2018. december: jegyzet, mesterséges intelligencia, it, geológia, portré, fizika, tudomány, csillagászat, innováció, egyetem, fenntarthatóság, környezetvédelem, zöldkörnyezet

Innováció és társadalmi önismeret

A nemzetközi tudományos és kutatói kiválóság mellett az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont fő feladatának tekinti, hogy a magyar társadalmat közvetlenül érdeklő kérdésekre válaszoljon. „A hazai és nemzetközi tudományos közösségben gyakorolt hatásunkon túl szeretnénk, ha a társadalomtudományi nézőpontnak és eljárásoknak növekedne a szerepük az üzleti életben; a politikai döntéshozók szakpolitikai kérdésekben egyre inkább támaszkodnának eredményeinkre, és a fontos kérdésekben tudományos eredményeink kiegyensúlyozott gondolkodási alapot teremtenének mindenki számára” – mondja Rudas Tamás, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója.


Rudas Tamás
Melyek a Kutatóközponthoz tartozó főbb tudományterületek?

– A Kutatóközpontban hagyományosan négy intézet működik: a Jogtudományi, a Kisebbség­kutató, a Politikatudományi és a Szociológiai Intézet, azonban a társadalomtudomány változásait megjelenítve új területek is nagy hangsúlyt kapnak, ilyen például a hálózatkutatás. Rendszeresen vannak a hagyományos tudományterületek határait átlépő projektjeink; a mi vezetésünkkel alakult meg például az MTA Számítógépes Társadalomtudomány témacsoportja.

MTA Humán Tudományok Kutatóháza
Hogyan érvényesül a kutatás szabadsága?

– A kutatás szabadsága egyrészről jelenti a témaválasztás szabadságát, másrészről jelenti az eredmények jellegével és azok közzétételével kapcsolatos szabadságot. Feladatunk, hogy a magyar társadalmat közvetlenül érdeklő kérdésekre válaszoljunk. Ilyen tevékenység például együttműködésünk a Központi Statisztikai Hivatallal vagy a Kúriával, és készek vagyunk más hasonló együttműködésekre. A témaválasztásban a túlnyomó több­séget a felfedező kíváncsiság által inspirált témák jelentik, és világos, hogy az ilyen kutatásokból lesz igazi innováció. Ugyanakkor minél inkább tematizál a politika egy témát, annál inkább kötelességünk, hogy foglalkozzunk vele azért, hogy az állampolgárok számára a tudomány eredményeire támaszkodva alapot teremtsünk a higgadt gondolkodásra, véleményalkotásra és a társadalmi párbeszédben való megalapozott részvételre.
A kutatás szabadságának a legfontosabb eleme, hogy az eredményekkel kapcsolatban csak a kutatás tudományosan megalapozott módszereinek alkalmazását kívánjuk meg, ezen túl az eredmények szabadok. Csak így tudunk sikereket elérni a nemzetközi és a hazai tudományos életben.

Milyen minőségi kritériumokat állítanak saját munkájukkal szemben?

– A tevékenységünk különböző területein eltérő kritériumokat alkalmazunk. A nemzetközi tudományban való részvétel során a legkiemelkedőbb nemzetközi kiadóknál, illetve folyóiratokban való megjelenések számát tekintjük a legfontosabb indikátornak. Amikor a nagyközönség számára próbálunk ismereteket közvetíteni, akkor ezeknek az ismereteknek a megalapozott és kiegyen­súlyozott volta mellett a közérthetőségre és a relevanciára helyezzük a hangsúlyt. A magyar társadalom lényeges kérdéseivel kapcsolatos kutatásaink esetében ezeknek a kérdéseknek a fontossága, sokfélesége és politikai érdektől mentes tudományos jellege jelentik a minőségi kritériumokat.

Melyek voltak az év legfontosabb eredményei?

– A legmagasabb nemzetközi színvonalat jelentő, úgynevezett im­­pakt faktoros nemzetközi folyóiratokban megkétszereztük pub­likációink számát. Olyan kiemelkedő kiadóknál jelentek meg kutatóink művei, mint a Springer, a Routledge vagy az Elsevier.
A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap (volt OTKA) keretén belül, a legfontosabb hazai kutatástámogató pályázati rendszerben hat pályázatunk lett sikeres, összesen 114,78 millió forint támogatást nyertünk el. Az EU által működtetett H2020 program keretében egy nagy kutatási konzorcium vezetőjeként egymilliárd forintos kutatási támogatást nyertünk politikatudományi témájú kutatásra. A konzorciumban, melyet a Kutatóközpont vezet, olyan rangos kutatóhelyek vesznek részt, mint a Hamburgi vagy a Koppenhágai Egyetem. Nemzetközi sikereinkhez egyaránt hozzájárult résztvevő kutatóink tudományos kiválósága és az intézményi kutatásmenedzsment-infrastruktúra, amelyik nemcsak a pályázat tervezésében volt sikeres, hanem a kutatás – amely egy igen össze­tett, sok részből álló projekt – lebonyolítására vonatkozó tervei is kiválónak bizonyultak. Biztos vagyok benne, hogy kutatóink kiválósága mellett a kiépült pályázattámogató infrastruktúra is biztosítéka a további pályázati sikereknek.
Az év folyamán számos rendezvényt tartottunk, melyek a sajtó képviselői és a nagyközönség számára nyilvánosak voltak, ezeken kiegyensúlyozott, tudományos megközelítésben beszéltünk olyan kérdésekről, mint a szegénység, a migráció vagy a választások. Kutatóközpontunk vezetésével elindult – az MTA kiválósági projektjeként – a Mobilitás Kutatási Centrum, mely a tár­sadalmi, munkaerőpiaci, iskolai és területi mobilitás új összetevőit elemzi interdiszciplináris kutatási keretben.

A European Social Survey kutatás regionális konferenciája a Kutatóházban, 2018. június 7–8.
Hogyan alakult a Kutatóközpont finanszírozása, milyenek a munkakörülmények?

– Munkánk fő anyagi forrásai az MTA-tól kapott támogatás és a pályázatokkal megszerzett kutatási költségvetés. Összességében azt mondhatom, hogy kutatásaink dologi költségeire, a nemzetközi tudományos életben való részvételre, publikációk előkészítésére megfelelő eszközökkel rendelkezünk, a fizetések azonban nagyon alacsonyak. Nemhogy Európában, de Magyarországon sem versenyképesek, és ezért kollégáink részéről a társadalomtudományi kutatás hivatásszerű művelése nagyfokú elkötelezettséget kíván. Az elmúlt hónapokban a jövő évi finanszírozással kapcsolatban nehezen viselhető bizonytalanság alakult ki. Ennek a helyzetnek a megoldására főigazgatóként nagyon kevés ráhatásom van, ám biztos vagyok abban, hogy akármilyen döntés is születik, a Társadalomtudományi Kutatóközpontban végzett tevékenység értéke és haszna nyilvánvaló, és lehetőség lesz azt tovább folytatni.

Lapunk fő témája az innováció – hozzá tud-e járulni a társadalomtudomány a magyar innovációs tevékenység javításához?

– A társadalomtudományi kutatásoknak központi szerepük van a társadalmi innováció terén. Szükség van a munkával, oktatással, egészséggel és általában a társadalmi viszonyok bármely területével kapcsolatban az új jelenségekre reagáló, a problémákra meg­oldást kínáló fogalmak, tudás és eszközök fejlesztésére. Szeretnénk, ha kialakulnának olyan csatornák, amelyeken keresztül a szakpolitikai döntéshozatal jobban megismerné az eredmé­nyeinket. A társadalomtudományi nézőpontnak és eljárásoknak egyre növekszik a szerepük az üzleti életben is. Ma már új, sikeres termék fejlesztése elképzelhetetlen a fogyasztói igények alapos megismerése, sőt ezeknek a fogyasztói igényeknek a befolyásolására irányuló tevékenységek nélkül. Az üzleti sikert a termék vagy szolgáltatás társadalmi fogadtatása határozza meg. Azonban a társadalom­tudomány szerepe a sikeres innovációban ennél jóval nagyobb. A társadalomtudomány visszajelzést tud adni az innováció sikeré­ről vagy sikertelenségéről, meg tudja találni az innovációs lánc gyen­ge pontjait, és képes megadni azt a társadalmi önismeretet, amely nélkül az innováció eredményei nem befogadhatóak.•

 
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka