2018. október 3.

Szerzők:
Juhász Julianna Mária
Kovács Philip

Ipari munkahatékonyság-mérő és -fejlesztő rendszer

Napjainkban üzemeink, gyáraink jelentős részében a műszaki fejlődés elérte a részleges automatizáció szintjét, így az elvégzendő munkatevékenységek nagy része mindinkább elvesztette fizikai jellegét, és a magasabb idegtevékenységgel kapcsolatos folyamatok szerepe vált döntővé. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy ezek a változások vajon hogyan hatnak a munkavégzés hatékonyságára, és milyen kockázatok járnak együtt ezekkel a változásokkal?


A rohamos technikai fejlődés számtalan előnye – mint például a munka gyorsabb elvégzésének és az egyenletes minőség biztosításának lehetővé tétele – ellenére bizonyos veszélyeket hordozhat. Egy mérnöki szempontból tökéletes, de az ember sajátosságait figyelmen kívül hagyó berendezés pszichés túlterhelést okozhat az azzal dolgozó személynek, valamint a növekvő fejlődés számos meghibásodási lehetőséget rejt magában.

Az 1970-es, 1980-as években ipari katasztrófák sorozata következett be. Például 1974-ben a nagy-britanniai Flix­bo­rough melletti vegyi üzemben, ahol egy ideiglenes elvezetőcső elrepedése miatt 50 tonna ciklohexán (a nejlon előállításához szükséges mérgező anyag) került a levegőbe, és a szomszédos hidrogéntermelő üzem melléktermékeivel reakcióba lépve felrobbant. Vagy az 1986 áprilisában bekövetkezett csernobili atomerőmű-baleset, amelynek következtében 56 ember hunyt el, és a balesetet követő sugárzás miatt megbetegedett emberek számát körülbelül 4000-re becsülik. A katasztrófák okainak elemzéséből egyértelműen kiderült, hogy a rendszerek tervezésekor és bevezetésekor a pszichológiai tényezőket figyelmen kívül hagyták, az emberre mint kockázati tényezőre minimális hangsúlyt fektettek.

Ezért kiemelten fontos, hogy a részlegesen automatizált üzemi környezetben dolgozó személyeknél, például az erőművekben a vezérlőtermi operátorok munkájánál, akik komplex műszaki folyamatokat irányítanak egy olyan munkakörnyezetben, amely nagy részében automatizált ugyan, de kizárólagos gépi irányítással nem lehet a biztonságos üzemeltetést garantálni, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a mentális terhelés okozta veszélyekre, továbbá egyéb pszichológiai tényezőkre, hiszen a munkájuk komplexitása miatt nagy a szellemi leterheltség, amely könnyebben vezethet óriási károkat okozó hibákhoz.

A munka miatti mentális terhelés a különféle munkatevékenységeknél eltérő módon jelentkezik. Az ezzel foglalkozó szakemberek a pszichikus igénybevételt különböző módszerekkel vizsgálják, amelyek közé tartozik a teljesítménymérés, a fiziológiai paraméterek változásának és a fáradtság pszichológiai szimptómáinak vizsgálata, valamint a vizsgálati személyek szubjektív beszámolóinak értékelése a fáradtságérzést illetően.
A Profigram Kft. – amely több mint húsz éve foglalkozik ipari automatizálással – projektje is ehhez a kutatási területhez kapcsolódik. A projekt célja egy olyan nem invazív munkahatékonyság-mérő és -fejlesztő rendszer, a Pro Ergovision Center kialakítása, amelynek része egy PLC-alapú erőmű-szimulátor és egy szenzorfúzión alapuló adatgyűjtő, amelyhez olyan fiziológiás paramétereket mérő eszközök kapcsolódnak, amelyek képessé teszik a rendszert a mentális igénybevétel, ehhez kapcsolódóan pedig az információfeldolgozási képesség pontos feltérképezésére.

A vezérlőtermi operátornak jelentkezők így egy teljes erő­művi szimulációs környezetben tesztelhetik tudásukat, emellett a rendszerhez kapcsolódó eszközök egy mobiltelefonos alkalmazáson keresztül folyamatosan mérik a különböző szituációkban fellépő fiziológiás reakciókat, például a szívritmust, a vérnyomást, a bőrellenállást, valamint 3D-s kamerákkal, illetve bluetooth-os jeladó alapú helyzetmeghatározással követhető a személy helyzete a helyiségben. Opcionális megoldásként a szimulációhoz bevethető egy EEG-készülék is, amellyel az operátor stressz-szintjét és figyelmének változását, illetve arckifejezését lehet rögzíteni, és összevetni a szimulátorban bekövetkező eseményekkel.

A pszichés terhelés vizsgálata mellett érdemes még hangsúlyt fektetni a személy egyéni jellemzőire, amelyek közül nem egy befolyásolja azt, hogy mennyire alkalmas egy adott munka elvégzésére, mennyire lesz hatékony a munkavégzése. A projekt keretében kifejlesztünk egy olyan, modern webes technológiákon alapuló mérőeszközt is, amely képes a reakció­időt, a rövid távú memóriát, a térlátást és térérzékelést, a kombinációs készségeket, valamint a monotóniatűrő képességet is vizsgálni. Ez utóbbi nagymértékben függ az egyén személyiségétől, hiszen vannak, akik sokkal jobban tűrik a monoton tevékenységeket, ezért teljesítményükre kevésbé hatnak a változatosságot nélkülöző munkaperiódusok, így az erőművekben előforduló kisebb-nagyobb jelentőségű biztonságkritikus eseményeknél is hatékonyabban avatkozhatnak közbe, könnyebben megtalálhatják a helyzet megoldásához a legmegfelelőbb lépést.

A mérőeszközök által gyűjtött adatokat a szakemberek kiértékelik, és ezekből rámutathatnak azokra a területekre, készségekre, amelyek fejlesztésével a munka­hatékonyság és azzal a biztonság is jelentős mértékben nőhet, valamint az operátorok biztonságos környezetben tesztelhetik képességeiket, láthatják krízishelyzeti reakcióikat, tudatosabban állhatnak hozzá a későbbiekben az éles munkahelyzetekhez, döntési szituációkhoz.

A projekt megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy az egyre komplexebb, automatizált rendszereknél – az ember pszichés jellemzőit is figyelembe véve – mind hatékonyabbá és biztonságosabbá tegyük azokat a technológiákat, gyártási folyamatokat, amelyekre napról napra mind nagyobb mértékben támaszkodunk.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka