsősorban távfűtési rendszerekre csatlakoznak rá, de természetesen ipari hőszolgáltatás is van némelyeknél.
A kormányzat új távhő-szolgáltatási támogatási rendszert vezetett be a távfűtésben, a kapcsolt termelőkre pedig 2011 ősze óta hatósági hőárrendszer vonatkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy indokolt költség alapú hőárképzés mellett a távhő-szolgáltatói oldalon megjelenik egy támogatás azért, hogy ezt az energiát meg tudják vásárolni a távfűtőrendszerek számára. Megfordult a világ: a támogatást nem a termelői, hanem a távhő-szolgáltatói oldal kapja.
Ez a struktúra életképes Európa más országaiban?
– Egy ehhez valamennyire hasonló rendszer van érvényben Nagy-Britanniában, annak részleteit azonban egyelőre nem ismerjük kellően. Azon dolgozunk, hogy minél előbb megismerjük és hasznosítsuk az ott tapasztaltakat. Egy biztos, a kormányzat alapvető szándéka az árcsökkentés volt. Csakhogy a bevezetett intézkedések drámai mértékben mérsékelték az árainkat. Az erre alkotott szabályok rendkívül szigorúak, s azóta már jogszabályi védettséget is kaptak.
Mennyiben fixálták a szektor nyereségét?
– A hatósági árelőkészítés mechanizmusa 2 százalékos nyereségkorlátot tartalmaz a kapcsolt termelőknek. Talán a kevésbé hozzáértőknek is egyértelmű: ilyen gazdasági eredménnyel cégeket nagyon nehéz hosszabb távon finanszírozni. A villamosenergia-árak jelenleg egyébként is alacsonyak, miközben a technológia üzemeltetéséhez szükséges gázár valamelyest növekedett. A Magyar Kapcsolt Energia Társaságnak 50 tagvállalata van, de rajtuk kívül még körülbelül 30-40 cég van jelen a hazai piacon. A kistermelő egységek egy része feladta a küzdelmet, a többiek közül pedig sokan nyíltan vállalják, csak a következő karbantartásig üzemeltetik a gépeket. Márpedig egy ciklus 3-4 évig tart, és egyikük sem tavaly kezdte el a termelést. Az egyik nagyobb gépparkkal rendelkező társaság képviselője megjegyezte, hogy termelésük éves szinten közel 70 százalékkal csökkent az új szabályozási környezetre visszavezethetően, ami kisebb részt a csúcsidőszaki termelésre való törekvésnek tudható be, nagyobb részt pedig annak, hogy az esetek többségében nem éri meg elindítani a termelői berendezéseket, mert az elérhető áramár mellett még a változó költségek sem térülnek meg. Az új szabályozási környezet hozadéka, hogy a kapcsoltak – nemritkán virtuális erőművekbe tömörülve – jelennek meg az árampiac kínálati oldalán, de ez is csak tüneti kezelés.
Amennyiben kortesbeszédet kellene mondani a termelőkért, mivel érvelne?
– Egyrészt a KÁT (kötelező átvételi rendszer – a szerk.) rendszeren keresztül hosszú éveken át pénzt fektetett az ország a technológia itthoni elterjedésébe, másfelől pedig ezek a termelőegységek egyelőre léteznek, Magyarország nem áll olyan jól, hogy megengedhesse magának azt a luxust, hogy veszni hagyja a meglévő termelőegységeket.
A magas hatásfokú, tehát kevesebb földgázt felhasználó és ezáltal kevesebb szén-dioxidot a légkörbe bocsátó kapcsoltenergia-termelésből az egész országnak, elsősorban a környezetnek is jelentős előnye származik – ez pedig akár a nemzetgazdaság versenyképességére is hatással lehet.
Mekkora súlyuk van jelenleg ezeknek a cégeknek? Valóban megérezné az ország a hiányukat?
– A hazai villamosenergia-rendszer közel 10 ezer megawattos kapacitásából nagyságrendileg 1500-1600 megawattot termelnek a kapcsoltenergia-termelők. Noha korábban ez az arány 21-22 százalék felett volt, még ma is számottevő az a mennyiség, ami a technológiához köthető. Az említett előnyök miatt egyébként Európa jelentős részén fejlesztik ezt az ágazatot. Németországban például az energiatörvényben lefektetett alapelv, hogy 2020-ig 20 százalékig kell emelkednie a kapcsolt villanytermelés arányának. Magyarország egyelőre leszállóágban van, de a korábban benyújtott javaslatainkkal ez a tendencia megállítható.
Az EnKon Tél 2012 rendezvényen, az energiaszektor éves szakfórumán egyebek mellett a közvetlen ártámogatások helyett a magas hatásfokú kapcsolt villamosenergia-termelés adórendszeren keresztül történő ösztönzése mellett érvelt…
– A KÁT rendszer megszűnése óta folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, hogyan lehetne nem közvetlen támogatással segíteni a kapcsoltenergia-termelőket. Egy biztos, a jelenlegi, kizárólag termelési szemléletű támogatási rendszert érdemes lenne felváltani egy komplexebb megközelítéssel, amelyben egy kisebb mértékű termelési támogatás mellett esetleg adókedvezménnyel, szabad szén-dioxid-kvótákhoz való hozzáféréssel, az értékesítési lehetőségek jogszabály-módosítással történő szélesítésével vagy más alternatív módszerrel ismernék el a kapcsolt termelés társadalmi hasznát. A hangsúly azon van, hogy mielőbb megtaláljuk, mire lenne nyitott a kormányzat.
Megkezdődött az Európai Unió energiahatékonysági irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ez mit jelent majd a gyakorlatban?
– Az unió direktívája kötelező minden tagállamra nézve, miként az is, hogy energiahatékonysági tanúsítási rendszert kell országonként kidolgozni, és ez alapján kimutathatóan minden évben javítani kell az arányokon, azaz csökkenteni kell az energiafelhasználást. Ennek eszköze lehet éppen a kapcsoltenergia-termelés. Azt szeretnénk elérni, hogy a hazai jogszabályi keretek kidolgozásakor vegyék figyelembe a szektor kapacitási lehetőségeit és eddigi eredményeit. Szükség van új beruházásokra, elsősorban karbantartásra és fejlesztésekre. Tisztában kell lenni azzal, hogy a kapcsolt termelők lassan három éve pengeélen táncolnak, az új szabályozási környezet a túléléshez is alig elég, azonban az alapvető problémákat nem képes kezelni. A kapcsolt termelői szakma egyértelmű jövőképet szeretne a kormányzattól, a jelenlegi hatóságiár-megállapítási rendszerben átláthatóságot és kiszámítható jogi környezetet vár. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkezdte a munkát, több alkalommal mi is részt vettünk a szakmai egyeztetéseken, és bízunk benne, hogy körültekintő lesz ez a jogalkotási folyamat.•
Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese rámutatott, hogy a jövőben is kiemelt szerepük lesz a fosszilis energiahordozóknak, még évszázadokig rendelkezésre fognak állni. Ezek környezetbarát, magas hatásfokú felhasználása szintén a fenntartható energiagazdálkodás irányába mutat. „A magas hatásfokú kapcsolt erőművek ennek vitathatatlanul fontos eszközei, ezért közép- és hosszú távon biztos, hogy lesz helyük és szerepük a magyar energiarendszerben. De a szektornak lehetőleg meg kell állnia a saját lábán a piacon” – mondta a főosztályvezető-helyettes.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy a minden érintett fél számára optimális megoldás eléréséhez elengedhetetlen a párbeszéd. A konferencián a szabályozói oldal és az iparági szereplők is megerősítették, hogy a jövőben továbbra is keresik az egyeztetési lehetőséget a tapasztalatok és elgondolások megosztására.
