2011. november 5.

Szerző:
Paulik Katalin

Integrált tehetséggondozás kutatói és innovatív környezetben

Október elején, a nagy érdeklődéssel kísért Új tehetséggondozó programok és kutatások a Műegyetem tudományos műhelyeiben című projekt nyilvános nyitó értekezletén Péceli Gábor rektori köszöntője után Levendovszky János, a projekt tudományos vezetője számolt be az egyetemen folyó tudományos kutatásokról és tehetséggondozásról. A projektiroda részéről Hornyánszky Gábor a tehetséggondozó programok működéséről és szervezeti felépítéséről, Jeney Gábor pedig az adminisztratív folyamatairól tájékoztatta a résztvevőket. Végezetül Kroó Norbert akadémikus, az Európai Tudományos Tanács tagja beszélt a tehetséggondozás fontosságáról a hazai tudományos életben. Előadásában kitért arra is, hogy az Európai Unió keresi a tehetségeket, és olyan helyzetbe kívánja hozni őket, hogy kihasználhassák a képességeiket.


Az értekezletet követően nyilatkozott magazinunknak a projekt tudományos vezetője, Levendovszky János professzor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánhelyettese.

Az előadását azzal kezdte, hogy hatékony nemzeti tehetséggondozó programokra van szükség, amelyek képesek a negatív trendek megfordítására, és ezen keresztül a versenyképesség növelésére.
− Másfél évvel ezelőtt készült a pályázat, de sajnos a helyzet nem sokat változott azóta; hazánkban továbbra is csökken az érdeklődés a tudományos és a mérnöki szakmák iránt, a diákok elfordulnak az absztrakciót igénylő tanulmányoktól, inkább könnyebb irányt választanak, más területeken szeretnének esetleg sokkal jövedelmezőbb állásokhoz jutni. Ugyanez a trend figyelhető meg az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is; szinte kiürültek az egyetemeken a mérnöki és a természettudományi karok. Ezért olyan fontos feladata az egyetemnek és a tehetséggondozó programoknak, hogy kiváló képességű diákokat a műszaki és természettudományi karokra csábítson. Remélhetően ezzel a projekttel mi is sikeresebbek leszünk. Meggyőződésem, hogy a gazdasági versenyképességünk csak a nemzetközi mércével mérve is kiváló szakemberek tudásával növelhető. Emiatt van egyre sürgetőbben szükség a tudós- és a fejlesztői utánpótlásra – érvelt a professzor.

Az integrált környezetben való tehetséggondozás a Műegyetemen három nagy TÁMOP projekttel támogatott pilléren nyugszik. A kutatóegyetemi pályázat keretében összehangolt oktatási és K+F+I stratégia kidolgozása zajlik, amellyel a Műegyetem tudományos orientációját erősítjük. Az innovációs pályázat célja a tudáshasznosulást segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása, ami azért nagyon fontos, mert ez vezet a gazdasági versenyképességhez. A harmadik pillér a tehetséggondozás, amely az Új tehetséggon­dozó programok és kutatások a Műegyetem tudományos műhelyeiben címmel a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0009 projekt támogatásával valósul meg. A TÁMOP lehetőséget nyújt az egyetemnek a szakmai tevékenység támogatására, továbbá az infrastrukturális feltételek megteremtésére, és a kutatóegyetemi, valamint a tudástranszfer projektek teremtik meg számunkra azt a kutatói és innovatív környezetet, amelyben a tehetséggondozás integrált módon és a leghatékonyabban valósulhat meg.

2010-ben, a kutató-elitegyetem cím elnyerését követően öt kiemelt stratégiai kutatási területét a horizontális integráció szellemében határozta meg a Műegyetem, mely a hazai innováció vezetőjévé kíván válni − olvashattuk a sajtóban. A karokon folyó kutatások összekapcsolása egymást erősítő új egyetemi struktúrákat jelent?
− Igen. Ezeknek a nagy projekteknek az integráló ereje abban nyilvánul meg, hogy például az egyetem kutatási tevékenységét öt nagy témára kell felfűzni, és ebben a karok kooperálnak egymással. A horizontális megjelenés pedig azt jelenti, hogy a karok szakértelmének az egyesítésével sikerül ezeket a kutatási témákat a maguk teljességében kibontani. Ugyanez vonatkozik a tehetséggondozásra is; a kiváló képességű, motivált hallgatóink ezekbe a horizontális projektekbe tudnak bekapcsolódni.

A hallgatók tehetségének kibontakoztatását a színvonalas oktatás mellett a szakkollégiumok, a tudományos diákkör és a doktori iskolák is segítik?
− Az alap- és a mesterképzés mögött állnak egyrészt a szakkollégiumok – ez diákok bevonását jelenti spontán szerveződő szakmai műhelymunkába, ahol olyan képzéseket kapnak, amelyek az egyetemi tananyagban nincsenek benne, de hasznos tudást nyújtanak a számukra –, másrészt a TDK műhelyek, amelyek már a tanulmányaik elejétől kezdve a tudományos gondolkodás és munka felé terelik a hallgatókat. A doktori iskolák részesülnek a legnagyobb arányban a pályázatból. Az élenjáró kutatásokban való részvétel a Műegyetem elismert, nemzetközi hírű tudósai mellett önmagában felér a tehetség kibontakoztatásával. Mindez maga után vonja, hogy a kutatásokban részt vevő doktoranduszok is hamar publikálnak és nevet szerezhetnek maguknak a tudományos életben. Sőt ez egyúttal biztosítja azt is, hogy nemzetközileg elismert szakemberek kerüljenek ki a Műegyetemről. Az egyetem felelőssége nemcsak az, hogy a jövő nagy tehetségeit felfedezze és nekik minden lehetőséget megadjon. Ugyanilyen fontos azoknak a hallgatóknak a támogatása, akik nemcsak kutatóként, hanem az iparban vagy a gazdaság egyéb területén szeretnék megtalálni a helyüket. Itt is fontos a kutatások során a tehetség rendszerező és kreatív erejének kibontakoztatása, amely aztán később az ipari vagy a gazdasági környezetben hasznosul.

A pályázati forrásokat mely szakmai tevékenységek finanszírozására kívánják felhasználni a résztvevők?
− A szakkollégiumok új képzéseket indítanak, külföldi előadókat hívnak meg, tanulmányi versenyeket és kirándulásokat szerveznek. A tudományos diákkör egy komoly szoftverfejlesztést, a TDK-val kapcsolatos adminisztrációs webportál létrehozását tervezi, céljuk egy olyan elektronikus bírálati és beadási rendszer felállítása, mint amilyen a nemzetközi tudományos folyóiratoknál működik. A Műegyetem 14 doktori iskolája konkrét kutatási célokat vállalt, ami egyúttal publikációkat és konferenciákon való részvételt is jelent. Nagy előrelépés, hogy a tehetséges doktoran­dusz hallgatók finanszírozást kapnak ahhoz, hogy a nemzetközi kutatói környezetbe ágyazott kutatásaikat meg tudják valósítani. Ez azért különösen fontos számunkra, mert nagyon nehéz a doktori hallgatókat az egyetemen tartani, akik ilyenkor már számos ajánlatot kapnak az ipartól, és emiatt sokan közülük abba is hagyják a tanulmányaikat. Az egyetem érdeke, hogy ösztöndíjjal tudjuk a doktoranduszainkat támogatni, hiszen az egyetemi kutatásokban az oktatók és a diákok közösen vesznek részt. A sikeres kutatások egyrészt bevételt hozhatnak az egyetemnek, másrészt az elért eredmények belépőt jelenthetnek majd az Európai Unió által finanszírozott nagy kutatási projektekbe.

Pályázati adatok
Elnyert összeg: 683 280 000 Ft
A projekt futamideje: 2011. szeptember 1. – 2013. augusztus 31.
Résztvevők: 14 doktori iskola, 7 szakkollégium, 8 tudományos diákkör
A támogatott hallgatók száma: 1692 fő
A támogatott oktatók száma: 109 fő
A támogatott K+F projektek száma: 51

A projekt épphogy elkezdődött. Hol tartanak most?
− Szeptember 1-jén megalapítottuk a projektirodát, és kidolgoztuk az adminisztratív működési szabályzatunkat. Jelenleg egy részletes szakmai és kutatási terv összeállításán dolgozunk, mivel a pályázat adta rövid terjedelem miatt eddig csak a főbb célokat tudtuk megjelölni. A doktori iskolák kutatásaihoz folyamatban van egy nagy számítási és tárolási kapacitású, klaszter alapú szuperszámítógép beszerzése, amely komplex feladatok tudományos vizsgálatára nyújt majd lehetőséget, hiszen ez PC-ken reménytelen lenne. Elkezdődtek a szakkollégiumi és TDK tevékenységek, valamint a doktori iskolák kutatásai. A projekt segítségével megalapozzuk azokat a folyamatokat, amelyek automatikusan tovább működnek majd az egyetemen, hosszú távon biztosítva a tehetséggondozást, ami a létrehozott tudományos érték révén tud majd továbbélni, a jövőben esetleg más projektek vagy finanszírozások kapcsán.

Milyen eredményt várnak a projekttől?
− A műegyetemi képzésben a projekt során megvalósuló hatékony tehetséggondozással a kiváló képességű és motivált hallgatóknak a nemzetközi színvonalú kutatói, fejlesztői és innovációs pályák felé való orientálása a célunk. Ez kedvezően befolyásolja a gazdaság húzóágazataiban a növekedési potenciált, valamint hosszú távon erősíteni tudja a versenyképességet. Végső soron pedig azt szeretnénk, hogy a hallgatóink magasan képzett, tudományosan is minősített, versenyképes tudással rendelkező szakemberekként hagyják el a Műegyetemet.•

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Intézményi azonosító: FI 23344
A program az „Új tehetséggondozó programok és kutatások a Műegyetem tudományos műhelyeiben” TÁMOP - 4.2.2.B-10/1-2010-0009 című projekt támogatásával valósul meg.

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka