2019. február: ökológia, portré, jegyzet, innováció, egyetem, kémia, tudomány, Nemzeti Agykutatási Program, mikroszkópia, orvostudomány, régészet, genomika, anyagtudomány, kiállítás/konferencia, atomenergia, energiagazdálkodás, agrárium, fenntarthatóság, megújuló energia, zöldkörnyezet, ipar 4.0, mesterséges intelligencia, it, nanotechnológia
2019. február 7.

Szerző:
Szegedi Imre

Járványos méret

A védőoltás az egyik legköltséghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének; évente közel 2-3 millió halált akadályoz meg, ráadásul az átoltottság mértékének javításával további másfél millió ember halála kerülhető el. Ennek ismeretében emlékezzünk arra, hogy a mögöttünk hagyott év egyik visszatérő híre volt – sajnos –, hogy néhány kör­nyező országban újra járványos méretet öltött a kanyaró.

A járványügyi szakemberek az egyre alacsonyabb átoltottsággal magyarázzák a jelenséget. Ne felejtsük el, nem a világ távoli vidékén, hanem Európában vagyunk. És mégis, itt is sokan ellenzik a kanyaró elleni védőoltás beadását, jóllehet az oltások az orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartoznak. Tudjuk, nem csak ezt, a többi oltást is elutasítják. Csakhogy ezzel nemcsak a gyermeküket és saját magukat, hanem a környezetüket is veszélyeztetik. Első­sorban az újszülöttekre, idősekre, legyengült immunrendszerűekre veszélyes az oltatlan ember.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A listán az oltásokkal megelőzhető fertőzések – például a kanyaró vagy a diftéria (torokgyík) – előkelő helyen szerepelnek. A WHO idei célja a többi között a méhnyakrák világszintű megelőzése a HPV elleni át­oltottság növelésével, valamint Afganisztán és Pakisztán területén a járványos gyermekbénulás megállítása.

Fontos cél, elérendő cél, amihez nem elég a világszervezet deklarációja. Felkészült helyi szakemberek segítsége nélkül továbbterjed az oltásellenesség – és a fertőző kór.•

 
Innotéka