2014. június: jegyzet, portré, tudomány, it, disszemináció, innováció, paragrafus, atomenergia, közlekedés, zöldkörnyezet, építés, robotika
2014. június 2.

Szerző:
Szegedi Imre

Innovációs központ legyen az ország!

„Magyarországnak nemcsak Kelet-Közép-Európa termelési, hanem innovációs központjává is kell válnia, ehhez a kormány minden támogatást megad” – hangoztatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Innovációs Szövetség májusi közgyűlésén. A szövetség jubileumi, huszonötödik összejövetelén felszólaló miniszter szerint az utóbbi években életbe léptetett vállalati adókedvezményeket megtartják, és „ha a költségvetési mozgástér erre lehetőséget ad”, tovább mérséklik a terheket.


„Magyarországnak nemcsak Kelet-Közép-Európa termelési, hanem innovációs központjává is kell válnia, ehhez a kormány minden támogatást megad” – mondta köszöntő beszédében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Hazánk ugyanis rendelkezik azokkal a kapacitásokkal és lehetőségekkel, hogy az innováció területén is központi szerepe legyen. Ehhez a gazdaságpolitika oldaláról két dologra van szükség: fenn kell tartani a stabilitást a gazdasági teljesítményben, és élénkíteni kell a megindult gazdasági növekedést. A szakminiszter szerint emellett olyan innovációs hálózatot kell létrehozni, amely garantálja, hogy a magyar ötletek nem vesznek el. Nem ismétlődhet meg Irinyi János esete, akinek ötletéből (foszforos gyu­fa) más gazdagodott meg. A Rubik-kocka jogai felett sem magyar, hanem egy londoni cég rendelkezik. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a gazdasági eredményekhez nem elég a tudás, az ötlet és a szorgalom; ennél több kell, a találmányban, ötletben meglévő tudást hasznosítani is kell.

Ötletekben egyébként ma sincs hiány, ám nem minden ötletből lesz termék. De lehet. Jó példa erre az Audi hazai gyáregysége, ahol érdekeltté tették a munkatársakat az innovációban – ennek eredményeként az Audi-csoporton belül a magyar részleg a leginnovatívabb. A valóban eredeti ötlet Varga Mihály szerint biztosan eljut a gazdasági szereplőkhöz. Akkor is, ha ezt a folyamatot a bürokrácia akadályozza. A bürokrácia szerinte nem magyar, hanem kontinentális méretű probléma – az unió versenyképességi romlásának egyik oka éppen a túlzott bürokrácia.

A kormány célja, hogy a 2018-ig tartó kor­mányzati ciklus végéig húsz, az évtized végéig pedig legalább harminc világszínvonalú innovációs központ működjön Magyarországon. A gazdasági növekedés és a vállalkozások versenyképességének javítása azonban nem képzelhető el az innováció és a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása nélkül, ezért a következő időszakban a kormány ösztönözni szeretné, hogy a termeléshez magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek kapcsolódjanak.

A harmadik Orbán-kormány innovációs stratégiájával kapcsolatban Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években életbe léptetett vállalati adókedvezményeket megtartják, és „ha a költség­vetési mozgástér erre lehetőséget ad”, tovább mérséklik a terheket. Ezenkívül szeretnék folytatni az adminisztratív terhek csökkentését célzó programokat, tovább gyorsítani a cégbejegyzést, valamint a finanszírozási lehetőségeken is szeretnének javítani. Varga Mihály reményei szerint az élénkülő gazdaság a kereskedelmi banki szektorban is segíti a hitelezés bővülését, de a kormány olyan szabálymódosításokra is készül, amelyek ezt ösztönzik. A szakminiszter szerint 2012-ben kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék 1,29 százaléka jutott, ami elmarad az uniós átlagtól, ellenben az elmúlt húsz év legmagasabb ilyen jellegű ráfordítási aránya. A cél ezen a téren az, hogy a GDP 1,8 százalékát költsük kutatásra.

A nemzetgazdasági miniszter szerint olyan iparstratégiát kell kidolgozni, amely a járműiparnak való kitettséget csökkenti, ezért ki kell választani néhány ígéretes területet, és a forrásokat ezekre kell összpontosítani. Példaként említette az elektronikai ipart, a logisztikát, az egészségipart és a turizmust, valamint a védelmi- és élelmiszeripart. Varga Mihály kiemelte az elektromobilitás támogatásának fontosságát, és emlékeztetett arra, hogy a kormány a Jedlik Ányos-program keretében szeretné ösztönözni az elektromos eszközök fejlesztését és használatát, elsősorban a közlekedésben.

A miniszter arról is szólt, hogy a kormány struktúraváltásra készül az innováció területén, és ebben szerepe lesz egy olyan tanácsnak, amely a fejlesztéseket ernyőszervezetként fogja össze. Míg a 2007 és 2013 közötti európai uniós fejlesztési időszakban az uniós források mindössze 16 százalékát fordították közvetlenül gazdaságfejlesztésre, a 2014–2020-asban már 60 százalékát, több mint 4000 milliárd forintot. Az elsődleges irány a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és munkaerő-piaci programok támogatása lesz. 2014 és 2020 között összesen 700 milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre a kutatás-fejlesztésre, s a pénz elosztásánál figyelembe kell venni a versenyképességi szempontokat. Cél az is, hogy összehangolják az egyetemi, akadémiai és vállalati kutatásokat, és 2020-ig 40 százalékkal növeljék a kutatói létszámot. Arra is kitért, hogy 2008 és 2014 között a magyar gazdaságpolitikának a válságkezelésre kellett koncentrálnia, mára azonban eredményes volt a gazdasági szerkezetváltás, és a magyar gazdaság kezdi visszanyerni vitalitását. Ezt a kijelentést támasztja alá, hogy a bruttó hazai termék az idei első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt, amivel hazánk Románia és Lengyelország után a harmadik legjobb eredményt érte el az uniós tagálla­mok között.

Varga Mihály szerint a kormánynak fon­tos partnere az innovációs szövetség, a kabinet a jövőben is nyitott arra, hogy a követ­kező éveket meghatározó prioritásokat az ágazati érdekképviseletekkel, szövetségekkel egyeztesse. Hasonló véleményt fogalmazott meg Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Reményei szerint az innováció ügye a jövőben olajozottabban működik majd, ugyanakkor rossz fényt vet az innovációt támogató pályázati rendszerre, hogy az egyik kiírás nyerteseit tavaly ősszel megnevezték, azonban a sikeresen szereplők a közgyűlés időpontjáig nem kapták meg az elnyert forrást. Az elnök szerint a szövetség évek óta sürgeti a szakminiszter által ígért, a pályázati kiírásokat, különféle ágazati innovációs elképzeléseket koordináló testület létrehozását. Reméli, hogy az előremutató tervek megvalósulnak, illetve, hogy a jövőben visszatérnek a korábban megszokott szakmai konzultációk. Az utóbbi időben ugyanis több alkalommal előfordult, hogy a kormányzat olyan vállalatokkal konzultált szakkérdésekben, amelyeknek nem sok közük volt az innovációhoz.

A Felügyelőbizottság jelentését ismertető Papanek Gábor elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetség működési területei közül különösen eredményes a tehetséggondozás. Ezt igazolják a fiatalok kiemelkedő nemzetközi sikerei. A legutóbbi siker dátu­ma: 2014. május 11–16. – ekkor vett részt a Nemzetközi Tudományos és Inno­vációs Versenyen (Intel ISEF) a Magyar Innovációs Szövetség 22. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyén első díjban részesült Hegyesi Donát. (Az idén 72 országból már több mint 1700, 21 év alatti fiatalt hívtak meg a rendezvényre.) Hegyesi Donát, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium érettségiző diákja, egy úgynevezett egy az egy elleni pókerrobotot tervezett, mellyel a mérnöki kategóriában második helyezést ért el, így 1500 dolláros pénzjutalomban is részesült, valamint elneveznek róla egy kisbolygót.

A sikeres kezdeményezések sorába tartozik az idén áprilisban befejeződött Meet the scientist elnevezésű program, melyet a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Fulbright Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége indított el a műszaki és természettudományok, illetve az amerikai tanulmányi lehetőségek népszerűsítése érdekében. A projektben részt vevők a tavaszi félévben három fővárosi és hat vidéki középiskolába látogattak el, ahol korábbi Fulbright-ösztöndíjasok tartottak előadásokat, utána pedig a Csodák Palotája munkatársai mutattak be látványos kísérleteket a diákoknak.

Papanek Gábor a sikerek mellett a hiányosságokról is beszélt. Például arról, hogy gyengültek a szövetségnek az államigazgatással való kapcsolatai, és ezen mindenképpen javítani kell. A nagyvállalati körben a kutatás-fejlesztés-innováció többé-kevésbé rendben van, de a kisvállalati szférában fokozni kell a versenyképességet alapvetően meghatározó tevékenységet. Mindent összevetve az innovatív vállalatok aránya hazánkban a legkisebb. Ugyancsak változtatni kell a fiatalok cégalapítást illető attitűdjén – egy nemzetközi kutatás eredményei szerint a magyarok a legborúlátóbbak a saját vállalkozás indításával kapcsolatban.

Greiner István, a szövetség általános elnökhelyettese az elmúlt évről elmondta, hogy az 1990-ben alapított szervezet tevékenysége változatlan: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés, valamint az innováció élénkítése, népszerűsítése, tehetséggondozás. A 319 tagintézmény között egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalkozások, nonprofit szervezetek és szövetségek szerepelnek. A korábbi évek gyakorlatának következetes folytatásaként a szövetség tavaly 18 alkalommal adott ki véleményt vagy állásfoglalást – ezekre négy alkalommal konkrét választ kaptak, illetve párbeszéd alakult ki a kormányzattal. Tizennyolc szakmai rendezvényen tartottak a szövetség képviselői előadást, vettek részt nyilvános vitákban. Az elmúlt időszak fontos eseménye volt a logisztikai tagozat megalakulása, illetve a kutatás-fejlesztési tagozat újjászervezése. Greiner István szerint a szövetség regionális irodái kiemelkedő munkát végeznek, az érdekképviseletben és a népszerűsítésben is igen aktívak, példaértékűen továbbítják a regionális véleményeket.•

 
Innotéka